Európa regionális társadalomföldrajza gyakorlat Bottlik Zsolt Kedd,

A Kelet-Közép-európai országok városainak fejlődése Farkas Bertalan Péter Földrajz BSc szeptember 23.

Kelet-Közép-Európa?

Város? ► „A város az a világ, amit az ember a maga számára épít” (W. Schneider) ► „A település maga az ember” (Izsák É.) ► ► „Városoknak oly községeket nevezek, melyek társadalmi létök teljesebb és több oldalú kifejtése, s közgazdaságilag nem kevésbé jelentékenyebb, mint jogilag fontosabb rendezésénél fogva, a népélet és az államlét egészében nemcsak kitűnőbb állást foglalnak el, hanem melyek szemben más községekkel az anyagi és szellemi mívelődésnek mindannyi összpontosító fokhelyeit képezik.” (Wenzel G.)

Városkritériumok (Wenzel 1877) ► Városi élet alapja egy már fennálló községi rendszer ► Lakók szellemi és anyagi tényezői (belső momentumok) ► Központi és helyi szabályozások (külső momentumok) ► Három fázist különböztet meg:  „alakulás konjunktúrái”  teljes fejlettség stádiuma  Magaskultúra terjesztése, vidéki élet termékenyítése

Európai városok kialakulásának motorjai ► Népvándorlás utáni újjászerveződés igénye ► Kereszténység terjedése ► Birodalmi hagyományok (X-XI. században is erősek még) ► Nemzeti eszmék (különösen Nyugat-Európában) ► Általános történelmi és kulturális fejlődés

A feudális város (Gyimesi 1975, Enyedi 1978) ► Csak részben az antik város kontinuuma („városi élet” szempontjából semmiképpen) ► Város fontossága a gazdasági expanziós erejétől függ ► Politikai koncentráló ereje megszűnt ► Város=többé-kevésbé körülhatárolható vidék gazdasági központja (kölcsönös függés)

► Városhálózat ritka ► Nagyvárosok: Prága, Danzig, Buda, Brno, Krakkó ► Balkán: 5000 főnél nagyobb csak a Magyar Királyság „agglomerációi” (Zágráb, Kolozsvár, Brassó) ► Egyetlen igazán urbanizált terület: Szászország–Thüringia–Cseh-medence– Szilézia–Odera mente

Az ipari forradalom idején ► Ipari forradalom eleve későn kezdődött ► Nem a város hozta magával az iparosítást, hanem az iparosítás indította el az urbanizációt ► Nem alakul ki hierarchikus városszerkezet ► A nagy cseh–magyar–lengyel ipar fejlődése a nagy birodalmak felvevőpiacának köszönhető, de maga a társadalom rurális jellegű maradt. ► A városi népesség mindenhol megemelkedett, de a városok száma is nőtt ► Az infrastrukturális fejlődés és az iparosítás elválaszthatatlannak bizonyult a város fogalmától ► Fővárosra való koncentráció

A két világháború között ► K-K-E nagy területi-gazdasági változásokat élt át ► Piacok átalakultak, termelés visszaesett, városok megtorpantak ► MO-tól keletre is meglendült az ipar (beindult az ipari forradalom, de ezt a gazdasági válság, majd a II. világháború megtörte) Konklúzió: „keserves” városrobbanás, a városiasodás elmaradása

A szocialista városfejlődés ► „városfejlődés=iparosítás” ► Legkevésbé fejlett városok változtak a legnagyobbat ► Felzárkózás Nyugat-Európához (a hátrány csökkent, de lényeges maradt) ► Városfejlődés és különösen a városhierarchia tökéletlen maradt

Településhálózat fejlődése ► Szocialista modell: tervszerű fejlesztés ► Ideál és az éppen fennálló állapot közti különbség legyőzése a cél ► Főváros hanyagolása, sőt szándékolt visszafogása ► Középvárosok kiemelkedése (köztük az ún. „szocialista városoké”) ► Vidékkel való bizalmatlanság Településhálózat fejlődése

Városfejlődés ma ► Városfunkció nem egyenlő termelőfunkció ► Az ipari beruházásokat még mindig nagyvárosok vonzzák, de másért, mint régen ► Mindenhol csökkent a főváros nyomasztó súlya ► Kiegyensúlyozottabb városhálózat kezd kialakulni

Európai Területfejlesztés Perspektívája – ► Célok:  Kiegyensúlyozottabb és többközpontú városrendszerek kialakítása, új kapcsolatok megteremtése város és vidék között  Az infrastruktúrához, ismeretekhez, információhoz való hozzáférés biztosítása a térségek számára  Természeti és kulturális örökség fokozott védelme, kezelése, fejlesztése

Kihívások Monofunkcionális lakótelepek organizálása, beépítése a városi környezetbe Monofunkcionális lakótelepek organizálása, beépítése a városi környezetbe Belső szerkezet átalakítása (elhanyagolt belvárosok rekonstrukciója)

Kérdések, távlatok ► Mi tekinthető valójában városfejlődésnek?  Puszta fizikai terjeszkedés?  Lakásállomány javulása?  Infrastruktúra fejlődése?  Városlakók számának növekedése?  Városok gazdasági súlya?  Városhierarchia kiegyenlítődése? ………… …………

Felhasznált források - könyvek ► Enyedi 1978=Enyedi György: Kelet-Közép-Európa gazdaságföldrajza. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., ► Enyedi 1988=Enyedi György: A városnövekedés szakaszai. Akadémiai, Bp., ► Gyimesi 1975=Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba átmenet időszakában : Funkcionális és strukturális változások Nyugat- és Közép-Kelet-Európa városhálózatában, különös tekintettel Magyarországra. Akadémiai Kiadó, Bp., ► Izsák 2003=Izsák Éva: A városfejlődés természeti és társadalmi tényezői Budapesten. Napvilág, Bp., ► Wenzel 1877=Wenzel Gusztáv: Magyarország városai és városjogai a múltban és jelenben, MTA Könyvkiadó-Hivatala, Bp., 1877 ► World Urbanization Prospects 1990: Estimates and Projections of Urban és Rural Populations and of Urban Agglomerations. United Nations, New York, 1991.

Felhasznált források – periodikák ► A. Gergely András 1996: Kisebbségi tér, retardált városfejlődés. - In: Tér és társadalom, 10. évf., 1. sz., 111. p. ► Dobay Péter - Yigal Tzadok 2006: "Nor In My Back Yard" - közösségi döntések, technológia, városfejlődés. - In: Tér és társadalom, 20. évf., 3. sz., 1. p. ► Ladányi Erzsébet 1996: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában. Studia Theologica Budapestinensia, 15. évf., Márton Áron Kiadó, Bp., 1996., 194. p.) ► Rechnitzer János 2007: Az európai regionális politika és városfejlődés. - In: Magyar tudomány, 168. évf., 6. sz., pp ► Rechnitzer János 2004: A városhálózat és a régiók formálódása. – In: Magyar tudomány, 165. évf., 9. sz., 978. p.

Köszönöm a figyelmet!