Hajviselet
Fiatal nőket jellemezte: hosszú hajukat magasan feltekerték kontyba a fejük tetejére, és szalagokkal kötötték körül. A szalagok eleinte gyapjúból készültek, majd lenből, később a legfinomabb selyemből. A köztársaságkorban a nők hátrasimították a hajukat, és a tarkójukon egyszerű kontyba fogták, amit általában hajtűkkel, vagy hajhálóval rögzítettek. A sütővas megjelenésétől kezdve egyre inkább nőtt az igény a hajat tápláló és védő készítményekre, mivel a hajsütés rendszerint tönkretette, kiszárította a hajszálakat.
A császárkorban a hajfestékek is megjelentek A császárkorban a hajfestékek is megjelentek. A régi idők asszonya egyszerűen fésülködött, haját fésűvel a közepén elválasztotta és a hajfonatokat hátul a fejen, vagy a tarkón kontyba kötötte. Ez a hajviselet nagyjából divatos maradt, legfeljebb a homlokot nem hagyták már szabadon, és a fület nem takarták el.
Festett haj
A férfiak hajviselete sokkal egyszerűbb volt A férfiak hajviselete sokkal egyszerűbb volt. A régi római haját, szakállát nem nyíratta, de már az i. e. V. században feltűntek Rómában az első borbélyok, akik Romulus nyakas unokáit megnyírták. A borotválás csak az i. e. II. században, a görög divat hatására terjedt el. A divatot rendszerint valami neves ember diktálta, őt utánozták, majmolták. Csaknem mindig divat maradt a katonásan rövidre nyírott, homlokba fésült, s ott egyenesre vágott haj, ilyen frizurát viseltek - többek között - Sulla, Caesar, Augustus, Traianus
Sulla,Traianus, Caesar
. Akadtak császárok, mint Nero, akik hajfürtjeiket felbodorították vagy Marcus Aurelius, aki rövidre nyírott hajának fürtjeit a divatnak megfelelően apró csigákba süttette. A Iulius-Claudius-házból származó császárok családjára jellemző a tarkót borító sűrű haj, amit többen kétfelé fésülve, elválasztva viseltek. Az elegáns férfi mindig gondosan fésültette magát és ügyelt arra, hogy a szépen elrendezett hajfürtök össze ne borzolódjanak, ezért Q. Hortensius is, a nagy Pompeius is óvatosan, csak egy ujjal vakarták meg viszkető fejbőrüket!