A személyiség és típusai MSC Rekreáció szervezés és egészség fejlesztés

Mi a személyiség? A személyiség olyan amely az egyes embert tényezők és különböző testi/lelki tulajdonságok dinamikus, egységes egésze, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, meghatározza a viselkedését és gondolkodását.

A kifejezés eredete A személyiség kifejezés angolul personality, németül personalitat, franciául personalité. Egyébként a latin persona szóból származik. A persona eredetileg azt az álarcot jelentette, amit az ókori színházban a színészek viseltek. A szó mai jelentését a felvilágosodás korában szerezte.

Jelentése a mai felfogás szerint A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye. Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt be a társadalom életében, A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája, uralkodó eszmerendszere, A személyiséget jellemzi az „én-tudat”, A személyiséget jellemzi az aktivitás. A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer.

A tipizálás története Az, hogy embertársainkat típusokba soroljuk, nagyon ősi törekvése az embernek. A Kámaszutra megemlíti, hogy az ókori ind orvosok 3-3 típusba sorolták az embereket: a nők gazella, szarvastehén, elefánttehén, a férfiak a nyúl, a csődör, a bika.

Hippokratész-Galénosz vérmérsékleti tipológiája. Az első olyan részletesen kidolgozott típustan, amelynek fogalmait ma is használjuk. Két és félezer évvel ez előttről származik, és Hippokratész nevéhez fűződik. Galénosz dolgozta át, ötszáz évvel később.

Vérmérséklet típusok Az egyes típusokat a négy alapelemmel (levegő, víz, föld, tűz) is összekötötték. Szangvinikus vérmérséklet. Kolerikus vérmérséklet Melankolikus vérmérséklet Flegmatikus vérmérséklet

Szangvinikus vérmérséklet. Testnedve a vér, eleme a levegő. Érzelmi reakciói gyorsan, könnyen keletkeznek, erősek, de hamar lecsillapodnak. (szalmaláng-típus) Kedélyes, barátságos, közlékeny emberek, árad belőlük az életkedv. Egészséges arcszín, gyors mozgás és felfogás jellemzi őket.

Kolerikus vérmérséklet Testnedve a sárga epe, eleme a tűz. Érzelmi reakciói könnyen felkeltődnek, erősek, sokáig tartanak, így erős indulatai gyakran elragadják. Határozott testtartás, nyílt tekintet, sárgás arcbőr jellemzi őket. Egész megjelenésük tetterőt fejez ki.

Melankolikus vérmérséklet Testnedve a fekete epe, eleme a föld. Érzelmi reakciói lassan és nehezen keltődnek fel, tartósak és nagy erősségig fokozódnak. Főleg a bánat, a szomorúság, a levertség érzése tartós nála. Nehezen dönt arckifejezése gondterhelt, külseje törékeny.

Flegmatikus vérmérséklet Testnedve a nyálka, eleme a víz. Érzelmi reakciói nehezen, lassan jönnek létre, gyengék, és nem tartósak. Kiegyensúlyozott, nyugodt, egykedvű emberek, "fát lehet vágni a hátukon" Tekintetük, megjelenésük jellegtelen, kifejezéstelen.

Kretschmer alkati tipológiája A temperamentum és a testalkat kölcsönösen megfelel egymásnak. Ezt a megfelelést a vegetatív idegrendszer a belső elválasztású mirigyek, és a hormonok közvetítésével hozza létre. Így megkülönböztethetünk három testalkati típust, amely három vérmérsékleti típussal és szélsőséges, kórós esetben három pszichiátriai megbetegedéssel köthetünk össze.

Kretschmer alkati tipológiája Testalkat Vérmérséklet Pszichiátriai megbetegedés Piknikus Ciklotím Mániás depresszió Aszténiás /leptoszom Skizotím Schizofrénia Atletikus Viszkózus Epilepszia

A piknikus testalkat Rövid végtagok, zömök, kerekded külső a jellemző. Keskeny váll, hordóalakú törzs, korai kopaszodás, de dús testszőrzet tipikus ezeknél az embereknél. A piknikus testalkathoz rendszerint ciklotim lelkialkat társul, ők általában kedélyes, jólelkű, társas emberek. Közvetlenek, szívesen feloldódnak a jelenben, a külső világban. Kedvelik az érzéki örömöket, Vagy fürge, vállalkozó szellemű vidám és mozgékony vagy pedig kényelmes, nehézkes, búskomorságra hajlamos emberek. A piknikus testalkat további híres példája Agatha Cristie belga detektívje Hercule Poirot.

Az aszténiás testalkat Hosszú, vékony végtagok, henger alakú törzs, keskeny mellkas és váll a jellemző. Fejük kicsi, a hajuk dús, a testszőrzetük gyenge. Az aszténiás testalkathoz tartozó skizotím lelkialkatra a befelé fordulás, a valóságidegen eszme és álomvilág a jellemző. A többi embertől, a világtól akár sértődékenysége, akár túlérzékenysége miatt visszahúzódik, ezért gyakran különcnek tartják. Hűvös, sokszor nem törődik másokkal, egoista. Ha példát keresnénk rá, ilyen típus volt a világirodalom legismertebb detektívje Sherlock Holmes is.

Az atletikus testalkat Hosszú végtagok, széles izmos váll, keskeny csípő, feszes izmok jellemzik. Az idetartozó viszkozus lelkialkatú emberek nyugodtak, ritka náluk az erős indulati megnyilvánulás, ha mégis előfordul leginkább kirobbanó harag formájában mutatkozik meg. Gyakran flegmatikusak, passzívak. Jellemzi a nagyfokú állhatatosság, hűséges, kitartó barát, szerelmes

Pavlov tipológiája Típustana alapvető élettani folyamatokon alapszik, és ezek Pavlov szerint mind a kutyáknál, mind az embereknél többé-kevésbé azonosak, így tapasztalatait az emberekre általánosította Pavlov tipológiája az idegrendszeri izgalmi és gátlási folyamatok egymáshoz való viszonyán alapul.

Az idegrendszert a következő tulajdonságok mentén lehet jellemezni - az idegrendszeri izgalmi folyamatok erőssége vagy gyengesége - a két ellentétes folyamat az izgalom és a gátlás kiegyensúlyozottsága, vagy kiegyensúlyozatlansága - az idegrendszeri folyamatok mozgékonysága. Mennyire gyorsan, vagy lassan terjednek ezek a folyamatok? Ez a három tulajdonság összesen harmincnégy lehetséges kombinációt eredményez, de ezek közül – Pavlov szerint – a gyakorlatban csak négy figyelhető meg.

Pavlov szerint Élénk típus: Erős, gyorsan terjedő, kiegyensúlyozott gátlási és ingerületi folyamatok jellemzik. Így gyorsan könnyen kiváltható de nem tartós cselekvések, reakciók várhatóak. Féktelen típus: Erős gyorsan terjedő izgalmi folyamat és gyenge gátló folyamatok jellemzik így a két folyamat viszonya kiegyensúlyozatlan. Hajlamos az agresszióra, a külső ingerekre gyorsan reagál, gyakori a környezettel való konfliktus, alkalmazkodási nehézség.

Pavlov szerint Nyugodt típus: Erős, de lassú, kiegyensúlyozott gátlási és izgalmi folyamatok jellemzik. Reakció cselekedetei tartósak, stabilak. Nyugodt kiegyensúlyozott élőlények (kutyák vagy emberek). Idegrendszerük a stresszt jól tűri. Gyenge típus: Gyenge, lassú, kiegyensúlyozott izgalmi és gátlási folyamatok jellemzik. Túlérzékenyek, a stresszt nehezen viseli el az idegrendszerük, ami alkalmazkodási zökkenőkhöz vezethet.

A Jungi tipológia A két alapvető pszichés beállítódás, attitűd szerint az extroverzió és az introverzió az embereket hajtó nagy számú motiváció dacára. A négy pszichés funkció szerint gondolkodás: intellektuális megismerés, logikai következtetés érzés: szubjektív értékelés érzékelés: érzékszervek segítségével történő észlelés intuíció: tudattalanul végbemenő észlelés, a lehetőségek, még meg nem valósult dolgok észlelése.

Jung 8 típust feltételez A valóságban általában van egy főfunkció és a többi háttérbe szorul. Extrovertált gondolkodó Extrovertált érző Extrovertált érzékelő Extrovertált intuitív Introvertált gondolkodó Introvertált érző Introvertált érzékelő Introvertált intuitív

Eysenck két – egymástól független dimenziója Extroverzió – introverzió Az extrovertált ember társaságkedvelő, sok barát veszi körül. Szereti az izgalmakat, a kockázatot. Impulzív, hajlamos az agresszióra. Az introvertált ember ezzel szemben nyugodt, csendes, távolságtartó, kevés barátja van. Szeret előretervezni, kerüli az izgalmakat.

Eysenck két – egymástól független dimenziója Érzelmi stabilitás – érzelmi labilitás Az érzelmileg stabil ember nyugodt, kiegyensúlyozott, Nehéz felbosszantani, nem aggodalmaskodik, nem szorong, érzelmi reakciói lassúak, gyengék, hamar visszatérnek az alapszintre. Az érzelmileg labilis ember ezzel szemben aggodalmaskodó, szorongó, gyakran küzd „pszichoszomatikus” panaszokkal (pl fejfájás, alvászavar stb. )  Érzelmi reakció gyorsak, erősek, nehezen térnek vissza az alapszintre. Tartós stressz hatására könnyen kialakulnak náluk neurotikus tünetek.

Eysenck szerint az emberek négy típusa Extrovertált érzelmileg stabil Extrovertált érzelmileg labil Introvertált érzelmileg stabil Introvertált érzelmileg labil A kialakulásuk az idegrendszer izgalmi és gátlási folyamatainak öröklött eltéréseivel magyarázhatóak.

Az extroverzió – introverzó dimenzió Az extrovertált embereknél a gátlási folyamatok erősebbek és gyorsabbak az izgalmi folyamatoknál, viszonylag erős inger szükséges ahhoz, hogy az idegrendszer izgalmi állapota kialakuljon, ezek az emberek ingerkeresők lesznek. Az introvertált embereknél az izgalmi folyamatok erősebbek és gyorsabbak, a gátlási folyamatoknál, viszonylag gyenge ingerek is erős izgalmi állapotot okoznak, az introvertált emberek ingerkerülők.

Az MBTI Myers-Briggs Típus Indikátor Jung elméletének mindennapi hasznosítására született. A „jungi” felfogást kérdőív változatban olyan nyelvezetre fordította, amelyet bárki megérthetett. Isabel Briggs Myers könyve, a „Gifts differing” (Eltérő adottságok), amely halála után, 1980-ban jelent meg, átfogó bevezetését adja a Myers-Briggs Type Indicator (MBTI) néven ismertté lett rendszernek. Könyve és felfogása, amely a személyiségbeli különbségek értékét és elfogadását hirdeti meg, alapja a világ sok országában napjainkban zajló munkahelyi és más közösségi különbözőség (diverzitás) programoknak. Az MBTI rendszerét és benne saját személyiségtípusát évről évre négy millió ember ismeri meg. A kérdőívet gondozója, a Consulting Psychologist Press, Inc. (CPP) adja ki és terjeszti.

Az alapmodell Személyiségünk egyedisége ellenére működnek mintáink: vannak, akikkel pillanatok alatt egymásra hangolódunk, és vannak, akikkel ez tovább tart. Az észlelésben megjelenő preferencia-dichotómia az érzékelés és az intuíció.

Érzékelő (S): Az a személy, aki észlelése során az érzékelést részesíti előnyben, jobbára a kézzelfogható tapasztalatokra törekszik. A reális, érzékszervileg megragadható létező a számára valóságos. Az érzékelő azt tudatosítja elsősorban, ami a múltban és a jelenben történt, történik. Élvezi a jelen pillanatot, realista, jó a részletek megfigyelésében, és azokra emlékezik is.

Intuitív (N): Az a személy, aki észlelésében a lehetőségek, az összefüggések, a többértelmű jelentések megragadására törekszik. Jung szerint ez a típus észlelésében a „tudattalan” utat követi. Hirtelen jön, valami „bekattan”, vagy egy felfedezés, ráismerés formájában jelenik meg a jelentés. Az intuitív észlelő világa a jelenben érzékelhetőn túlmutató világ, beleértve a lehetséges jövő eseményeit, az elvont összefüggéseket. Míg az érzékelő számára egy alma: kerek, zamatos, piros, illatos, addig az intuitív ugyanerről Ádám és Éva, egy sült malac vagy a nagymama almás pitéjének képét jeleníti meg.

Érzékelő - intuitív Az érzékelő, a mentális funkciók közül Jung a választást, döntéshozatalt racionális funkciónak nevezte, mivel ennek során belső rendünk szerint szelektáljuk az összegyűjtött információt, azaz hozunk döntéseket ezekről. Az intuitívnál megjelenő dichotómia a gondolkodásnak és érzésnek nevezett preferenciáké.  

Gondolkodó (T):  A gondolkodó funkció kapcsolja össze az okot az okozattal, és képez logikai rendet közöttük. Azok esetében, akiknél a döntéshozatal elsődleges alapja a személytelen logikán alapuló gondolkodás, jellemzően társul: az elemzés, kritikusság, pártatlanság, tárgyszerűség. Döntéseiket elsősorban ezek alapján hozzák meg.

Érző (F): Az érző funkció a személyes vonzás és taszítás alapján működik. Az e mentális folyamat alkalmazását kedvelő személy a döntés végeredményét az emberekre tett hatásuk szerint értékeli. Az érző a személyes értékeit tekinti döntései alapjának. Jobban érdekli az ember, mint a feladat maga. Igénye a harmónia, a csatlakozás, befogadottság, az egyetértés. A mentális folyamatokhoz olyan attitűd kapcsolódik, amely arra utal, hogy az illető személy milyen módon töltődik fel, gyűjt energiát. Az itt megjelenő dichotómia a Jung által extraverziónak és introverziónak nevezett preferenciáké.  

Az Extrovertált (E):  A személy figyelmét elsősorban a környezetében lévő tárgyak, személyek, események kötik le. Az fokozza, növeli lendületét, amikor hat a környezetére, megerősíti súlyát, elismertségét. Kezdeményezi és fenntartja a környezettel való sokféle kapcsolatot, az aktivitást.

Az Introvertált (I): Személy számára a fő működési terület belső világának fogalmai és gondolatai között van. A tartós, maradandó fogalmak, ezek kimunkáltsága fontosabbak, mint a külső, múlandó események, szívesen szemlélődik, elmélkedik egyedül, visszavonultan. Jung gyakorlata óta az extraverzió és introverzió fogalmait több más pszichológiai irányzat is átvette, értelmezésében módosította és alkalmazza. Jelentős különbség a jungimyersi és más irányzatok között - melyek egyébként az egyik szót is megváltoztatták extroverzióra -, hogy az előbbi felfogásban ez is, mint a többi preferenciapár dichotómia, nem pedig kontinuum.

Megítélő (J): Az a személy, aki a külvilág felé inkább a döntéshozatallal, a szelekcióval, keretek megteremtésével, az eredmények keresésével fordul. Előnyben részesíti az idejekorán hozott döntést a bővebb információ alapján hozott, de későbbi döntésnél. Tervez és követi tervét. A „J” preferenciájú személy gyakran tűnik szervezettnek, eltökéltnek, mások számára merevnek.

Észlelő (P): Az a személy, aki szívesebben gyűjti minél teljesebb körűen az információt. Tendenciájában nyitott, érdeklődő és kíváncsi. Viselkedését a spontaneitás, alkalmazkodás, az új események, befogadható információk iránti nyitottság jellemzi. A „P” preferenciájú személy gyakran tűnik rugalmasnak, másokra ráhangolódónak és alkalmazkodónak, mások számára kiszámíthatatlannak.

A négy preferencia-dichotómia tehát a következő: Extroverzió E energia I Introverzió Érzékelés S észlelés N Intuíció Gondolkodás T döntés F Érzés Megítélés J életstílus P Észlelés

A myersi rendszer A myersi rendszerben egy adott személy típusaként négy betű jelenik meg: az energia- attitűd és a domináns funkció megjelenítése mellett megjelenik a másodlagos funkció is, valamint a preferált életstílust mutató betű is. Hogy előbbi példánknál maradjunk, az extrovertált domináns gondolkodás két különböző típus esetén igaz, ESTJ (extrovertált érzékelő gondolkodó és megítélő) ENTJ (extrovertált intuitív gondolkodó és megítélő) esetében.

A myersi rendszer A myersi rendszerben 16 típus jelenik meg, ezek egy-négy preferenciában különböznek egymástól. A négy funkció nem összefüggő és nem egymásnak alárendelt. A különbség közöttünk, pontosabban a 16 típus között ezek használatának erősségében van. Az elmélet szerint – egy hasonlattal élve – a domináns funkció az energia-irányával a „vitorla a hajón” mely meghatározza az irányt ahhoz, hogy a hajó biztonságosan partot érjen, míg a másik skálán lévő kiegészítő funkció az ellentétes energia-attitűddel a tőkesúly, amely a hajó egyensúlyát teremti meg.

A myersi rendszer Így az előbbi példa szerint a domináns extrovertált gondolkodó ESTJ típusú személynél az introvertált érzékelés, míg az ENTJ személynél az introvertált intuíció teremti meg a szükséges egyensúlyt , mind az észlelés-döntés, mind az extroverzió -, introverzió dimenziók mentén.

Az MBTI rendszere Racionalisták (Rationals) (.NT.) Mérnökök (Engineers) INTP  : „Építészek”     (Architects) ENTP : „Feltalálók”     (Inventors) Koordinátorok (Coordinators) INTJ  : „Lángelmék”   (Masterminds) ENTJ : „Hadvezérek”  (Fieldmarshals)

Az MBTI rendszere Idealisták (Idealist) (.NF.) Támogatók (Advocates): INFP  : „Gyógyítók”   (Healers) ENFP : „Bajnokok”    (Champions) Mentorok (Mentors) INFJ  : „Tanácsadók” (Counselors) ENFJ : „Tanítók”       (Teachers)

Az MBTI rendszere Életművészek (Artisans)(.S.P) Szórakoztatók (Entertainers) ISFP  : „Alkotók”        (Composers) ESFP : „Előadók”       (Performers) Kezelők (operators) ISTP  : „Kézművesek”  (Crafters) ESTP : „Vállalkozók”    (Promoters)

Az MBTI rendszere Gondviselők (Guardians) (.S.J) Ügyintézők (Administrators) ISTJ  : „Felügyelők”         (Inspectors) ESTJ : „Ellenőrök”           (Supervisors) Fenntartók (Conservators) ISFJ  : „Oltalmazók”    (Protectors) ESFJ : „Gondoskodók”  (Providers)

http://lelektanitipusok.net/node/1 http://onjaroceg.hu/?gclid=CO3-187Plr0CFU3HtAodiH0Agw