A globális klímaváltozás és a katasztrófavédelem Készítette: Nagy Ágnes Anna (ZB5L6B)

Bevezetés „Az éghajlatváltozás a legsúlyosabb probléma, amivel napjainkban szembe kell néznünk -még a terrorizmusnál is komolyabb fenyegetést jelent.„ David A. King-a brit kormány tudományos főtanácsadója

A klímaváltozás A klímaváltozás a klíma, éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. Hőmérséklet Csapadék Széljárás Változékonyság

A klímaváltozás Egyre többször kerül be a médiába Katasztrófák Furcsa jelenségek Klímaváltozás- két tábor: Az emberi beavatkozás okozza Üvegházhatás Nagyon gyors melegedés Természetes jelenség Milutin Milanković Fred Singer és Dennis Avery

AZ ember nem befolyásolja a klímaváltozást: Egy szerb meteorológus, név szerint Milutin Milanković elmélete szerint a földpályájában százezer év alatt bekövetkező változások lesznek a ciklikusan visszatérő lehűlési időszakoknak az okai. Körülbelül 40 ezer és százezer évenként a glaciális és az interglaciális korok ciklikusan váltják egymást. Ebbe szoktak belekapaszkodni azok az elméletek, amik azt mondják ki: nem az ember a felelős a klímaváltozásért. A Milutin Milanković elmélete a Föld forgástengelyének ingását és a forgástengely szögét veszi figyelembe, amelyek a Földre jutó napsugárzás mennyiségét határozza meg. Milutin Milanković a Földpálya elemeinek változásával magyarázza a múltbéli klímaciklusokat (ellipszispálya excentricitás, forgástengely dőlésszög és precesszió)

Két amerikai klímaszakértő – Fred Singer és Dennis Avery véleménye szerint is a mostani globális felmelegedést nem az üvegházhatású gázok okozzák, hanem a Föld története során úgy 1500 évenként ismétlődő természetes jelenség. „A Föld folyamatosan felmelegszik és lehűl. Ez a ciklus cáfolhatatlan, régi, gyakran hirtelen bekövetkező és globális jelenség. Feltartóztathatatlan” – írta Fred Singer és Dennis Avery. [2]

A klímaváltozás Az IPCC harmadik jelentése leszögezi, hogy növekvő számú megfigyelések együttesen egy melegedő világról, valamint a klimatikus rendszer további változásairól adnak számot. A globális átlaghőmérséklet a XX. század során 0,6 ± 0,2 °C-kal emelkedett. 1950 és 1993 között az éjszakai napi minimum léghőmérséklet a földfelszín fölött kb. 0,2 °C-kal nőtt évtizedenként. A szén-dioxid (CO2) légköri koncentrációja 31 százalékkal nőtt 1750 óta. A jelenlegi koncentráció magasabb, mint az elmúlt 420 000 évben és valószínűleg magasabb, mint 20 millió éve bármikor. Új és erős érvek szólnak amellett, hogy az elmúlt 50 évben megfigyelt melegedés legnagyobb része az emberi tevékenységnek tulajdonítható.

Mi az IPCC? Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC, angolul: Intergovernmental Panel on Climate Change) 1988-ban megalakult szervezet, amelynek létrehozását az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kezdeményezte, illetve az ENSZ Közgyűlése az éghajlatváltozással foglalkozó határozatában megerősítette. Célja, hogy értékelje és összefoglalja az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket. Saját kutatást nem végez, hanem referált tudományos publikációkat dolgoz fel, és ezek tartalmát jelentéseiben foglalja össze.

Változékonyság Az éghajlat definíciója: Az adott területre jellemző időjárási tényezők szélsőséges és átlagos statisztikai jellemszámai. Szélsőséges jellemszámok számának a növekedése pl: hosszú ideig tartó szárazságok nagyobb viharok gyakorisága időjárási viszonyok gyors változása

Természeti katasztrófák Az elsődleges hatások: azok, amelyeket a klímaváltozás közvetlenül kiválthat. Extrém magas -alacsony hőmérséklet Extrém csapadékok (tartós esőzés, felhőszakadás, jégeső vagy tartós, maradandó hóréteget adó és/vagy hófúvással együtt járó havazás) Szélvihar (orkán, forgószél) stb.

Természeti katasztrófák A másodlagos hatások: amelyek az elsődleges hatásokból következhetnek be, akár egymással kombinálva. Ár és belvíz Sárfolyam, földcsuszamlás Aszály, elsivatagosodás Intenzív tüzek, robbanásveszély fokozódása Kritikus infrastruktúra sérülése, közüzemi és egyéb ellátó szolgáltatások zavarai, hiányhelyzetek kialakulása Egészségi, pszichikai, humán komfort negatív következmények kialakulása Társadalmi működési zavarok a pénzügyi, gazdasági, közigazgatási szférákban stb

A klímaváltozásnak köszönhető extrém időjárási jelenségek Eddig nem tapasztalt erejű szélviharokról, trópusi ciklonokról, hurrikánokról és tornádókról számolnak be a híradások, amelyek ráadásul olyan területeken alakulnak ki, ahol eddig az ilyen jelenségek ismeretlenek voltak. Egyes helyeken egyetlen nap alatt 60-120 mm eső hullik, pusztító földcsuszamlásokat és áradásokat okozva. Európa egyes nagy folyóin korábban nem észlelt méretű árvizek vonulnak le. Szélsőséges hőhullámok, hideghullámok és aszályos időszakok alakulnak ki.

Videó https://www.youtube.com/watch?v=Z7Kb7sq12mo

Extrém időjárási jelenségek a világban A mért adatok szerinti legnagyobb és leghosszabb életű hurrikán, az 1969-es Camille volt, amely Mississippiben és Louisianában pusztított. Máig ez tekinthető a legerősebb trópusi viharnak: akkor sem csillapodott le, amikor a kontinens közelébe ért, sőt még fel is erősödött 305 km/óráról 335 km/órára. A legtöbb kárt Amerikában az 1992-es Andrew hurrikán okozta, amely akkori árakon 25 milliárd dollárnyi kárt okozott Floridában és a Golf-öbölben. 1998-ban a Mitch nevü hurrikán áradásokat és sárcsuszamlásokat okozott Hondurasban, és nagyjából 18 ezer ember halálát okozta. A térséget annyira átrendezte, hogy a megváltozott terepviszonyok miatt szinte új térképeket kellett rajzolni a területről.

A történelem legpusztítóbb szélvihara óránkénti 160 km-es sebességgel sújtott le 1970. november 13-án Bangladesh sűrűn lakott térségében, a Gangesz deltájában. Nagyjából 2-500 ezer halálos áldozattal járt.

2012: Január vége-február eleje, Európa: Rendkívüli hideg sújtotta a kontinenst, Dél-Lengyelországban mínusz 32, Szerbiában mínusz 36, a Földközi-tengerben fekvő Mallorcán mínusz 6 Celsius-fokot mértek. A sarkvidéki időjárás leginkább a közép- és kelet-európai országokban, Lengyelországban, Szerbiában, Bulgáriában, Romániában és Oroszországban szedte áldozatait, a szibériai hideg miatt több mint félezer ember szenvedett fagyhalált. Február közepe, Afrika: A Száhel-övezet országai: Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger vészhelyzetet jelentettek, és segítséget kértek a súlyos szárazság miatt. Az övezetben az éhínség 12 millió embert fenyegetett, Mauritániában például 46 százalékkal csökkent a termés. A térség július és szeptember között a monszunokat követő súlyos áradásoktól szenvedett. Március 2., Egyesült Államok: Nagy erejű viharok és tornádók söpörtek végig a középnyugati és déli államokon, legkevesebb 36 ember életét oltva ki, a szélviharok több kisebb települést a földdel tettek egyenlővé. Március 12., Afganisztán: Az ország északi tartományaiban a lavinák száznál több ember halálát okozták, a hógörgeteg két falut teljesen betemetett.

Június eleje, India: Száznál is többen haltak meg Nyugat-Bengál és Orissza szövetségi államokban a rendkívüli hőség miatt, május végétől a hőmérséklet folyamatosan 47 Celsius-fok felett maradt. Június 19., Japán: A hatóságok több mint 83 ezer embert szólítottak fel otthona elhagyására a Gucsol nevű tájfun miatt. Június vége, India, Banglades, Pakisztán: A térségben a monszunesők okozta áradások, földcsuszamlások több száz falut öntöttek el, ezernél több ember vesztette életét és több százezren váltak hajléktalanná. Július 6-8., Oroszország: Özönvízszerű esőzés miatt árvíz pusztított a dél-oroszországi Kubany vidékén 171 ember halálát okozva. Augusztus 31., Spanyolország: A súlyos szárazság miatt tizenkét kilométer hosszan tombolt tűzvész Marbella fürdőváros környékén, ezreket kellett kitelepíteni a környékről. Április 28., Közép-Európa: A január végi hideg után nyári hőség árasztotta el a térséget. Több évszázados melegrekordok dőltek meg, Németország, Csehország és Ausztria egyes vidékein harminc fok fölötti meleget mértek, Újpesten 30,5 Celsius-fok, a Hajdú-Bihar megyei Körösszakálon 31,3 Celsius-fok meleg volt.

December 4-6., Fülöp-szigetek: A Bopha tájfun közel ötszáz halálos áldozatot szedett a szigetországban. ecember 8-9., Európa: A lehullott, helyenként több mint félméteres hó és a fagypont alatti hőmérséklet nagy káoszt okozott a kontinens nagy részének közlekedésében, főleg a Balkán-félszigeten. 2012- A Sandy tombolását özönvízszerű eső, hatalmas áradások és jelentős áramkimaradások kísérték, több, mint 8 millióan maradtak áram nélkül, megbénult a közlekedés, bezártak az iskolák, boltok, és a New York-i tőzsde is. 

Védekezés, a Katasztrófavédelem

Mi a katasztrófavédelem? A szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

Katasztrófa veszélyességének fizikai paraméterei:

Védekezés, megelőzés Magyarországon: A katasztrófák elleni védekezés állami szintű irányítása a Kormány feladata. A felső szintű és a szakmai irányítás mindenek előtt a Központi Koordinációs Bizottság (KKB), valamint az ÖM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF -a katasztrófavédelem hivatásos központi szerve) felelőssége. A katasztrófavédelem jogi szabályozói közül a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény a következő meteorológiai veszélyhelyzetekkel kapcsolatban rendelkezik: az ár-és belvizek, a huzamosabb, több napon át tartó havazás és/vagy hófúvás, régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút, kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén a határértékeket meghaladó légszennyezés stb. Ugyanezen törvény értelmében a lakosságvédelmi feladatok bármely típusú, így a meteorológiai eredetű veszélyhelyzetek esetére is kiterjednek. A klímaváltozásnak elsődleges és másodlagos hatásaival kell számolnia a katasztrófavédelemnek

Még Magyarország Magyarország nem tartozik a katasztrófák által sújtott területek közé Elhelyezkedés Kockázat a klímaváltozás miatt 2014ben: -Hatalmas árvíz ország szerte -Ónoseső erdőket tett tönkre

Jövő- Az IPCC harmadik jelentése: -A jövőben vízhiány alakulhat ki, mert a globális klímaváltozás csökkentheti a folyók vízhozamát és a talajvíz szintjét. -A globális klímaváltozás magasabb élelmiszer árakhoz vezethet és rontja az élelmiszerellátás biztonságát főleg Afrikában. -A klímaváltozás hőhullámai emelhetik a vírusos és egyéb betegségek számát, az áradások-ezzel a fulladásos halálozások- számát. Ezek főként a trópusi-szubtrópusi fejlődő országokat veszélyeztetik -A tengeri áradások veszélyének kitett Emberek száma akár 75-200 millió lehet.

-Kedvezőtlen változások várhatók a folyók áradásaiban, a vízhozamban, az élelmiszer-biztonságban, a halászatban és az egészségügyben; változások és veszteségek a biodiverzitásban -A 27 oC foknál melegebb vizű tengerek területe gyarapodni fog. Ez nemcsak a ciklonok gyakoriságának és intenzitásának a növekedését eredményezi, hanem az időtartamukat és a veszélyeztetett területeket is növeli. -A hurrikánok betörhetnek Európa nyugati részére és a mediterrán területekre. -Több város kerülhet be a ciklonok által veszélyeztetett zónába (pl: Manhattan, Tokió)

Források: Blikk.hu Wikipedia BBC Magazine Hadmérnöki szakdolgozat Katasztrófavédelmi törvény Agrármérnőki Bsc tananyag