Ókori Egyiptom A Közép- és Újbirodalom művészete

Ø Emlékeztetőül: (és egy kis vissza- tekintés a lemaradt szobrászati anyag miatt) Gíza, Kheopsz fáraó piramisa Dzsedefré Napbárkája A Nagy Piramis lábánál, a keleti oldalon ásta ki Petrie az 1890- es évek elején Ø Menkauré (Mükerinosz)  piramisa, a legponto-sabb tájolással (K-Ny) és méretarányokkal épített gúla, egyben a legkisebb

Dzsedefré portrészobra A gízai Szfinx, amit a „Horemahet”, vagyis ‘a horizonton lévő Hórusz’ névvel is illettek Dzsedefré portrészobra az uralkodói fejkendő és az arc megformálása csaknem azonos a nagy szfinxével. Idealizált, eszményített ábrázolás.

Kheopsz fáraó elefántcsont szobra Kr.e. 2580 k. Összehasonlításképpen: Gudeának, a Sumer Birodalom- beli Lagas városállam urának szobra. (fekete márványból készített körplasztika a Kr. e. XXII. szd- ból)  Egyértelmű a formaadás- és beállításbeli átvétel.

Kephrén fáraó diorit szobra Kephrén fáraó diorit szobra. Hórusz, az ég hatalmas ura sólyom alakjában oltalmazón átöleli az uralkodói fejkendőjét Fontos! Két generáció elteltével ilyen mértékben fejlődik a portréábrázolás! Összetetté válik a szobor jelentése az istenség- szimbolika idekapcsolásával. A diorit a gránithoz hasonló, nagyon nagy keménységi fokú vulkanikus eredetű kőzet Kr. e. 2530 k.

Ø Papirusztartó Hórusz- sólyomfej a VI. dinasztia korából Bronzmagra kalapálással alakított és csiszolt aranylemez, ónixkő berakás a szemeknél Ø

Neuszerré naptemplomának maradványai Memphisz, az Óbirodalom deltavidéki fővárosának közelében, attól délre  Az oltár Ø Ami megjegyzendő: az első kifejezetten és kizárólagosan a napisten- kultusz céljából emelt templom.

Ø Az udvar középpontjában álló monumentális  obeliszk maradványai A romterület feltárása után készített rekonstrukciós elképzelés Neuszerré naptemplomáról. A templom-udvar közepén áldozati oltár, a védőfal tövében pedig a napisten- papok cellái

Karnak, Ámon- Ré temploma Karnak, Ámon- Ré temploma. Több istenség kultuszhelyéül is szolgáló épületegyüttes, melynek magja a Kr. e. 2000- es évek végén épült meg.

1 2 A legkülső pylonsort még VI. Thotmesz emeli a Kr. e. IV. szdban A karnaki templomegyüttes alaprajza. Építését már az Óbirodalom korának végén elkezdik, és még II. Ramszesz is építtet magának itt szentélyt. Mindezen történeti adalék nem tudja eléggé aláhúzni számunkra a komplexum kiemelt fontosságát. 1 1: Az ún. szobrok rejtekhelye, ahonnan vermekből több mint 20000 szobor és sztélé (feliratos kőlap) került elő. 2: a Szent Tó 2 A legkülső pylonsort még VI. Thotmesz emeli a Kr. e. IV. szdban

Axonometrikus ábra a karnaki templomegyüttes rekonstrukciójáról A kettős pylonok között udvarok és csarnokok váltakoznak, legbelül az adott istenség szobrának helyet adó szentély A szent íbiszmadarak tava Axonometrikus ábra a karnaki templomegyüttes rekonstrukciójáról

Karnak, a felvonulási út és az első pylon- sor Ø

Karnak, az Ámon- Ré templomhoz vezető felvonulási utat szegélyező kosfejű szfinxek sora. A kos szintén fontos szimbólumállat: jellemzően a nemzőerővel és a férfiúi princípiummal hozzák kapcsolatba, de a túlvilágra jutást leíró Kapuk Könyve a halott fáraót is kosfejű alakban jeleníti meg. (ld. a 33. diakockát)

Karnak, az első pylonkapuzatot őrző, fáraói képmásról mintázott kolosszusok Hieroglifákkal vésett obeliszk, talapzatán a Nap- majmok

Karnak, a nyugati nagy oszlop- csarnok, görög nevén hypostyl csarnok A hiányzó kő áthidaló gerenda (architráv) helye Karnak, a nyugati nagy oszlop- csarnok, görög nevén hypostyl csarnok A két oldalsó, alacsonyabb csarnok a középső emeleti felülvilágítóiról kapja a fényt, jól látható a pillér- és gerendaszerkezet a jobb oldali fölső gádorfalon

A hypostyl csarnok rekonstrukciós képe egy XIX A hypostyl csarnok rekonstrukciós képe egy XIX. századvégi brit régészeti közlöny metszetén.

Oszloprend- típusok az egyiptomi építészetben I. II. III. IV. I. és IV.: Papirusznád fejezetforma az Ó- illetve az Újbirodalom korából. Az utóbbit díszíthette pálmalevél is, de a legszembetűnőbb az oszloptörzsek közötti különbség, ami az Újbirodalom korában sűrűn tele van faragva jelenetekkel II.: Az ún. protodór oszloptípus, amit a görögök legelső oszloprendjüknek a példaképeként neveztek meg III.: A lótuszvirág- fejezet. Ennek törzse a lábazatánál is kissé domborúra faragott

Fajjúm, (mai nevén Hawara) III. Amenemhat fáraó piramisa Kr. e. 1800- as évek vége

Fajjúm, III. Amenemhat piramisa és a hozzá tartozó halotti templom, a Hérodotosz által Labyrinthosnak nevezett épületegyüttes. Kr. e. 1800- as évek vége 3 D rekonstrukciós kép, alaprajz, a burnuszos bácsi pedig az egyik épen maradt lejtaknát mutatja Ø

Dahsur, a Fekete- piramis záróeleme, az ún. piramidion Dahsur, a Fekete- piramis záróeleme, az ún. piramidion. Ezt a Fekete- piramist a tört dőlésszögűvel ellentétben sosem fejezte be Amenemhat

Dahsur, III. Amenemhat piramidionja oldalán a szárnyas napkorong, az Udzset- szem és a Rének szánt dedikációs felirat hieroglif sorai. Kr.e 1800 k.

III. Amenemhat az első fáraó, aki szfinx alakjában örökítteti meg magát Kr. e. 1800 körül

Hórusz a kettős koronával sólyomfején, mellette az Ahn- keresztet átfonó kobrakígyó,  lent középen pedig a napkorongot görgető szent skarabeusz. Utóbbi három mind az örökkévalóság szimbóluma (is) A Középbirodalom korában az ötvösművészet egyre inkább előtérbe kerül a fáraó hatalmi reprezentációjában. A XII. dinasztia kiemelkedő művészetpártoló volt, itt az I. Szeszósztrisz által készíttetett melldíszt látjuk- csak a szimbolikáját kell ismerni.

Horemheb, mint írnok Mindkét szobor Kr. e. 1300 k Elsőként látunk olyan ikonográfiai koncepciót, ami az uralkodót egy hivatalnok képében jeleníti meg

A XVIII. dinasztia lezárója a kormányzóból lett fáraó, Horemheb Az Újbirodalom korának elején ő állítja helyre Egyiptom tekintélyét a mitanni és hettita államok erősödésével szemben Horemheb és Hórusz kettős portrészobra oldalról nézve

Ø Ehnaton reliefje és portréja Tell- el Amarnából. Az ún. Aton- reform kitalálója, ami elvetette a még predinasztikus kor előtt kialakult és kiforrott többistenhitet, a mephiszi és thébai istenség- családokat, helyükre az egy Ahet- Atont emelve.

Théba mellett a luxori templomkerület Ø Itt is : hypostyl csarnok

Luxor: a templomegyüttes Nap- udvar nevű nyitott része Ø

Ø A Királyok völgye Egy átlagos sírkamra elrendezése  Az El-Quorn hegy, mely természetes gúlaként őrködik a völgy felett Egy átlagos sírkamra elrendezése  A Királyok völgye Ø

Királyok Völgye, II. Ramszesz szíklasírja A sírkamrához vezető folyosó előcsarnokának oszlopsora. A levezető folyosó falpilléreiről ismét a kutyafejű Anubisz néz le ránk-

Ø II. Ramszesz túlvilági bírái után Ozirisz színe elé járul

Királyok völgye, II. Ramszesz sírkamrája Ø

a fáraó kosfejű alakban (szarvai között a Napkorong) hajózik át két kísérőjével a túlvilágra. (a Kapuk Könyvének jelenete a kamra bejárat feletti oldalán) A fáraó az Ítélet után füstölő áldozatot mutat be Anubisznak, a balzsamozás istenének  Mindkét jelenet: Kr. e. 1250- es évek

Ø Abu Szimbel megtalálásának idején Bizonyos Johann Ludwig Burckhardt ér ide kutatócsoportjával először 1850- ben Ø Egy igen korai dagerrotípián (a fotográfia őse) láthatjuk, mennyire temette be a sivatag homokja a kolosszusokat

Abu Szimbel, II. Ramszesz halotti (szikla-) temploma Kr. e. 1260- 1250 körül építik fel (illetve faragják ki a sziklafalból) A sík fal, aminek a kolosszusok támaszkodnak, szándékoltan pl. a karnaki templom pylonkapuzatatit idézi elénk, ha a tömegalakítást nézzük

A négy darab, egyenként 21 m magas trónoló kolosszus Ámont (a kosfejű, thébai isten, eredetileg a levegő és szél istene), Ptah- ot (a világ teremtője, memphiszi eredetű) és magát Ré- t, illetve a Fáraót ábrázolja. A trónoló alakok fölötti fríz: A Nap- majmok, 21 db páviánt ábrázolt eredetileg, akik Thot szent állatai

II. Ramszesz, és a Fáraóné, Nofretiti halotti temploma, Hathornak szentelve Hathor a születés és a termékenység istennője

Ø Abu Szimbel, a sziklatemplomok átköltöztetése az asszuáni gát építésekor  A maketten jól látható, mennyivel lenne a Gatún- tó vízszintje alatt a templomegyüttes, ha az eredeti helyén hagyják

Abu Szimbel, Nofretiti Hathor- temploma Ø Abu Szimbel, Nofretiti Hathor- temploma

Abu Szimbel, a sziklatemplom előcsarnoka, az ún. pronaosz (görög) Ozirisz- kolosszusokkal  Az úgynevezett Nap- csodája jelenség, amikor a felkelő Nap fénye az év két napján (okt. 21 és feb. 21) a szentély legbelsejébe hatolván megvilágítja Ptah, Ámon és Ré szobrait.

Az ún. Hunefer- papirusz, amelynek ez a részlete a lélek túlvilági ítéletét mutatja A jellegzetes ábrázolásbeli elvek!  Kanópusz- edények, amelyekbe a mumifikálás során kivett belső szerveket helyezték

Trónszék és Anubisz- szobor a Tutanhamon- sírleletből mindkettő a Kr. e. 1300- as évek közepéről Domborított aranylemez, gyönygyház- féldrágakő és teknőcpáncél- berakással

A Tutanhamon- sírlelet A Királyok Völgyének utolsó nagyértékű sírmellékleteket tartalmazó sziklasírja volt a Tutanhamon- féle, melyet sokáig nem is tudták, hogy hol keressenek. Végül Carter találta meg az 1920- as évek elején A fáraó arany halotti maszkja, mely szintén domborított aranylemez, kék lazúrkő, jáde, ónix és vörös gránátkő berakásával készült a Kr. e. 1340- es években.

Művészeti Szakközépiskola Alapfokú Művészeti Iskola Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Alapfokú Művészeti Iskola Bodajk 2015