Az erőforrásokban gazdag periféria: Észak-Ázsia dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Gazdasági körzetek Észak-Ázsiában Hagyományos gazdasági körzetek: Uráli (részben) Nyugat-Szibériai Kelet-Szibériai Távol-Keleti Mai szövetségi körzetek Uráli Szibériai

Szibéria elnevezése, területi lehatárolása Elnevezés (Szibériai Kánság meghódítása óta van jelen az orosz nyelvben) Mongolul: nyugodt területek Népekről Szibilla mongol törzsről (később beolvadtak a szibériai tatárokba) Szabír nép Akkanat (Nyugat-Szibéra utolsó sámánja): Sibirga nép Legszűkebb értelemben: 8 szövetségi körzet egyike: Szibéria Természetföldrajzi értelemben K: Jakutföld (Szaha) Ny: Jamali Nyenyec és Hanti-Manszi autonóm körzetek, Tyumenyi és Kurgáni oblasztyok Társadalomföldrajzi–történelmi Szibéria ≈ É-Ázsia (Oroszo. ázsiai része) Uráli, Szibériai, Távol-Keleti szövetségi körzetek Terület: 13,1 mió km2 (Oroszo. 77%-a) Népesség: 36 mió fő (Oroszo. 25%-a)

Történelem Dél-Szibéria: különböző nomád törzsek (hunok, gilják, ujgurok) XIII. sz.: mongol hódítás  Mongol Birodalom része Szibériai Kánság XVI. sz-tól: orosz terjeszkedés K felé Kereskedők, kozákok letelepedése Cári hadsereg erődjei XVII. sz.: orosz befolyás, de feltáratlan, lakatlan Politikai foglyok, köztörvényes bűnözők II. Miklós, 1891–1905: transzszibériai vasút XX. sz.: ásványkincs-bányászat (gazdag vagyon) SZU: Gulág munkatáborainak jelentős része (pl. Kolimai terület bányái)

Függetlenségi törekvések Politikai autonómiáért mozgalom XIX. sz. közepétől ered Szibériai származású szentpétervári egyetemisták 1863: ukránokkal és lengyelekkel együtt függetlenségi mozgalom Jadrincev Szibéria, mint gyarmat (Сибирь как колония) c. könyve Fehérek többsége, de eltér a keleti szlávoktól Szabadság és a magántulajdon igénye: USA mintájára új állam megteremtése Felerősödött az orosz polgárháború idején

Népességföldrajz Alacsony népsűrűség (3 fő/km2): Ny-ról K felé csökken Sokszínű nemzetiségi összetétel Uráli népek: finnugorok (pl. hanti, manysi) és szamojédek Türk és mongol népek (burját, jakut, szibériai tatár) 55 ezer szahalini koreai Orosz, oroszosodott ukrán, 400 ezer német 1 mió kínai Sokszínű vallási összetétel Ortodox keresztény Iszlám Tibeti buddhizmus 70 ezer zsidó (Birobidzsán/Jevrej) Sámánizmus (szent helyek: Bajkál-tó egy szigete)

Közigazgatási és autonóm egységek Közigazgatási egységek Régiók (oblasztyok) Szövetségi körzetek (krajok) Autonóm egységek Köztársaságok: legnagyobb fokú önállóság Autonóm régiók (oblasztyok) Autonóm körzetek (okrug): legszerényebb önállóság

Mongól és kínai határ menti autonóm egységek Türk és mongol népesség Buddhizmus Hagyományos nomád pásztorkodó életmód (szovjet idők óta kevesebben) Oroszok: mg., bányászat, kitermelő ipar Tuvai Köztársaság 1944-től csatlakozott 1993-as tuvai alkotmány (teljes szuverenitás, kiválás joga) szembemegy az orosz alkotmánnyal, oroszok elleni erőszak  oroszok elvándorlása Zsidó Autonóm Régió Sztálin hozta létre 1934-ben a szovjet zsidók otthonául, Palesztinával szembeni ellenpontként Távoli fekvés + zord környezet  kevésbé vonzó (1989: 9000 zsidó, 80% orosz)

Északi autonóm egységek Több mint 30 etnikai csoport (több néhány ezres) Jakutoknak van köztársasága Jakutföld (Szaha) 7-nek van autonóm körzete Természeti erőforrások: pl. gyémánt, arany, vasérc, fa SZU idején: orosz bevándorlás (erőforrások kitermelése)  őslakosság 16% alatti autonóm körzetekben Oroszok iparvárosokban Vezetékek, modern infrastruktúra, szennyezés  zavarja az őslakosok hagyományos életmódját (vadászat, halászat, rénszarvas-tartás) Északi Népek Szövetsége (1989): őslakosok érdekképviselete

Urbanizáció

Mezőgazdaság Rövid tenyészidőszak – szórványos mezőgazdaság DNy: kiváló feketeföldek, kedvezőbb éghajlat Búza, árpa, rizs, burgonya Juh, szarvasmarha Tajga: szegényesebb podzoltalaj, rövid tenyészidőszak Korlátozott mezőgazdaság Tundra: rénszarvastartás Őslakosok 10 ezer éves hagyományai Egyik legnagyobb erdőterület a Földön Fa: egyik legfontosabb bevételi forrás maradt De: gyorsabban vágják ki, mint amilyen mértékben megújulni képes Ohotszi-tenger: Föld 2–3. legfontosabb halászterülete Probléma: extrém hideg, erős árapály Szibéria: világtermelés 10%-a SZU szétesése után visszaesett

Bányászat Különösen gazdag ásványkincsekben Szinte minden gazdaságilag hasznosítható fém Negyedidőszaki eljegesedés Ni, Au, Pb, C, Mo, Ag, Zn, gyémánt Olaj, földgáz (nem is tártak fel mindent) Hideg éghajlat, nagy távolság: sokáig nem aknázták ki Rossz éghajlat nem volt vonzó Sztálin kényszermunkatáborok – bányászat megkezdése

Ipar 1920-as, 1930-as évek: fejlődésnek indult II. vh.: különösen gyors fejlődés SZU szétesése: hanyatlás 3 óriási gyár Ny-Szibériában, több a Bajkál-tó körül Közlekedés Több város nem érhető el közúton sem Európából, sem Ázsiából Transz-szibériai vasút: Moszkva–Vlagyivosztok Bajkál–Amúr vasút Legjobban a légi közlekedésen keresztül érhetők el a vasútmenti városok is

Gazdasági körzetek Nyugat-Szibéria Kelet-Szibéria Távol-Kelet 2,4 mió km2, 15 mió fő Energiatermelés (4 nagy kőolajmező, Kuznyecki-medence szén Kelet-Szibéria 4,1 mió km2, 9,1 mió fő Nincs összefüggő ipari körzet, termelés egy-egy nagyvárosban Vas, nemesfémek, gyémánt, vízenergia Nehézgépgyártás, vegyipar Távol-Kelet 6,2 mió km2, 7,5 mió Kitermelő ipar, reménybeli nyersanyagelőfordulások Városok inkább a tengerparton

Szibéria tervezett stratégiai infrastrukturális hálózatai Kőolajvezeték Gázvezeték Közúti határátkelő Vasútvonal