GAZDASÁGI ELEMZÉS A KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS ÉRTÉKELÉSÉRE GAZDASÁG- SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÚJDONSÁGOK A VGT2 INTÉZKEDÉSI PROGRAMJÁBAN Tahy Ágnes

Hajtóerők azonosítása –VGT2 1. fejezet Terhelések számbavétele –VGT2 3. fejezete Állapot (indikátorok) értékelése –VGT2 6. fejezete Hatások elemzése –VGT2 3. fejezete DPSIR MODELL ALKALMAZÁSA AZ INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSÉHEZ Az intézkedési program elemei ugyanazok, de a hangsúlyok változtak

Állapot javító - rehabilitáció, revitalizáció, kármentesítés Hatás mérséklő -vízvédelmi sáv, vízpótlás, hallépcső,… Új módszereket alkalmaztunk az állapotot rontó terhelések azonosítására és a hatások pontosítására, így kevesebb intézkedéssel hatékonyabban lehet javítani a víztestek állapotát. Intézkedések DPSIR besorolása Igény kezelő (hajtóerő) – ösztönző árpolitika, környezeti nevelés, víztakarékos berendezés szabvány Terhelés csökkentő - Csatornázás, szennyvíztisztítás vagy hatásfok növelése

Tápanyagterhelés hatáselemzése modellezéssel Nitrát diffúz szennyezés uralkodóan a talajvizen keresztül közvetetten terheli a felszíni vizeket Foszfor szennyezésben kicsit nagyobb a belterületi pontszerű és diffúz források aránya foszfor nitrát MONERIS modell EU által elfogadott (ICPDR fejlesztés) Ponszerű és diffúz terhelések / felszíni és felszín alatti transzport együttes elemzése

Települési Szennyvíz Irányelv - Szennyvíz Program végrehajtása intenzív a VGT1 időszakban (485,45 Mrd Ft), de ig nem lesz teljes, VGT2-ben folytatás, KEHOP időszak első felében befejezés (270 Mrd Ft). Kibocsátások értékelése környezetminőségi (immissziós) határértékek alapján a VGT1 időszakban, míg VGT2-ben a referencia jellemzők felülvizsgálata és útmutató az immissziós probléma kezeléséhez 2000 LE alatti települések szennyvízelvezetését a ROP-ok támogatták a VGT1 időszakban, szinte kivétel nélkül csatornázási beruházások valósultak meg a kistelepüléseknél, egyedi nem kedvelt, VGT2-ben prioritás az ivóvízbázisoknál VGT1 időszak végére a szennyvíziszapok mindössze 2 %-át ártalmatlanítják lerakással, 98 %-a hasznosításra kerül, VGT2-ben Szennyvíziszap Stratégia és Program végrehajtása Tápanyagterhelés csökkentése a településeken

Vízvisszatartás és vízminőség szempontjából is előnyös intézkedés VGT1 időszakban mintegy 500 projekt valósul meg ROP forrásból, de döntően nem VKI konform csapadék-gazdálkodási projektek valósultak meg, hanem gyors lefolyást biztosító belterületi vízrendezések, legfeljebb néhány tározó épült. VGT2: A belterületi csapadékvíz-gazdálkodás kötelező önkormányzati feladattá tétele a Vgtv évi törvény módosításával folyamatban van. Javaslat megfelelő felelősségi, szervezeti és gazdasági ösztönzők bevezetésére és jó gyakorlat útmutató elkészítése (a VGT2 melléklete). Belterületi partszakaszok rehabilitációja a települési funkciókkal összhangban (VGT1 időszakban több revitalizációs ROP projekt) Csapadékvíz-gazdálkodás a belterületeken Foto: Horváth V. Lakosok támogatás nélkül is alkalmazzák az intézkedést

Engedély nélküli vízhasználatok csökkentése, megszüntetése (illegális, szakszerütlen, felhagyott kutak elsőrendű probléma a FAV értékelés szerint) VGT1-ben is intézkedés, de inkább romlott a helyzet, mint javult – mennyiségi és vízminőségi kockázatok is! Víztakarékos technológiafejlesztések és ezek pénzügyi ösztönzése (lakosoknál energiatakarékosság miatt is folyamatos a fejlődés, medencés fürdőknél sok vízforgató épült a fejlesztések keretében) Energetikai célú használt termálvíz visszasajtolás és technológiai fejlesztések támogatása (VGT1 időszakban több beruházás) vízkészletjárulék bevételek vízügyi igazgatási és hatósági tevékenységekre történő fordítása (VGT2 javaslat) Készlethiányos területeken alternatív vízbázisra való áttérés lehetőségének megteremtése (VGT1 időszakban nem volt rá szükség) Szennyvíz újrahasznosítás szinte nincs, VGT2-ben/VGT3-ban 2-3% elérése célkitűzés Fenntartható vízhasználatok

Ivóvízminőség javító beruházások VGT1 időszakban jelentős előrehaladás KEOP 146,17 Mrd Ft, KEHOP-ban további 55 Mrd Ft (alapintézkedés határidős végrehajtása érdekében kormányzati kényszerintézkedésre és ideiglenes megoldásokra volt szükség) VGT2-ben rekonstrukciós beruházások prioritása nőtt (vízminőségi és mennyiségi szempontból is előnyös), probléma a finanszírozás – esetleg „EFSI” EIB hitelből? Ivóvízbiztonsági terv készítése a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint VGT1 időszakban elkészült 42 db vízművek saját, illetve KEOP forrásból, VGT2-ben 50 fő felettiek is szintén vízművek saját és KEHOP forrásból Vízbázis-védelmi Program VGT1 alatt folytatódott, de nem fejeződött be: 150 sérülékeny vb és 220 vizsgálandó vb. VGT2-ben a vízbázisvédelem és a vízbiztonsági terv összehangolása, de finanszírozás a vízbázisvédelemre nem megoldott (KEHOP-ban sincs) vízmű csak saját forrásból nem képes Megfelelő ivóvízminőség biztosítása

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!