NÉMETORSZÁG Bundesrepublik Deutschland (Német Szövetségi Köztársaság, NSZK)

Történelem – a német egység ill. megosztottság II. világháború győztes nagyhatalmak megszállják: négy megszállási övezet, Berlin négy szektor 1949.09.20: NSZK magalakulása (Trizóna) 1949.10.07: NDK megalakulása

NSZK fővárosa: Bonn Nyugat-Berlin, keleti fele: NDK fővárosa, Berlini Fal                                                                                           

Egység eltérő fejlődési pályák (NATO–Varsói szerződés, EGK–KGST) 1980-as évek: enyhülés, 1989: politikai rendszer (szocializmus) megbukik, Berlini Fal leomlása 1990.09.12. Moszkva: dokumentum aláírása, Németország újraegyesítése (10.03), Berlin lett a főváros társadalmi, gazdasági szempontból mind a mai napig megosztott az ország

A „megosztott” Németország

Népességföldrajz 82,5 mó fő, sűrűn lakott (231) 20.sz. eleje: 55 mó fő term. szaporodás magas volt (csúcs: 1938; 68,5 mó fő) II. vh után: 60 mó fő, gyors növekedés, fő oka: Lengyelo, CCCP: 7-8 mó fő áttelepült, KKE-ból 3-4 mó NDK: fogyó lakosság – 2,6 mó NSZK-ba menekült (1961-ig), többségében férfi (így 1000 férfira 1170 nő (1960)) NSZK: növekvő népesség

1960-as évek: vendégmunkások tömeges beáramlása NSZK – gyors gazd.-i fejlődés, NDK – munkaerőhiány miatt Jelenleg majd 9% külföldi (7,3 mó): vendégmunkások német állampolgárság (törvényi szabályozás) Nagyvárosokban: leromlott negyedekben, elkülönülve; legnagyobb arányban: törökök – beilleszkedés nehézkes Aussiedler (kb. 3,2 mó)

Vendégmunkások: törökök, jugoszláv utódállamok, Olaszo., Görögo., Spanyolo., Lengyelo., Ausztria, Portugália

Munkanélküliség – magas: D: 10,5% Ny: 9% K:: 18% Feszültség: németek - vendégmunkások

„Idegeneket” érő attrocitások Szélsőjobboldali mozgalmak

Népsűrűség 231 belső vándorlás erősíti a különbséget ÉRV, Ruhr-v., Rajna Szászország

Városok - metropolisz: Berlin, Hamburg, München Rajna-Ruhr városhalmaz

Gazdaságföldrajz kettészakadt ország: NSZK – „gazdasági csoda” (GNP évi 12%-os növekedése 1965-ig) term.-i kincsekben gazdagabb, ipari kapacitás java külföldi segélyek, kölcsönök kedvező munkaerőhelyzet elhalasztott kereslet jelentős beruházások a gazdaságba, ip. szerkezeti átalakítása kevés összeg fegyverkezésre export, világpiaci versenyképesség Később: növekedési tempó normális pályára állt

NDK ipari kapacitások 1/3-a jutott, nehezen kibontakozó ipar gazdaságszerkezeti aránytalanságok kevesebb ásványkincs CCCP-nek jóvátétel csökkenő munkerő, humántőke mégis: KGST vezető ipari országa olcsó nyersanyag (CCCP) „belnémet” kereskedelem DE szocialista tervgazdálkodás - 1990-es évek: gazdaság válsága

EGYESÍTÉS Regionális politika fő célja: az új tartományok felzárkóztatása évente: 140-180 mrd márka transzfer EU támogatások (obj.1.) első szakaszban: leépítés (üzemek, bányák bezárása), nyugatnémet cégek térhódítása második szakaszban: infrastruktúra fejlesztése, modern gazdasági ágazatok felvirágoztatása 5 mó lakás modernizálása, új bevásárlóközpontok, székházak, üzemek építése, vasútvonalak és autópályák modernizálása 1999: a kormány és a parlament Berlinbe költözik

Jährliches Nettoeinkommen je Einwohner (Kreise und kreisfreie Städte) 1998

1992 BIP pro kopf (D = 100%) 125- 100-124 75-99 50-74 <50

2001 BIP pro kopf (D = 100%) 125- 100-124 75-99 50-74 <50

BIP pro kopf (1992-2001) D = 100% NDK tartományok felzárkózása elindult

BIP pro kopf (1995-2004) D = 100% NDK tartományok felzárkózása lassan folytatódik

Németország gazdasága világ 3. gazdasági nagyhatalma (USA, Japán) (GDP: 6-7%) vezető helyen a világkereskedelemben (export – már v1. …, folyamatosan emelkedik, export>>import, import 60%-a EU, export 64%-a EU) - K+F (2-3. Japánnal USA után)

Németország gazdasága - EU – nagy népesség- és gazdasági súly Népesség részesedése (EU 25) GDP részesedése

Gazdaság jellemzői intenzív belterjes mg., fejlett koncentrált ipar, magas színvonalú szolgáltatószféra termelés nagyfokú koncentrációja (üzemek 4%-a >500 fő, ip. fogl. fele, ipari termelés 2/3-a) tőke nagyfokú koncentrációja (multik) nagy és terjeszkedő export területi koncentráció (ÉRV, BW, B; Ruhr-vidék, nagyvárosi régiók) óriási gazdaság – óriási energiaszükséglet!

Energiagazdaság - sokáig a szén egyeduralma, majd a szénhidrogén felfutása

Energiagazdaság

Kőszén - visszaszorulóban - de a világ 4. legnagyobb kőszén „fogyasztója” (USA,Ki,In)

Szénbányászat: jelentősen visszaesett - szénhidrogének előretörése, kisebb szénfogyasztás

Feketekőszén: jelentősen visszaesett (1964: 146 M t, 1990:76, 2004:26; v14) beruházási, kitermelési költségek magasak, kitermelés drága + lecsökkent hazai fogyasztás 1957-2004: bánya: 175 - 9; bányász: 605 ezerről 42 ezerre kitermelés Ruhr-vidék (7 bánya, 2/3) Saar-vidék (1 bánya, 1/4), ibberbüreni medence (1 bánya, 7%) fogyasztás 60%-a importból: PL, DaK, Oroszo., Ko, Aus v3 (Japan, D-Korea)

Barnakőszén (lignit): - visszaesett, de így is világ1, v. 20%-a, 1990:356, 2004:182 M t 1989-2004: 150 ez – 17 ez bányász - Eiffel-hg. (tartja magát), Alsó-Lausitz, Halle-Lipcse visszaesett (rekutiváció) külszíni fejtés helyszíni felhasználás

Szerény szénhidrogénkészletek, de jelentős fogyasztás = jelentős import (csökkenteni igyekszik) Kőolaj importjának diverzifikáltabbá tétele Kikötők Kőolajvezetékek

Nagy földgáz-fogyasztó Hazai készletek – kitermelés stagnál Jelentős import

Villamosáram-termelés

Kiotói egyezmény aláírása (2002) 2004-ben 6. legnagyobb kibocsátó volt (OECD 3.)

Atomenergia kevés hazai uránérc, import fűtőelem-gyártás (Kahl) reprocesszálás (Gronau) 1989 óta nincs új atomerőmű, bezárások (NDK…) nukl. elektr. áram v5 energiaszegény területeken

Vízenergia Bajoro., Baden-W. (Inn, Isar, Duna, Rajna) áramtermelés 4,5%-a Szélenergia hasznosítása világ élvonalában áramtermelés 4%-a (felfutóban) magánberuházások Északi-t. partján, Ny-Germán-alföld

Termelés, tőke nagyfokú koncentrációja, óriáscégek IPAR Termelés, tőke nagyfokú koncentrációja, óriáscégek Európa legnagyobb cégei (forgalom alapján) – számos német 1. BP /GB/ 7. Nestlé /CH/ 13. BMW /D/ 19.GlaxoSmithkline /GB/ 25. Enel /I/ Daimler-Chrysler /D/ FIAT /I/ EON /D/ BASF /D/ EADS /F/ Royal Dutch /NL/ Peugeot-Citroen /F/ Thyssen-Krupp /D/ Philips /NL/ Bayer /D/ Totalfina Elf /F/ Unilever /NL/ Repsol /ES/ Olivetti /I/ Arcelor /F/ Volkswagen /D/ ENI /I/ Renault /F/ Saint Gobain /F/ Alstom /F/ Siemens /D/ RWE /D/ Statoil /N/ Nokia /SF/ Audi /D/

Vaskohászat, acélgyártás telepítőtényező: feketekőszén, vasérc, közlekedésföldr.-i helyzet import vasérc (45-50 M t) acélválság, termelés visszaesett, de nem olyan jelentősen mint más országokban (kivéve Japán) 1990 óta stagnál az előállítás, vas (30 mó t), acél (45 mó t): Oroszo. után e2 (v6) időben modernizálta az ágazatot: minőségi acél, exportcikk - 1/3 exportra, 1/2 import

Vaskohászat, acélgyártás Telephelyek (területi koncentráció magas) feketekőszénre: Ruhr-vidék: 50%, Saar-vidék (egykori) vasércbányák: Nyugati-Harz (Salzgitter), Siegerland Lübeck, Bréma (tengerpart), Eisenhüttenstadt (Odera) Cég: Thyssen-Krupp Ruhr-vidék - kohászat nyugatról kelet felé finomodik

Gépgyártás vezető ágazat, ipari term. és export értékének 40%-a - USA, Japán, Németo. vezető exportőr a világpiacon nehézgépgyártás, hafdelszerelés, kohászati berendezések, szerszámgépgyártás, vagonok – Ruhr-vidék (nyersanyag) mg.-i ggy. – mezőg.-i térségek központjai (Hannover, Lipcse…) mozdonygy. – közl.-i központok (München, Stuttgart…) hajógyártás (tengeri, folyami), visszaesett, de E1, V4 (tengeri (Hamburg, Bréma…) – saját, folyami – export is (Duisburg, Regensburg) gépjárműgyártás

Autóipar világon 2. legnagyobb (5,2 mó) előállító és exportáló 2/3 külföldi eladásra, 4,2 mó külföldön gyártott német márkájú autó Ipari termelés, kivitel 1/6-a 37 cég (800 ezer foglalkoztatott), 6 monopólium: Volkswagen-Audi, GM-Opel, Daimler, Ford, MAN, BMW - termelés 90%-a Wolfsburg (VW), Rüsselsheim (Opel-GM), Stuttgart, Mannheim (D, Mercedes; busz, teherautó is), Köln (Ford), München (BMW) [Zwickau – trabant] Motorkerékpár (v2 export), teherautó, autóbusz

Repülőgépipar Stuttgart, München 10-15%-os növekedési ütem DASA (Daimler Aerospace) - Airbus

Elektrotechnika-elektronika ip. term. és exp. 1/7-e, 5. exportőr a világon (800 ezer fő) el.tech.: II. vh előtt – Berlin, Kelet + nyugaton (Frankfurt, Köln…) NSZK: új üzemek létesítése - területileg szórt lett (szaktud.) fő: Siemens (München kp.), Bosch (Stuttgart kp.), Grundig elektronika (főként mikroelektr.) gyengébb, lemaradt

Siemens – gyártás és forgalmazás

Vegyipar kiemelt ágazat; ipari termelés, kivitel 1/7-e egyes alapanyagokban gazdag (szén, kősó, kálisó) (másokból import) kősó V3 (BW, Harz-hg., Halle) kálisó V3 (Weser, Werra, Harz-hg.)

- vegyészeti tudomány, kiemelt K+F vegyipari nagyhatalom (USA, Japán után), világ elsőszámú gyógyszeripari exportőr BASF, Bayer, Hoechst, AGFA … négy vegyipari góc: Szén, majd szénhidrogén - Középső-Rajna–Ruhr-vidék (Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Gelsenkirchen, Leverkusen (Bayer), Köln …) Hajózás, ipari víz + kőolaj – Frankfurt am Main és környéke Ludwigshafen (BASF) Barnaszén, só + szénhidr.- Lipcse, Halle térsége + Alpok (elektrokémia), kikötők (kőolajfin.), Berlin