A balti országok és Oroszország kapcsolata Készítette: Éberlein Attila ELTE-TTK,Geográfus 2008

BALTIKUM LEHATÁROLÁSA

-KÖZTES RÉGIÓ. -”KELETI” ROKONSÁG -GAZDASÁGILAG SKANDINÁV ILLETVE NYUGATI -A SKANDINÁV BESOROLÁST PREFERÁLJA. -GAZDASÁGI HATALOM. -NORVÉG ROKONSÁG -SKANDINÁV IDENTITÁSTUDAT. -ÉSZAK EURÓPA MAGJA -KÖZTES RÉGIÓ. -TÖRTÉNELMI ELNEVEZÉS AZ ITT ÉLŐ NÉMETEKRE. -CSAK „FÉLIG” BALTI. -ÉSZAK-ATLANTI ÉS SARKKÖRI ÉRDEKELTSÉGEK. -MÉG A SKANDINÁV-BESOROLÁSA IS KÉRDÉSES. -NYUGATI BETAGOZÓDÁS. -KÖZÉP-EURÓPAI ÁLLAM. -SÚLYPONTJAI DÉLRE TALÁLHATÓAK. -NYUGATI ORIENTÁCIÓ

A Balti államok(Eslali):

Baltikumi valóság A Baltikum erősen orosz befolyási övezet (volt). A balti országok megszállásnak tekintik a szovjet érát. Igen erős oroszellenesség. (D felé csökken?) Összehangolt politikát preferálnak. Ennek célja: Moszkva retorziós törekvésének kivédése, és nyugati betagozódás elősegítése. Az izmosodó orosz (állami) tőke terjeszkedése. (Az energiahordozóik piacra jutásának biztonságosabbá tétele végett.) Az orosz üzleti érdek súrlódik a politikai irányokkal. Politikai adok-kapok. Gyakran csak nyilatkozatokban és fenyegetőzésekben érhető tetten.

A Baltikum és Oroszország kapcsolatának főbb pontjai: A balti országok jelentős orosz kisebbségének problémája. A Baltikum nyugati orientációja. A NATO megjelenése Oroszország határán. Függés az orosz energiától. Oroszország függése a balti vezetékektől és kikötőktől. Kalinyingrádi Terület elszakadásának problémája az „anyaországtól”.

1. A baltikumi orosz kisebbség 1991 után Észtországban és Lettországban csak az 1941 előtt is területükön élő (és utódaik) lakosok kapták meg az állampolgárságot. Nincs kettős állampolgárság! Moszkva sérelmezi az orosz kisebbség hátrányos megkülönböztetését. A nyugati országokat kettős mércével vádolja. A balti államok gyanakodva tekintenek az orosz etnikumra. Moszkva még nem mondott le a Baltikumról, és az orosz lakosság az újra terjeszkedő birodalom előretolt hadoszlopa. Azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a balti oroszok ma már nem akarnak haza térni.

Észtország etnikumainak változása(1932-2001) Litvánia etnikumainak változása(1959-2001) Lettország etnikumainak változása(1932-2001) Forrás :2007.Probáld F.,Szabó P.:Európa regionális földrajza-Társadalomföldrajz. ELTE-Eötvös Kiadó.Bp.

A balti országok nemzetiségi aránya (2000)

Forrás:Rauch,G. ;Misinaus,R. :1994 Forrás:Rauch,G.;Misinaus,R.:1994.A balti államok története,Osiris-Századvég,Bp.

Észtország lakosságának és nemzetiségeinek eloszlása(2000)

Függetlenség után elhagyta az országot: 80 ezer fő - Az 1991-ben 590 ezer orosz kisebbségjogi státusz szerinti eloszlása Észtországban 1995-ben (Deák): Függetlenség után elhagyta az országot: 80 ezer fő Bizonyította, hogy 1940 előtt is ott élt: 60 ezer fő Lojalitás okán honosították: 25 ezer fő Orosz állampolgárságot választották: 120 ezer fő Sikeresen elvégezte a honosítást: 40 ezer fő Hontalan kártyát kérelmezett: 166 ezer fő Illegálisan tartózkodik az országban: kb.100 ezer fő Sem Észtország, sem Lettország nem ismeri el a kettős állampolgárságot.

2. A balti államok nyugati betagozódása A balti államok nyugati érzülete és az általuk vélt orosz terjeszkedés katalizálta. Moszkva a szovjet határokon belüli területet a saját udvarának tartott. Az EU, mint gazdasági szervezett, nem okoz problémát. A NATO viszont ellenséges katonai-politikai szervezett. A terjeszkedése ellenlépéseket vált ki.

A NATO eddigi jelenléte: A tagállamok felváltva adják a három ország légtérvédelmét. Litvánia jelezte, hogy üdvözölne egy NATO támaszpont létrehozásáról szóló döntést. Aljosa katonai temetőbe való áthelyezése után (2007 tavasz) szervezett orosz internet-támadás Észtország ellen. Idén nyáron grúz informatikusok kiképzése észt szakemberek által.

3. Az orosz energiafüggés kérdése A balti országok energiagazdasága teljes mértékben az orosz ellátások függvénye. Az EU-ban a legkiszolgáltatottabb helyzet. Nincs alternatívája. A litván EU csatlakozás feltétele az ignalinai atomerőmű (csernobil típusú) bezárása volt 2009-ig. Télen az energiatermelés 90%-t adja. A bezárás elkerülésének felülvizsgálata egyre gyakrabban vetődik fel. A három balti állam és Lengyelország tervbe vette egy közös atomerőmű építését. (7-9mrd€)

4.Oroszország függése a Baltikumtól „ 1991-ben Oroszország a világra való nyitottság mértéke, az azt meghatározó, a hajózás számára használható tengerpartok hossza és elhelyezkedése tekintetében máról-holnapra a Nagy Péter idejét idéző nehéz helyzetbe került.” Erdősi F. 4.Oroszország függése a Baltikumtól A balti államok függetlenségével Oroszország számára együtt járt a balti-tengeri kikötők elvesztésével. Ennek jelentősége: - A litván és lett kikötők télen is jégmentesek. - Legközelebb találhatóak az orosz export fő piacához, az EU-hoz. - A szovjet időkben is ezeket a kikötőket fejlesztették, olaj- és gázvezetékekkel kapcsolták közvetlenül össze a lelőhelyekkel.

Évi 100-150 millió $ tranzitdíjba került Oroszországnak az idegen balti kikötők igénybevétele a 90-es évek végén. A balti országok teljes mértékben kihasználták helyzeti előnyüket. Orosz nemzeti érdek lett a saját kikötők fejlesztése, illetve új kikötők építése. Ez az évezred elején a balti vezetékeken áthaladó áruk csökkenéséhez vezetett. 2003-tól a mazeiklai finomítóba futó Barátság vezeték karbantartás címén lezárásra került. Északi áramlat kiépítése.

Jelentősebb csővezetékek a Baltikumban

ÉSZAKI ÁRAMLAT Az össze környékbeli országban aggodalmat keltett a vezeték építése. De az engedélyeket mindenhol megadták a tengerfenék vizsgálatához . Kivéve Észtországot, ahol gazdasági és jogi érdekekre hivatkozva megtagadták a kutatási engedélyeket. A balti államok és Lengyelország amiatt aggódik, hogy a vezeték megépülésével kimaradnak a tranzitbevételekből.

5. Kalinyingrádi exklávé problémája Lengyelország és Litvánia NATO és Schengen-i tagország egyben. A balti országok függetlenedése elszakította a terület szárazföldi kapcsolatát Oroszországtól. A NATO bővítés ellensúlyozásaként Moszkva kilátásba helyezte a terület fokozottabb felfegyverzését. Ugyanakkor az ignalinai erőmű pótlására Moszkva felvetette egy itteni erőmű felépítését.

ALJOSA

Konklúzió Politikai és gazdasági célok egymás ellentétei. Az egyik megvalósítása felé vezető út a másik oldalt gyengíti. Oroszország nemcsak regionális hatalom, hanem a világpolitikában is fontos tényező. A Baltikum ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. A nyugati olajéhség növekedése fordítottan arányos a keleti országok oroszfóbiájának megértésével.( Pl.: Mazeiklai finomító esete)

Irodalom BASSA L.:1990.Válság a Szovjet-Baltikumban.Természet Világa.121.évf.8.sz. DEÁK A.: 1998. Többségben és kisebbségben: az észtországi oroszok jogi helyzete a kilencvenes években. Magyar Kisebbség. 4.évf.3-4.sz. ERDŐSI F.: 2000. Európa közlekedése és a regionális fejlődés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 547.p. ERDŐSI F.: 2005. A Baltikum közlekedése és a kapuszerep. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs. 246.p. KURTH, J.:2000. A balti államok: Oroszország és a Nyugat között.Kisebbségkutatás.9.évf.2.sz. NÉMETH I.(szerk.):2005.20.századi Egyetemes Történet I.,Európai országok. Osiris Kiadó. Budapest.542.p. PAP N.-TÓTH J.: 2002. Európa politikai földrajza. Alexandra Kiadó, Pécs. 271.p. RAUCH, G.; MISIUNAS, R.; TAAFEPERA, R.: 2000. A balti államok története. Osiris-Századvég Kiadó, Budapest. 435.p. SZABADOS I.:1999. Etnikai szembenállás és konszolidáció Észtországban. Kisebbségkutatás.8.évf.2.sz. WESTLE, B.: Etnikai összetartozás, nemzeti azonosság és a demokrácia támogatása. ( A balti államok helyzetének alakulása 1990 és 1997 között.) Politische Vierteljahresschrift. 40.Jg.1.H. 279-304.p.

Statisztikák Statisztikai hivatalok: Észt:www.stat.ee/statistics Lett:www.stat.gov.lt Litván:www.csb.lv