Az EU energiapolitikája, az energiaellátás biztonságossága, környezetvédelmi politikája
I. Energiapolitika I. 1 Az energiapolitika fejlődése
1951, Párizs Európai Szén-és Acélközösség 1957, Római Szerződés Közös energiapolitika részei, mégis döntően nemzeti hatáskörben maradnak EK Szerződésnek nincs külön energiaügyi része
Energiafelhasználás átrendeződött Csökken a szénfogyasztás ESZAK jelentősége Kőolaj nőtt az importfüggőség 1973, olajválság tagállamok energiaellátása nehéz helyzetbe kerül Állami beavatkozás, közösségi szinten csak irányszámok, alapelvek meghatározása
1974, közös energiastratégia kidolgozása: oenergiafelhasználás racionalizálása oolajimport csökkentése ohazai energiatermelés bővítése; oszéntermelés stabilizálása onukleáris energia – szektorban beruházások
1980, Velencei csúcstalálkozó 1980, Velencei csúcstalálkozó Az energiafogyasztás növekedése nem haladhatja meg a gazdasági növekedés 60%-át Az energiafogyasztás növekedése nem haladhatja meg a gazdasági növekedés 60%-át
1986, Fehér könyv átfogó energiapolitika célok Megváltozott az energiapiac jellege a 80- as évek közepétől: Energiakínálat bőséges Olajárak csökkentek Elektromos áramból feleslegek
Egységes piac kialakításánál fontos koncepció a közös energetika növeli a versenyképességet Új célok: Szabályok egységesítése az; állami monopóliumok, árképzés vagy az energiaszubvenciók terén A legnagyobb eredményeket a szabványok egységesítése terén sikerült elérni….
1995, újabb Fehér könyv ( ’98 cselekvési keretprogram ezen célok megvalósítása végett) 1. versenyképesség fenntartása 2. energiaellátás biztonságának megőrzése 3. környezetvédelem EURÓPAI ENERGIA CHARTA (1991,Hága) Nyugat és a volt szocialista országok Együttes energiahatékonyság növelés és környezetvédelem TACIS program
I.2. Az energiapolitika az ezredfordulón A 90’-es évek második felétől az egységes piac tökéletesítése a fő feladat lisszaboni stratégia egyik domináns eleme a gáz- és villamosenergia szektorok liberalizációja Transzeurópai energiahálózat; 1996, főbb fejlesztési irányok (74 projekt) 2003, 12 új prioritási modell
Az energiahálózatok megteremtése az elszigetelt területeken,perifériákon, különös tekintettel a megújuló energiaforrások használatára Az EU- n belüli hálózatok inoperabilitásának megteremtése a csatlakozó országokkal,valamint a Földközi- és Fekete- tenger térségeinek országaival
A belső piac szükségleteinek figyelembevétele különös tekintettel a bővítésre Villamosenergia : megújuló E-forrásokat termelő egységek integrálása+ összekapcsolása Gázszektor: kínálat ellenőrzése+ kínálati útvonalak diverzifikálása
között újabb cselekvési keretprogram (200 millió euró) Energia-hatékonyság, CO 2- kibocsátás + E- fogyasztás csökkentése cselekvési program: 1. SAVE ; E-hatékonyság+racionális E-felhasználás, 68.9 millió euró 2. ALTENER ; új és megújuló E-források használatának ösztönzése, 80 millió euró 3. STEER ; közlekedés és üzemanyag-diverzifikálás energiai szempontjai, 32,6 millió euró 4.COPENER ; megújuló E-források és E-hatékonyság ösztönzése a fejlődő országokban,17,6 millió
II.1.A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása II. Környezetvédelmi politika II.1.A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása
1972, Párizs az intenzív gazdasági fejlődés a növekvő iparosodás és energiafelhasználás rohamosan romló környezet A környezetvédelmi politika frekventáltsága Közös környezetvédelmi szabályok, cselekvési programok (1973, 1977…mérsékelt hatás
Maastrichti Szerződés; Alapelv: a környezeti szempontok figyelembevételén alapuló fenntartható fejlődés A EK Szerződésben (EKSZ 174. cikk ) megfogalmazott környezetvédelmi politika célkitűzései: 1.környezet minőségének javítása 2.emberi egészség védelme 3.természeti erőforrások ésszerű alkalmazása 4.nemzetközi összefogás a problémák megoldására
Alapelvei: - Megelőzés elve - Környezeti károknak a forrásnál történő helyreállításának elve - Szennyező fizet elve - Integrálás elve - Elővigyázatosság elve
A Bizottság kezdeményezi a közösségi környezetvédelmi jogszabályok elfogadását,ill. felügyeli ezek betartását A döntések a Tanács és a Parlament közös hatáskörébe tartoznak
II.2. A közösségi környezetvédelmi politika összetevői A környezetvédelmi jogalkotás főbb területei: 1. lég- és vízszennyezés 2. hulladékkezelés (gyártók felelőssége!) 3. zajvédelem 4. nukleáris biztonság 5. flóra+ fauna védelme (Natura2000) 6. vegyi anyagokra vonatkozó rendelkezések
Cselekvési programok Lefektetik a környezetvédelmi politika kereteit 5. környezetvédelmi cselekvési program: főbb célkitűzései pl.,megfelelő hulladékgazdálkodás,term-i erőforrások fenntartható kiaknázása,közlekedésszervezés, közeü. javítása.. - főbb célkitűzései pl.,megfelelő hulladékgazdálkodás,term-i erőforrások fenntartható kiaknázása,közlekedésszervezés, közeü. javítása.. - új módszerek a kívánt célok elérésére; pl. adózási ösztönzők nyújtása az ökológiai szempontokat jobban figyelembevevők számára
6. környezetvédelmi cselekvési program: Bár az előzőnek voltak pozitív hatásai,ezek mérsékeltebbek a vártnál, így ezek folytatása 4 fő prioritási terület: 1.éghajlatváltozás 2.természeti és biológiai sokféleség 3.környezet és egészség 4.természeti erőforrások és hulladék
Az EU jövőstratégiája a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális előrehaladás triumvirátusára épít Európai Környezeti Ügynökség 1994 óta, székhelye Koppenhága Fő cél: EU országainak környezeti tájékoztatása,adatok gyűjtése és értékesítése, előrejelzési technikák kifejlesztése
De mégis miből…? Pénzügyi eszközök: Szegényebb államok beruházásai Kohéziós alapból(pl. a 10 új tagállam 3,8 mrd euró) Európai Beruházási Bank hitelei (kb. 20%) LIFE (1992) Life- Nature: term.védelmi projektek Life- Enviroment: demonstrációs jellegű körny.védelmi projektek Life - third Countries: EU szomszédai számára segítség
Life+ Bizottság: 2004-ben előterjesztette közötti pénzügyi tervre vonatkozó javaslatát: Korábbinál átfogóbb környezeti célú finanszírozási alap: Éghajlatváltozás Emberi egészségre ártalmas anyagok kiszűrése, Biológiai diverzitás megőrzése Természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás Hulladékfeldolgozás
Felhasznált irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióhoz, HVG-ORAC Lap-és könyvkiadó Kft.,2005 ( old)