Ázsia északi és déli perifériái dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia 2

Dél-Ázsia lehatárolása Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib-térség) Elő-India (Hátsó-India ≈ Délkelet-Ázsia) Elkülönül Ázsiától (Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  szubkontinens, alkontinens  könnyű lehatárolni Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Csak Ny-i irányba nyitottabb  tágabb (angolszász) értelmezés: Gyakran Pakisztán is CIA The World Factbook: Afganisztán is Legtágabb értelmezés  ENSZ: még Irán is Nepál Bhután Banglades India Maldív-szigetek Srí Lanka 3

Dél-Ázsia népességföldrajzi képe Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km2 Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: India túlsúlya 1,2 mrd (85%)  VR2, Banglades 150 mió (11%)  VR8 De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer) Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km2 Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km2 felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75) 4

Alacsony városodottság, óriásvárosokkal Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Sok nagyváros (>Eu) 505 db 100 ezer feletti 84 db félmilliós 37 db milliós Legnépesebb városok: Mumbai (Bombay) 14 mó VR2. Dhakka 11,6 VR5. Delhi 11,2 VR8. Bangalore 6,3 (Chennai) Madras 4,7 Kolkata (Kalkutta) 4,4 5 5 5

Vallási sokszínűség Hindu többség 72% Muszlim 20% (szunnita ág) Nepál és India 80% körül Többi országban is a legnagyobb kisebbség Muszlim 20% (szunnita ág) Banglades (Pakisztán) leválásának alapja Maldív-szigetek 100%, Banglades 83% Legtöbben Indiában 164 mió Buddhista 1% Srí Lanka 77%, Bhután 75% Kisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet 6

Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség India soknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő) Banglades 95 % bengáli bengáli Srí Lanka 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol Nepál soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, bhotija nepáli Bhután 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha Maldív-szigetek 98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel) 7

Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten Európával Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) Indus középső folyásánál Sakktáblás alaprajz Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Magas szintű urbanizmus Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak) Világkereskedelem nagy háromszöge Szufficit Európával szemben 8

Lemaradás India-specifikus okai Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák Érinthetetlenek (páriák, dalitok) Kaszton kívüliek (külföldiek) Ipari forr. elmaradása Angol gyarmati uralom 9

Két évszázados angol gyarmati uralom Gyarmatosítás hátrányai: Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztették Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek előidézői Előnyei: Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer Vasutat, utakat építettek Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba 10

Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első évtizedekben Gyarmatosítás következményei India-Pakisztán kettéválása (1947)  nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971) Vontatott fejlődés Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv  értékterm/fő: nincs növ. 1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv)  de értékterm/fő: csak 1,3% Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás (2240 kcal) Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése átlagban duplája volt) Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia 11

Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – sikertörténet 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 7,5%-ra emelkedett India az ezredfordulón a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő paritáson számított GDP) GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának bővülésén alapult  jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)  sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött: Belső piactól (mint exporttól) Fogyasztástól (mint a beruházástól) Szolgáltatásoktól (mint az ipartól) High-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől) 12

Gazdasági fellendülés motorja Alapja: „Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English) Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$) Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek Könyvelés Eü. szolgáltatások Újságírói munka Telefonos ügyfélszolgálat Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni  válasz a „brain drain”-re 13

Világpiaci nyitás (1991-től) Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikereket Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Reformok: Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése Adókulcsok csökkentése Verseny ösztönzése Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők) De ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős Még mindig akadozó energiaellátás, városi közszolgáltatás 14

Indiai modell hatása Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül) India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékek (Kína Ip: 48) DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában  sok indiai a kínai mintát követné India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből 15

Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában 16

Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság számára Pozitív India: ter. fele szántóföld Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye” Negatív: Elaprózott parcellák Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása Következmények: Földéhség Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége  mezőgazdaság fejlődésének gátja Trópusi monszun hatása Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajóták 17 17 17

Mezőgazdaság túlzott súlya India: fogl 60%, GDP 22% Bhután és Nepál: agrárországok, fogl 90%<, GDP: Bhután 25%, Nepál 38%, de: Bhután és Nepál: agrárországok (mg. fogl 90%<), de: belső szükségletek kielégítésére képes Kiv: Maldív-szk: GDP 9% Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepe India: mg term. 4/5-e, Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja a földművelés Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró Gyapot, juta Cukornád (cukorból gur), Dohány, tea, fűszerek Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény) Állatállomány számottevő Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is) Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja) 18 18 18

Vidéki szegények felemelése Második zöld forradalom  mg. komoly potenciál Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel Beruházások az öntözés elősegítésére Birtokviszonyok átalakítása 19

A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya Indiában (2001)

A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában Analfabétizmus (47%) Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel kevesebbet Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt  lányok oktatására rányomja bélyegét Lányok oktatásai helyzetét meghatározza: Alapvető diszkrimináció Szegénység Vallási háttér Országtípusok Már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is akadályozott (Nepál) Megvalósul a lányok iskolába történő integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás (Banglades, India) Csak a magasabb szintű oktatásban, munkaerőpiacon hátrány (Srí Lanka, Maldív-szigetek) 21

Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Egy főre jutó GDP (India=100%) 200 % felett 125-199 % 75-124 % 74 % alatt 22 22 22

Gazdasági fejlődési különbségek 1994–2002 GDP/fő növekedése 1994=100% 160 % felett 140-159 % 125-139 % 124 % alatt 23 23 23

A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiában r = 0,54 24

Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában (2001) 25

Dél-Ázsia szegényebb országai Nepál Egyik legszegényebb ország Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik Bhután Egyik legelzártabb ország Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása Bangladesi gazdaság gondjai: Humán- és pénztőke hiánya Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11 mió)  csekély a felhalmozás és beruházás Évről-évre ismétlődő természeti csapások 26

Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok Srí Lanka jobb helyzetű Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat Egyik legkisebb ország (300 km2) Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre  egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km2<) Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták Magas születéskor várható élettartam 27

Ipar, turizmus Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja: Nyersanyag-, energia- és tőkehiány Fogyatékos infrastruktúra Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac Élelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészet Turizmus Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de: Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és szürkegazdaságba Bhután: beutazási korlátok Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítmények 28

Jelentős különbségek Népesség (mió fő, 2007) Népsűrűség (fő/km2) 2007 Természetes szaporodás (‰) 2005 15 év alattiak aránya (%) 2005 Születéskor várható élettartam (év) 2005 Városi lakosság aránya (%) 2006 India 1130 344 15 32 69 29 Banglades 150 1045 18 35 64 25 Srí Lanka 21 320 10 24 75 Nepál 197 39 63 16 Bhután 0,7 13 38 11 Maldív-szigetek 0,35 1166 41 68 30 29

HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 Egy főre jutó GNI (USD, 2006) Export értéke (Mrd USD) 2006 Import értéke HDI-index (ranghely, 177 országból) 2006 India 820 102,73 133,42 126 Banglades 450 9,26 13,84 137 Srí Lanka 1160 6,37 8,90 93 Nepál 320 0,75 1,85 138 Bhután 1430 0,25 0,40 135 Maldív-szigetek 2320 1,33 9,50 98 30

A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004 I. II. III. India 22/60 27/12 51/28 Banglades 20/52 27/14 53/34 Srí Lanka 17/35 26/25 57/40 Nepál 38/93 21/- 41/- Bhután 25/94 37/- 38/- Maldív-szigetek 9/- 16/- 75/50 31

Szibéria társadalmi–gazdasági helyzete

Szibéria területi lehatárolása Legszűkebb értelemben Hét szövetségi körzet egyike: Szibéria Természetföldrajzi értelemben K: Jakutföld (Szaha) Ny: Jamali Nyenyec és Hanti-Manszi autonóm körzetek, Tyumenyi és Kurgáni oblasztyok Történelmi társadalomföldrajzi Szibéria Oroszország ázsiai része Észak-Ázsia Uráli, Szibériai, Távol-Keleti szövetségi körzetek

Régi gazdasági körzetek Szibériában Részben: Urál Uráli SzK Ny-i része Nyugat-Szibéria Uráli SzK K-i része Szibériai SzK Nyi-része Kelet-Szibéria Szibériai SzK K-i része (Szovjet-/Orosz-)Távol-Kelet Távol-Keleti SzK

Szibéria elnevezése Terület: 13,1 mió km2 (Oroszo. 77%-a) Népesség: 36 mió fő (Oroszo. 25%-a) Elnevezés (Szibériai Kánság meghódítása óta van jelen az orosz nyelvben) Mongolul: nyugodt területek Népekről Szibilla mongol törzsről (később beolvadtak a szibériai tatárokba) Szabír nép Akkanat (Nyugat-Szibéra utolsó sámánja): Sibirga nép

Történelem Dél-Szibéria: különböző nomád törzsek (hunok, gilják, ujgurok) XIII. sz.: mongol hódítás (Mongol Birodalom része) Szibériai Kánság XVI. sz-tól: orosz terjeszkedés K felé Kereskedők, kozákok letelepedése Cári hadsereg erődjei XVII. sz.: orosz befolyás, de feltáratlan, lakatlan Politikai foglyok, köztörvényes bűnözők II. Miklós, 1891–1905: traszszibériai vasút XX. sz.: ásványkincsbányászat (gazdag vagyon) SZU: Gulág munkatáborainak jelentős része (pl. Kolimai terület bányái)

Népességföldrajz Alacsony népsűrűség (3 fő/km2) – Ny-ról K felé csökken Sokszínű nemzetiségi összetétel Orosz, oroszosodott ukrán, 400 ezer német Mongol, török népek (burját, jakut, szibériai tatár) 1 mió kínai 55 ezer szahalini koreai Sokszínű vallási összetétel Ortodox keresztény Iszlám Tibeti buddhizmus 70 ezer zsidó (Birobidzsán) Sámánizmus (szent helyek: Bajkál-tó egy szigete)

Urbanizáció

Függetlenségi törekvések Politikai autonómiáért mozgalom XIX. sz. közepétől ered Szibériai származású szentpétervári egyetemisták 1863: ukránokkal és lengyelekkel együtt függetlenségi mozgalom Jadrincev Szibéria, mint gyarmat (Сибирь как колония) c. könyve Fehérek többsége, de eltér a keleti szlávoktól Szabadság és a magántulajdon igénye (USA mintájára új állam megteremtése) Felerősödött az orosz polgárháború idején

Bányászat Különösen gazdag ásványkincsekben Szinte minden gazdaságilag hasznosítható fém Negyedidőszaki eljegesedés Ni, Au, Pb, C, Mo, Ag, Zn, gyémánt Olaj, földgáz (nem is tártak fel mindent) Hideg éghajlat, nagy távolság: sokáig nem aknázták ki Rossz éghajlat nem volt vonzó Sztálin kényszermunkatáborok – bányászat megkezdése

Mezőgazdaság Rövid tenyészidőszak – szórványos mezőgazdaság DNy: kiváló feketeföldek, kedvezőbb éghajlat Búza, árpa, rizs, burgonya Juh, szarvasmarha Tajga: szegényesebb podzoltalaj, rövid tenyészidőszak Korlátozott mezőgazdaság Tundra: rénszarvastartás Őslakosok 10 ezer éves hagyományai Egyik legnagyobb erdőterület a Földön Fa: egyik legfontosabb bevételi forrás maradt De: gyorsabban vágják ki, mint amilyen mértékben megújulni képes Ohotszi-tenger: Föld 2-3. legfontosabb halászterülete Probléma: extrém hideg, erős árapály Szibéria: világtermelés 10%-a SZU szétesése után visszaesett

Ipar 1920-as, 1930-as évek: fejlődésnek indult II. vh.: különösen gyors fejlődés SZU szétesése: hanyatlás 3 óriási gyár Nyugat-Szibériában, több a Bajkál-tó körül Közlekedés Több város nem érhető el közúton sem Európából, sem Ázsiából Transz-szibériai vasút: Moszkva–Vlagyivosztok Legjobban a légi közlekedésen keresztül érhetők el a vasútmenti városok is

Gazdasági körzetek Nyugat-Szibéria Kelet-Szibéria Távol-Kelet 2,4 mió km2, 15 mió fő Energiatermelés (4 nagy kőolajmező, Kuznyecki-medence szén Kelet-Szibéria 4,1 mió km2, 9,1 mió fő Nincs összefüggő ipari körzet, termelés egy-egy nagyvárosban Vas, nemesfémek, gyémánt, vízenergia Nehézgépgyártás, vegyipar Távol-Kelet 6,2 mió km2, 7,5 mió Kitermelő ipar, Reménybeli nyersanyagelőfordulások Városok inkább a tengerparton

Szibéria tervezett stratégiai infrastrukturális hálózatai Kőolajvezeték Gázvezeték Vasútvonal Közúti határátkelő