Az EU energiapolitikája, az energiaellátás biztonságossága, környezetvédelmi politikája

I. Energiapolitika I. 1 Az energiapolitika fejlődése

 1951, Párizs Európai Szén-és Acélközösség  1957, Római Szerződés  Közös energiapolitika részei, mégis döntően nemzeti hatáskörben maradnak  EK Szerződésnek nincs külön energiaügyi része

 Energiafelhasználás átrendeződött  Csökken a szénfogyasztás ESZAK jelentősége  Kőolaj nőtt az importfüggőség  1973, olajválság tagállamok energiaellátása nehéz helyzetbe kerül  Állami beavatkozás, közösségi szinten csak irányszámok, alapelvek meghatározása

 1974, közös energiastratégia kidolgozása: oenergiafelhasználás racionalizálása oolajimport csökkentése ohazai energiatermelés bővítése; oszéntermelés stabilizálása onukleáris energia – szektorban beruházások

1980, Velencei csúcstalálkozó 1980, Velencei csúcstalálkozó Az energiafogyasztás növekedése nem haladhatja meg a gazdasági növekedés 60%-át Az energiafogyasztás növekedése nem haladhatja meg a gazdasági növekedés 60%-át

 1986, Fehér könyv átfogó energiapolitika célok  Megváltozott az energiapiac jellege a 80- as évek közepétől:  Energiakínálat bőséges  Olajárak csökkentek  Elektromos áramból feleslegek

 Egységes piac kialakításánál fontos koncepció a közös energetika növeli a versenyképességet  Új célok:  Szabályok egységesítése az; állami monopóliumok, árképzés vagy az energiaszubvenciók terén  A legnagyobb eredményeket a szabványok egységesítése terén sikerült elérni….

 1995, újabb Fehér könyv ( ’98 cselekvési keretprogram ezen célok megvalósítása végett)  1. versenyképesség fenntartása  2. energiaellátás biztonságának megőrzése  3. környezetvédelem  EURÓPAI ENERGIA CHARTA (1991,Hága)  Nyugat és a volt szocialista országok  Együttes energiahatékonyság növelés és környezetvédelem  TACIS program

I.2. Az energiapolitika az ezredfordulón  A 90’-es évek második felétől az egységes piac tökéletesítése a fő feladat  lisszaboni stratégia egyik domináns eleme a gáz- és villamosenergia szektorok liberalizációja  Transzeurópai energiahálózat;  1996, főbb fejlesztési irányok (74 projekt)  2003, 12 új prioritási modell

 Az energiahálózatok megteremtése az elszigetelt területeken,perifériákon, különös tekintettel a megújuló energiaforrások használatára  Az EU- n belüli hálózatok inoperabilitásának megteremtése a csatlakozó országokkal,valamint a Földközi- és Fekete- tenger térségeinek országaival

 A belső piac szükségleteinek figyelembevétele különös tekintettel a bővítésre  Villamosenergia : megújuló E-forrásokat termelő egységek integrálása+ összekapcsolása  Gázszektor: kínálat ellenőrzése+ kínálati útvonalak diverzifikálása

 között újabb cselekvési keretprogram (200 millió euró)  Energia-hatékonyság, CO 2- kibocsátás + E- fogyasztás csökkentése  cselekvési program:  1. SAVE ; E-hatékonyság+racionális E-felhasználás, 68.9 millió euró  2. ALTENER ; új és megújuló E-források használatának ösztönzése, 80 millió euró  3. STEER ; közlekedés és üzemanyag-diverzifikálás energiai szempontjai, 32,6 millió euró  4.COPENER ; megújuló E-források és E-hatékonyság ösztönzése a fejlődő országokban,17,6 millió

II.1.A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása II. Környezetvédelmi politika II.1.A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása

 1972, Párizs  az intenzív gazdasági fejlődés  a növekvő iparosodás  és energiafelhasználás rohamosan romló környezet A környezetvédelmi politika frekventáltsága Közös környezetvédelmi szabályok, cselekvési programok (1973, 1977…mérsékelt hatás

 Maastrichti Szerződés;  Alapelv: a környezeti szempontok figyelembevételén alapuló fenntartható fejlődés  A EK Szerződésben (EKSZ 174. cikk ) megfogalmazott környezetvédelmi politika célkitűzései:  1.környezet minőségének javítása  2.emberi egészség védelme  3.természeti erőforrások ésszerű alkalmazása  4.nemzetközi összefogás a problémák megoldására

Alapelvei: - Megelőzés elve - Környezeti károknak a forrásnál történő helyreállításának elve - Szennyező fizet elve - Integrálás elve - Elővigyázatosság elve

 A Bizottság kezdeményezi a közösségi környezetvédelmi jogszabályok elfogadását, ill. felügyeli ezek betartását  A döntések a Tanács és a Parlament közös hatáskörébe tartoznak

II.2. A közösségi környezetvédelmi politika összetevői  A környezetvédelmi jogalkotás főbb területei:  1. lég- és vízszennyezés  2. hulladékkezelés (gyártók felelőssége!)  3. zajvédelem  4. nukleáris biztonság  5. flóra+ fauna védelme (Natura2000)  6. vegyi anyagokra vonatkozó rendelkezések

 Cselekvési programok  Lefektetik a környezetvédelmi politika kereteit  5. környezetvédelmi cselekvési program: főbb célkitűzései pl.,megfelelő hulladékgazdálkodás,term-i erőforrások fenntartható kiaknázása,közlekedésszervezés, közeü. javítása.. - főbb célkitűzései pl.,megfelelő hulladékgazdálkodás,term-i erőforrások fenntartható kiaknázása,közlekedésszervezés, közeü. javítása.. - új módszerek a kívánt célok elérésére; pl. adózási ösztönzők nyújtása az ökológiai szempontokat jobban figyelembevevők számára

 6. környezetvédelmi cselekvési program:   Bár az előzőnek voltak pozitív hatásai,ezek mérsékeltebbek a vártnál, így ezek folytatása  4 fő prioritási terület:  1.éghajlatváltozás  2.természeti és biológiai sokféleség  3.környezet és egészség  4.természeti erőforrások és hulladék

 Az EU jövőstratégiája a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális előrehaladás triumvirátusára épít  Európai Környezeti Ügynökség  1994 óta, székhelye Koppenhága  Fő cél: EU országainak környezeti tájékoztatása,adatok gyűjtése és értékesítése, előrejelzési technikák kifejlesztése

 De mégis miből…?  Pénzügyi eszközök:  Szegényebb államok beruházásai Kohéziós alapból(pl. a 10 új tagállam 3,8 mrd euró)  Európai Beruházási Bank hitelei (kb. 20%)  LIFE (1992)  Life- Nature: term.védelmi projektek  Life- Enviroment: demonstrációs jellegű körny.védelmi projektek  Life - third Countries: EU szomszédai számára segítség

 Life+  Bizottság: 2004-ben előterjesztette közötti pénzügyi tervre vonatkozó javaslatát:  Korábbinál átfogóbb környezeti célú finanszírozási alap:  Éghajlatváltozás  Emberi egészségre ártalmas anyagok kiszűrése,  Biológiai diverzitás megőrzése  Természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás  Hulladékfeldolgozás

Felhasznált irodalom:  Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióhoz (HVG-ORAC Lap-és könyvkiadó Kft.,2005 ( old)