Differenciálmű kiegyenlítőmű

Történelem 1932-ban Ferdinand Porsche tervezett egy Grand Prix versenyautót az Auto Union cégnek. A nagy teljesítmény miatt azt tapasztalták hogy az egyik kerék túlzottan kipörög 160 km/h felett 1935-ben Porsche felkérésére a ZF műszaki vállalat tervezet egy önzáró differenciálművet ami által jobban teljesítettek az autók.

Technikai alapok A differenciálmű a meghajtott kerekeknél fontos Feladata a hajtott oldalak felé a nyomaték átvitele, fordulatszám különbség lehetővé tétele mellett A hajtott kerekek között szét kell osztani a motor erejét Meg kell oldani, hogy kanyarban más sebességgel forogjanak. A hajtás nélküliek nincsenek összekötve egymással, így gond nélkül tudnak különböző tempóval forogni

Nyitott differenciálmű A hagyományos nyitott difi egyenlően osztja el a motor nyomatékát a két kerék közt Ha az egyik kerék például jégen áll, akkor az lényegében a legkisebb nyomatéktól máris kipörög A másik, tapadó kerékre pedig pont ugyanennyi nyomaték jut: semennyi Így nem mozdul az autó!!

LSD – Limited Slip Differential Két fő típust alkalmaznak általánosan személygépkocsikban Nyomaték érzékeny Sebesség érzékeny Az utóbbi egyre népszerűbb, különösen a modern öszkerékhajtású járműveknél

Nyomaték érzékeny A mechanikus önzáró differenciálműben két vagy több mechanikus alkatrész kölcsönhatása által valósul meg a zárás Közúti versenyzésben inkább korlátozottan önzáró differenciálműveket alkalmaznak, mert nem zárja össze a tengelyeket olyan mértékben és nyomatéktorzulásokat enged, így akár 80%-kal jobb tapadás érhető el

LSD – Limited Slip Differential Négy fő fajtája van: mechanikus kuplungos Torsen viszkós hidraulikus kuplungos az első kettőt a nyomaték, a második kettőt a kerekek sebessége közti különbség zárja.

Mechanikus kuplungos a motor felől érkező nyomaték zárja össze, minél nagyobb, annál jobban legegyszerűbb, legerősebb, legolcsóbb sperr-típus.

Elsőkerekes autóban csak 1 utas mechanikus sperr használható, különben képtelenség lenne bekanyarodni vele. HKS Kansai első LSD NISSAN GT-R35

KAAZ 1,5 utas LSD Három fajtája van: 1 utas, ami csak gázadásra zár össze 1,5 utas, ami gázra nagyon, gáz elvétre kevésbé zár 2 utas, ami gázra és gáz elvétre is agresszívan zár KAAZ 1,5 utas LSD

Torsen differenciálmű nyomatékra reagál, de sokkal szebben, progresszívebben működik. Kifinomult technika, minden kerékre annyi nyomatékot küld, amennyi átmegy róla a talajra. Hibája, hogy a tapadó kerékre a kevésbé tapadó keréken átmenő nyomaték szorzatát küldi, így ha az egyik kerék egyáltalán nem tapad, akkor a másik kerékre is nulla jut

Az alapelmélet az, hogy a Torsen differenciálmű nyitott differenciálként működik amikor a motortól érkező nyomaték egyenletesen oszlik el a kerekeken. Amint az egyik kerék kezdi elveszíteni a rá eső nyomatékot, mert nyomaték különbség lép fel, akkor szerkezetbe épített csigakerekek elkezdik összefékezni a két kerékhez kimenő tengelyeket. Amint a tapadási erő megint egyenlő lesz a két keréken, akkor a fogaskerekek ismét "nyitnak", azaz a kerekek egymástól függetlenül foroghatnak megint. A lényeg tehát, hogy egy nyitott differenciálmű, amely az esetlegesen fellépő nyomatékkülönbség hatására fokozatosan zár.

VLSD - Viscous Limited Slip Differential A viszkós sperr a féltengelyek közt kavargó, besűrűsödő szilikon alapú olaj / trutymó elvén működik. Ha valamelyik kerék elforog, a két féltengely forgási sebessége nagyon különbözni fog, a trutymó ettől nagyon sűrű lesz, és összezárja a két oldalt. A viszkós sperr egyszerű és olcsó, de lassan reagál és gyenge, így főleg spórolásból használják, ahol nem túl kritikus a dolga. 50-70 000 km táján jellemzően elfárad és nem zár többé. VLSD - Viscous Limited Slip Differential

NISSAN S13 VLSD

Hidraulikus kuplungos Fejlett, mert számítógéppel is vezérelhető Valójában egyszerű szerkezet, nagyon hasonló a mechanikus kuplungoshoz

Mindkét féltengely egy apró olajpumpát hajt. Amíg azonos sebességgel hajtják, nem történik semmi. Ha valamelyik kerék elpörög, azon az oldalon megnő az olajnyomás, ami összezárja belül a tengelykapcsoló tárcsákat. Komputer és mágnes szelepek segítségével a zárás ereje és sebessége finoman szabályozható, így a modern autókban szeretik ezt használni.

Az 1950-es és 1960-as években sok gyártó kezdett alkalmazni márkanevet a saját LSD egységének A Packard úttörő szerepet játszott az LSD márkaneve a "Twin Traction" 1956-ban, a leghíresebb a Chevrolet "Positraction". (gyakran röviden "positrac" vagy csak "posi")

Egyéb gyári nevek az LSD-re: Alfa Romeo: Q2 American Motors: Twin-Grip Buick: Positive Traction Chevrolet / GMC teherautók (1973 után): Gov-Lock Ferrari: E-Diff Fiat: Viscodrive Ford: Equa-Lock Traction-Lok International: Trak-Lok Powr-Lok        Jeep: Trac-Lok Tru-Lok Vari-Lok Mopar: Persze Grip Oldsmobile: Anti-Spin Pontiac: Safe-T-Track Porsche: PSD Saab: Saab XWD eLSD Studebaker-Packard Corporation: Twin Traction TVR: Hydratrak

Köszönöm a figyelmet! Készítette: György Csaba DW9GP1