Az EU energiapolitikája, az energiaellátás biztonságossága, környezetvédelmi politikája.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az állam szerepe az öko- marketingben Tátrai Miklós helyettes államtitkár március 17.
Advertisements

A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája
Innováció II. Rákóczi Ferenc Szakközép –és Szakiskola Kisvárda.
ENERGIATAKARÉKOSSÁG A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁBAN NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV Gergely Kálmán Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium.
A hulladéktörvény hatása a pályázati forrásokból megvalósult hulladékgazdálkodási projektekre április Köztisztasági Egyesülés.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
EU és az örökségvédelem – tévhitek és lehetőségek Dr. Váczi Piroska.
Műegyetem - Kutatóegyetem Fenntartható energetika 1/11 Fenntartható Energetika Kiemelt Kutatási Terület.
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
A környezetjog elvei.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
 integratív szakpolitika  ’90-es évek: átértékelt szerep  miért szükséges a környezetvédelmi politika integrációja?  a gazdasági növekedés önmagában.
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 1/17 Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet.
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Dr. Éri Vilma igazgató, Környezettudományi Központ
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM előadó: dr. Bujáki Gábor igazgazó Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV DR. NÉMETH IMRE AUGUSZTUS 7.
Előtérbe kerül-e a természeti erőforrások fenntartható használata, vagy a gazdaság és a fogyasztás okozta környezetszennyezést minimalizálandó még ebben.
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
Az EU új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramja és a magyar álláspont kialakítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapcsolódó feladatai Előadó: Schváb.
EU szabályozás Általános környezetvédelmi jogtár Forrás:
Környezetjogi alapelvek
1 A LIBERALIZÁLT ENERGIAPIAC HATÁSA A GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉRE Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hatvani György helyettes államtitkár.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
A zöld energia jövője Magyarországon Dr. Jávor Benedek elnök Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága november 17.
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
NÉMETH MÁRTA BIOLÓGIA BSC, 3. ÉVFOLYAM Energiapolitika
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Pályázatírás módszertana
A 21. század energiapolitikai kérdései és hazai válaszai: a „Magyarország energiapolitikája ” című stratégia és a lezajlott társadalmi-szakmai.
ÚJ EURÓPAI KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN MAGYARORSZÁGON Hatvani György helyettes államtitkár.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben
Ember és környezetének viszonya
Fenntarthatóság Hol tart Európa a cselekvésben? Herczog Edit Európai parlamenti képviselő Magyar Fenntarthatósági Csúcs II. Budapest, november 24.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Közigazgatási Jog 4 Európai Közigazgatás, 5. előadás október Az Európai Unió területi-helyi közigazgatása 3.1. Regionalizmus az EU-ban integráció.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
Az EU energiapolitikája, az energiaellátás biztonságossága, környezetvédelmi politikája.
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere; Versenyjog.
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
Európai Uniós ismeretek Az európai integráció kialakulásának története.
Az Európai Unió energiapolitikája Gyürk András Az Európai Parlament képviselője Ipari, kutatási és energiaügyi bizottság.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
Az atomenergia szerepe a Nemzeti Energiastratégiában dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének.
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) EU-közösségi politikák
Környezetvédelem Az EU környezetpolitikája
LIFE KÖRNYEZETVÉDELMI ALPROGRAM
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
Az Európai Unió energiapolitikája
Európai Uniós ismeretek
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
Megújuló energiaforrások: közös kutatási lehetőségek és kilátások Olaszország és Magyarország számára Dr. Ilona Vass Közös kutatási lehetőségek Olaszország.
Előadás másolata:

Az EU energiapolitikája, az energiaellátás biztonságossága, környezetvédelmi politikája

I. Energiapolitika I. 1 Az energiapolitika fejlődése

 1951, Párizs Európai Szén-és Acélközösség  1957, Római Szerződés  Közös energiapolitika részei, mégis döntően nemzeti hatáskörben maradnak  EK Szerződésnek nincs külön energiaügyi része

 Energiafelhasználás átrendeződött  Csökken a szénfogyasztás ESZAK jelentősége  Kőolaj nőtt az importfüggőség  1973, olajválság tagállamok energiaellátása nehéz helyzetbe kerül  Állami beavatkozás, közösségi szinten csak irányszámok, alapelvek meghatározása

 1974, közös energiastratégia kidolgozása: oenergiafelhasználás racionalizálása oolajimport csökkentése ohazai energiatermelés bővítése; oszéntermelés stabilizálása onukleáris energia – szektorban beruházások

1980, Velencei csúcstalálkozó 1980, Velencei csúcstalálkozó Az energiafogyasztás növekedése nem haladhatja meg a gazdasági növekedés 60%-át Az energiafogyasztás növekedése nem haladhatja meg a gazdasági növekedés 60%-át

 1986, Fehér könyv átfogó energiapolitika célok  Megváltozott az energiapiac jellege a 80- as évek közepétől:  Energiakínálat bőséges  Olajárak csökkentek  Elektromos áramból feleslegek

 Egységes piac kialakításánál fontos koncepció a közös energetika növeli a versenyképességet  Új célok:  Szabályok egységesítése az; állami monopóliumok, árképzés vagy az energiaszubvenciók terén  A legnagyobb eredményeket a szabványok egységesítése terén sikerült elérni….

 1995, újabb Fehér könyv ( ’98 cselekvési keretprogram ezen célok megvalósítása végett)  1. versenyképesség fenntartása  2. energiaellátás biztonságának megőrzése  3. környezetvédelem  EURÓPAI ENERGIA CHARTA (1991,Hága)  Nyugat és a volt szocialista országok  Együttes energiahatékonyság növelés és környezetvédelem  TACIS program

I.2. Az energiapolitika az ezredfordulón  A 90’-es évek második felétől az egységes piac tökéletesítése a fő feladat  lisszaboni stratégia egyik domináns eleme a gáz- és villamosenergia szektorok liberalizációja  Transzeurópai energiahálózat;  1996, főbb fejlesztési irányok (74 projekt)  2003, 12 új prioritási modell

 Az energiahálózatok megteremtése az elszigetelt területeken,perifériákon, különös tekintettel a megújuló energiaforrások használatára  Az EU- n belüli hálózatok inoperabilitásának megteremtése a csatlakozó országokkal,valamint a Földközi- és Fekete- tenger térségeinek országaival

 A belső piac szükségleteinek figyelembevétele különös tekintettel a bővítésre  Villamosenergia : megújuló E-forrásokat termelő egységek integrálása+ összekapcsolása  Gázszektor: kínálat ellenőrzése+ kínálati útvonalak diverzifikálása

 között újabb cselekvési keretprogram (200 millió euró)  Energia-hatékonyság, CO 2- kibocsátás + E- fogyasztás csökkentése  cselekvési program:  1. SAVE ; E-hatékonyság+racionális E-felhasználás, 68.9 millió euró  2. ALTENER ; új és megújuló E-források használatának ösztönzése, 80 millió euró  3. STEER ; közlekedés és üzemanyag-diverzifikálás energiai szempontjai, 32,6 millió euró  4.COPENER ; megújuló E-források és E-hatékonyság ösztönzése a fejlődő országokban,17,6 millió

II.1.A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása II. Környezetvédelmi politika II.1.A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása

 1972, Párizs  az intenzív gazdasági fejlődés  a növekvő iparosodás  és energiafelhasználás rohamosan romló környezet A környezetvédelmi politika frekventáltsága Közös környezetvédelmi szabályok, cselekvési programok (1973, 1977…mérsékelt hatás

 Maastrichti Szerződés;  Alapelv: a környezeti szempontok figyelembevételén alapuló fenntartható fejlődés  A EK Szerződésben (EKSZ 174. cikk ) megfogalmazott környezetvédelmi politika célkitűzései:  1.környezet minőségének javítása  2.emberi egészség védelme  3.természeti erőforrások ésszerű alkalmazása  4.nemzetközi összefogás a problémák megoldására

Alapelvei: - Megelőzés elve - Környezeti károknak a forrásnál történő helyreállításának elve - Szennyező fizet elve - Integrálás elve - Elővigyázatosság elve

 A Bizottság kezdeményezi a közösségi környezetvédelmi jogszabályok elfogadását,ill. felügyeli ezek betartását  A döntések a Tanács és a Parlament közös hatáskörébe tartoznak

II.2. A közösségi környezetvédelmi politika összetevői  A környezetvédelmi jogalkotás főbb területei:  1. lég- és vízszennyezés  2. hulladékkezelés (gyártók felelőssége!)  3. zajvédelem  4. nukleáris biztonság  5. flóra+ fauna védelme (Natura2000)  6. vegyi anyagokra vonatkozó rendelkezések

 Cselekvési programok  Lefektetik a környezetvédelmi politika kereteit  5. környezetvédelmi cselekvési program: főbb célkitűzései pl.,megfelelő hulladékgazdálkodás,term-i erőforrások fenntartható kiaknázása,közlekedésszervezés, közeü. javítása.. - főbb célkitűzései pl.,megfelelő hulladékgazdálkodás,term-i erőforrások fenntartható kiaknázása,közlekedésszervezés, közeü. javítása.. - új módszerek a kívánt célok elérésére; pl. adózási ösztönzők nyújtása az ökológiai szempontokat jobban figyelembevevők számára

 6. környezetvédelmi cselekvési program:   Bár az előzőnek voltak pozitív hatásai,ezek mérsékeltebbek a vártnál, így ezek folytatása  4 fő prioritási terület:  1.éghajlatváltozás  2.természeti és biológiai sokféleség  3.környezet és egészség  4.természeti erőforrások és hulladék

 Az EU jövőstratégiája a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális előrehaladás triumvirátusára épít  Európai Környezeti Ügynökség  1994 óta, székhelye Koppenhága  Fő cél: EU országainak környezeti tájékoztatása,adatok gyűjtése és értékesítése, előrejelzési technikák kifejlesztése

 De mégis miből…?  Pénzügyi eszközök:  Szegényebb államok beruházásai Kohéziós alapból(pl. a 10 új tagállam 3,8 mrd euró)  Európai Beruházási Bank hitelei (kb. 20%)  LIFE (1992)  Life- Nature: term.védelmi projektek  Life- Enviroment: demonstrációs jellegű körny.védelmi projektek  Life - third Countries: EU szomszédai számára segítség

 Life+  Bizottság: 2004-ben előterjesztette közötti pénzügyi tervre vonatkozó javaslatát:  Korábbinál átfogóbb környezeti célú finanszírozási alap:  Éghajlatváltozás  Emberi egészségre ártalmas anyagok kiszűrése,  Biológiai diverzitás megőrzése  Természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás  Hulladékfeldolgozás

Felhasznált irodalom:  Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióhoz, HVG-ORAC Lap-és könyvkiadó Kft.,2005 ( old)