Európai uniós fejlesztésekért Tájékoztató az európai uniós források tekintetében kisvárosi önkormányzatok országos érdekszövetsége Makó Vitályos Eszter Európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár miniszterelnökség

Áttekintés Partnerségi Megállapodás; 2014-2020-as európai uniós programozási időszak egyes operatív programjai közötti forrásmegosztás; 2014-2020-as programozási időszak szabályozása; Intézményrendszer; Önkormányzatok pályázati lehetőségei; Újdonságok; 2007-2013-as időszak zárása

Partnerségi Megállapodás Az Európai Unió és Magyarország közötti keretmegállapodás, mely az EU2020 stratégia és a Nemzeti Reform Programban tett vállalások megvalósítása érdekében a következő hét éves európai uniós ciklusban hazánk rendelkezésére álló források felhasználásának kereteit és fő irányait rögzíti. végleges PM benyújtása 2014. augusztus 15-én; 2014. augusztus 29-én a Partnerségi Megállapodást a Bizottság elfogadta; 2014. szeptember 11: hivatalos aláírási ceremónia Budapesten, az EU Bizottság Elnökének és a Miniszterelnök részvételével

2014-20 források megoszlása az egyes OP-k között TOP: Terület-és településfejlesztés VEKOP: Közép-Magyarország KÖFOP: Közigazgatás EFOP: Emberi erőforrások IKOP: Közlekedés KEHOP: Környezet és energia GINOP: Gazdaságfejlesztés és innováció MAHOP: Halgazdálkodás VP: Vidékfejlesztés

A 2014-2020 időszak szabályozása A 2014-20 időszak irányait megalapozó releváns kormánydöntések 1731/2013. (X. 11.) Korm. határozat a 2014-2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a 2014-2020-as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat- és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól

Szabályozás Releváns kormánydöntések - főbb irányok: Közszféra szervezet ne pályázzon a hagyományos módon Kerüljön bővítésre az egyszerűsített kiválasztási rendszer alkalmazása Állami kapacitások biztosítása a pályázatírói és projektmenedzsment területen Pályázatok értékelése belső kapacitásokból történjen A projektmenedzsment költségek kifizetése a fizikai megvalósulás ütemét kövesse Egyszerűsített elszámolási eszközök alkalmazásának kiterjesztése Állami adatrendszerekkel való kapcsolatok bővítése a pályázók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében

III. A 2014-20 időszak újdonságai a szabályozásban 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet: kiemelt szempont az adminisztratív terhek csökkentése egységes szabályok (vidékfejlesztési és halászati támogatások is) közvetett költségek (jogi tevékenység, kommunikáció, projektmenedzsment) max. 12,5 % projekt menedzsment költség max. 2,5% lehet nem lehet 1 Mrd Ft alatt és két évnél rövidebb időszakra pályázatot meghirdetni (fókuszálás) projekt-kiválasztási eljárások differenciáltabbak átalány (egység költség) kiterjesztése halasztott önerő lehetősége

Intézményrendszer A hazai jogszabály rögzíti az alábbi szereplők feladatait: Kormány, Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) és a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (FKB) A Miniszterelnökséget vezető miniszter (koordinációs szerv) Az államháztartásért felelős miniszter (audit hatóság, tanúsító szerv, igazoló hatóság) A szakpolitikai felelős A területi szereplő Az irányító hatóság (közreműködő szervezet csak TOP, ETHA esetében) Monitoring Bizottságok

Az intézményrendszer kijelölési auditja A uniós jogszabály szerint a tagállamnak kötelező kijelölnie: Irányító Hatóságot (IH), Igazoló Hatóságot (IgH) és Audit Hatóságot (AH) Az Irányító Hatóság és az Igazoló Hatóság kijelölésének független audit szerv által végzett auditon kell alapulnia. Az auditot az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság folytatja le (EUTAF). A kijelölési audit azt vizsgálja, hogy megfelelően szabályozott-e az uniós támogatások kezelése, felkészültek-e a kijelölendő intézmények (IH (KSZ), IgH, ME érintett egységei) megfelelő-e az informatikai rendszer kialakítása.

Önkormányzatok pályázati lehetőségei Terület- és Település-fejlesztési Operatív Program (TOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Gazdaság-fejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Integrált Közlekedés-fejlesztési Operatív Program (IKOP)

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Forrás: 1051,2 Mrd Ft Fő cél: Gazdaságélénkítés és foglalkoztatás növelés helyi feltételeinek biztosítása Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Támogatott területek Üzleti infrastruktúra, turizmus, helyi utak, bölcsőde-óvoda Zöldváros kialakítása, barnamezős területek rehabilitációja Környezetbarát közlekedési rendszerek, energiahatékonyság, megújuló források növelése Önkormányzati közszolgáltatások, szociális város-rehabilitációs programok Foglalkoztathatóság, hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása, helyi identitás, szemléletformálás Kulcsszereplők a tervezésben és a végrehajtásban: a megyék és MJV-k Kedvezményezettek: önkormányzatok, közintézmények, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, egyházak, civilszervezetek

TOP tartalma Prioritás száma Uniós keret (Mrd Ft) és arány TOP prioritási tengelyek 1. 253,7 24,1% Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 2. 125,6 11,9% Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés 3. 170,8 16,3% Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. 52,5 5% A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. 76,2 7,3% Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 6. 329,0 31,3 % Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban 7. 43,4 4,1% Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD)

Térségi gazdaságfejlesztés (TOP 1) Beavatkozási területek önkormányzati többségi tulajdonú iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak, logisztikai központok szolgáltatásfejlesztése és a még szükséges infrastrukturális háttér kiépítése; iparterületek kialakítása, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák, közlekedési útvonalak fejlesztése

Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés (TOP 2) Cél: a tervezett fejlesztéseknek a megyei gazdaságfejlesztési és a városi, települési fejlesztési programokhoz kell kapcsolódniuk Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés; A vállalkozások és befektetők számára vonzó, környezeti szempontból fenntartható városszerkezet kialakítása;

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (TOP 3.) Cél: az önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú épületek által felhasznált energiamennyiség csökkentése, az energiahatékonyság növelése a konvergencia régiókban A fenti cél elérését támogatják többek között: az önkormányzati infrastruktúra, épületállomány energiahatékonyság központú rehabilitációja (pl. elavult kazánházak felújítása, hőtermelők cseréje korszerű berendezésekre); az épületek hőszigetelésének javítása (pl. hőtechnikai adottságok javítása, hőveszteségek csökkentése); épületenergetikai beavatkozásokra épülő megújuló energiaforrások alkalmazása (pl. világítási rendszerek korszerűsítése, hőtechnikai adottságok javítása, napelemek és napkollektor alkalmazása).

Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése, foglalkozás ösztönzés, társadalmi együttműködés TOP (4 és 5) Célok: 4. prioritás:Helyi szinten elérhető és fenntartható közszolgáltatások, elsősorban egészségügyi és szociális alapellátás területén 5.prioritás: Helyi foglalkoztatás növelésének elősegítése: társadalmi integráció, felzárkóztatás, közösségfejlesztés

Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban (TOP 6) Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás növelése érdekében Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése Városi közszolgáltatások fejlesztése Leromlott városi területek rehabilitációja Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Forrás: 997,6 Mrd Ft Támogatott területek: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás. Ennek keretében: katasztrófa-védelem (árvíz elleni védekezés, tűzoltás) feltételeinek javítása Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása. Ennek keretében: egyes rendvédelmi szervezetek épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, központi közigazgatás szervei, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, vízi közmű szolgáltatók és- tulajdonosok, az igazgatás szervezetei (vízügy, veszélyelhárítás, központi közigazgatás), távhő-szolgáltatók, távhő-termelő gazdasági társaságok, az energia szektorban aktív egyéb gazdasági társaságok, közjogi és magánjogi szervezetek, nemzeti park igazgatóságok, egyházak, szakmai önkéntes és civil szervezetek

Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése (KEHOP 2.) magas és egyenletes színvonalú vízközmű szolgáltatás fejlesztése, a derogációs követelmények teljesítése ivóvíz-minőség javítás a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet öt kiemelt határértékének biztosítása tisztítási technológia fejlesztéssel 2000 LE feletti agglomerációknál a szennyvíz elvezetés és tisztítás bővítése új szennyvízelvezető rendszerek, szennyvíztisztító telepek építésével és fejlesztésével

Hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések (KEHOP 3.) hulladékgazdálkodási ágazat fejlesztése, szennyezett területek állapotának helyreállítása; az elkülönített gyűjtés kiterjesztése; a háztartási hulladék hasznosításának növelése, hulladékkezelési kapacitás bővítése és fejlesztése;

Újdonságok: a tervezés, valamint a felhívások előkészítése, meghirdetése terén Megalapozottabb, összehangoltabb stratégiai végrehajtás-tervezés Két stratégiai dokumentum: többéves nemzeti keret: beruházási prioritásonként tartalmazza a programok éves indikatív pénzügyi kereteit, valamint prioritási tengelyenként az eredményességi keretbe foglalt indikátorokra vonatkozóan a célértékek éves bontását (2019.12.31-ig, ill. 2023.12.31-ig) éves fejlesztési keret: operatív programonként, jogszabályban meghatározott menetrend szerint készülő dokumentum, mely a tárgyévet követő évben meghirdetendő felhívásokra vonatkozó, stratégiai szintű információkat tartalmazza Éves fejlesztési keret vs. akcióterv: nagyobb hangsúlyt kap a felhívásokat megalapozó helyzetelemzés, továbbá az eredményességet elősegítő szakmai elvárások megfogalmazása szakpolitikai felelősök felelőssége erőteljesebb: a szakmai koncepció megalkotása, az ágazati stratégiákhoz való illesztés az éves fejlesztési keret módosítása csak rendkívül indokolt esetben lehetséges

A projektek megvalósításához kapcsolódó költségek Költségtípus Maximális mértéke a projekt elszámolható összes költségének %-ban 2007-13 2014-20 Terület előkészítés (régészeti feltárás, lőszermentesítés, földmunkák stb.) 0-6 % 2 % Projekt előkészítés, tervezés 0,5-6 % 5 % Projektmenedzsment 2-12 % 2,5 % Közbeszerzési eljárások lefolytatása 1-1,5 % 1 % Műszaki ellenőri szolgáltatás 2-7 % Könyvvizsgálat 0,5-1 % 0,5 % Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítás 0,5-2 % Ingatlan vásárlás (föld, épület vásárlás, kisajátítás stb.) 10 % Rezsi 0-5 %

Kiválasztási eljárások Standard Kiemelt Egyszerűsített Területi Kiválasztási Rendszer Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)

Támogatási jogviszony Projekttartalom változás szabályozása racionalizásra kerül a támogatási szerződés módosításai számának csökkentése érdekében Biztosítéki rendszer enyhítése – pozitív ösztönzőkkel Mindkét időszakra (2007-2013 és 2014-2020) alkalmazható új biztosítékmentességi eset 2015. jan. 1-től A biztosítékmentesség nem automatikus, kérelemre történik a vizsgálata A projektmegvalósítás teljes ideje alatt, bármikor kérelmezhető A vizsgálatot az Irányító Hatóság (ahol van ott a KSZ) végzi Feltétele két objektív szempontnak való megfelelés: Egy lezárt üzleti év és köztartozás-mentesség

Monitoring rendszer, kapcsolattartás FAIR Adatok egységes lekérdezése; Adminisztratív teendők egyszerűsítése; Fizikai és időbeli kötöttség nélküli elérés.

2015. év végi zárás 1014/2015. (I.22.) Korm. határozat új pályázati kiírás 2015. február 15-t követően nem hirdethető meg; Kötelezettségvállalás legkésőbb 2015. április 15-ig; Támogatási szerződés megkötése legkésőbb 2015. május 15-ig; Tartaléklisták felülvizsgálata és megszüntetése; Szakaszolt projektek felülvizsgálata; Nagyprojektek benyújtása; Folyamatban lévő kifogások, szabálytalansági eljárások elbírálása; elállás - azokban az esetekben, ahol a jogszabályi feltételek fennállnak és a projekt 2015. december 31-ig nem fejezhető be – költségvetési hatásvizsgálatot követően; - ahol a projektgazdák több mint 3 hónapja nem tudnak köztartozás mentességet igazolni.

Kifizetések felgyorsulása

Kifizetések alakulása

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET