A globális melegedés hatása Európa állatvilágára Striczky Levente2015. április 23. Klimatológia

A múlt éghajlatváltozásai (Pleisztocén jégkorszak)  Alkalmazkodás a megváltozott éghajlathoz (kisgerincesek  gyorsan; nagygerincesek  lassabban)  A nem alkalmazkodó fajok vagy kihaltak vagy melegebb éghajlatra vándoroltak  A kor végén alakul ki a madarak jelenleg is ismert vándorlási útvonalai  új fajok jönnek létre

A jelenlegi változás hatása  50%-os élőhely eltűnése estén a fajok kb. 10%-a tűnhet el  A biológiai diverzitásban beálló változás irreverzibilis  Ha a CO2 kibocsátás teljesen meg is szűnne akkor annak értéke néhány évszázad alatt visszaállna a felszíni értékre  A kihalás egy előrehaladó folyamat  A faji diverzitás csak évmilliók elteltével állna vissza

Szaporodási ciklusok  Az életszakaszok egymás utániságát  környezeti jelek szabályozzák  Molylepkék  az imágók repülési idejének kezdete 11,6 nappal került előbbre  65 madár faj  20 esteében előrébb került a tojásrakás (8,8 nappal)  35 nem vándorló lepke faj északabbra költözött

A madarak vándorlása  A vonulási útvonalak megváltoznak  A tavaszi vonulás és a fészkelés időpontja folyamatosan korábbra helyeződött  Az őszi vonulás esetében ellentmondásosabb a kép  A korábban vonulók még korábban; a később vonulók még később vonulnak

A fajok elvándorlása  A fajok nagy része egyre északabbra vándorol  az elmúlt 40 évben, mint egy 17,7 km-es sebességgel  A hegységekben a fajok átlagosan 1 méterrel vándoroltak feljebb egy évtized alatt  Mi lesz a méhekkel?  Az óceánok élővilágában is hasonló folyamatok játszódnak le

Az óceánok élővilága

A pelék jelentősége  Ökológiai igényeik erősen specializáltak  A jól alkalmazhatók a klímakutatásban  A pelék elterjedését meghatározó lényeges faktorok: a környezet struktúrája; a vegetáció diverzitása, szerkezete; az élőhely vesztés és az élőhelyeik fragmentációja

A barna medve, mint környezetjelző faj

Az állatvilág jövője  A németországi Biodiverzitás és Éghajlat Kutatóközpont és a Senckenberg Természettudományi Társaság kutatóinak számításai alapján 2080-ra, egyes fajok genetikai változatossága 80 százalékkal is zsugorodhat  Ha a Kormányközi Éghajlati Tanács (IPCC) által jósolt mértékben melegszik az éghajlat, e fajok a számítások alapján maréknyi skandináv és alpesi élőhelyre szorulnak majd vissza 2080-ra  A fajok tehát általában túlélik majd a felmelegedést, a genetikai változatok többsége azonban nem,

Az állatvilág jövője

Köszönöm a figyelmet!