A repülőgép kormányszervei Kozák Diána (er9y1i) 2014

Aerodinamikai alapismeretek Az anyagok fontos fizikai tulajdonsága: a halmazállapot Szilárd Cseppfolyós Légnemű Nincs önálló alak, sem térfogat Állapotjelzői: nyomás, hőmérséklet, sűrűség, fajsúly, fajtérfogat Levegő gázelegy: 78 % nitrogén + 21 % oxigén

LÉGKÖR Légkör alatt a földet körülvevő levegőréteget értjük, amelynek elméleti felső határa a centrifugális erő és a tömegvonzási erő egyensúlyi helyén van, fizikai határa pedig abban a magasságban, ahol a levegő jelenléte fizikai módszerekkel kimutatható

LÉGÁRAMLATOK Légkör alsó rétegében alakul ki Az alsó réteget nem a napsugarak, hanem a Föld egyenlőtlen hőkisugárzása melegíti fel A függőleges légáramlások (termikek) kialakulásának oka, hogy a jobban felmelegedett esetleg páradúsabb légtömegek fajsúlya és sűrűsége csökken, így felfelé áramlás indul meg míg helyébe a magasabb rétegekből hűvösebb légtömegek áramlanak. A vízszintes légáramlatok (szelek) oka, hogy az egyenlőtlenül felmelegedett rétegekben nyomáskiegyenlítődés játszódik le. A nagyobb nyomású helyről áramlás indul meg az alacsonyabb nyomású hely felé.

A repülőgépek osztályozása Konstrukciós kialakítás szerint Szárnyak száma és elhelyezése Törzs kialakítása Futóművek kialakítása Hajtómű elhelyezés szerint Függőleges fel-és leszállású Forgószárnyú repülőgépek Aerodinamikai kialakítás szerint (klasszikus, csupaszárny és ,,kacsa” elrendezés Alkalmazás szerint Polgári (utasszállító, teherszállító, különböző célfeladatokat ellátó sport- és iskola-, valamint kísérleti célokat szolgáló) Katonai (bombázó-, vadász-, szállító-, felderítő-, aknakereső-, tengerészeti-, zavaró-, és egyéb speciális célokra épített gépek)

A repülőgépek fő egységei

A repülőgépekre ható erők FELHAJTÓERŐ: Nagy részét a szárnyakon keletkező felhajtóerő alkotja, kisebb hányada pedig a vízszintes vezérsíkon, a törzsön és a motorgondolákon keletkezett felhajtóerőből tevődik össze. SÚLYERŐ: A repülőgép súlya a Föld tömegvonzása következtében fellépő erőhatást jelenti. A repülés közben a súlyerőt a felhajtóerő egyensúlyozza ki. ELLENÁLLÁSI ERŐ: A repülőgépen ébredő ellenállási erő a gépnek az un. testellenállássából és az indukált ellenállásból tevődik össze. A testellenállás ezen belül az alakellenállásból és a felületi súrlódási ellenállásból jön létre. VONÓ- VAGY TOLÓ ERŐ: A repülőgép hajtóműve által létrehozott erő, ami az ellenállásokat legyőzi.

A REPÜLŐGÉP FORGÁSTENGELYEI

L-39 ALBATROS Csehszlovák gyártmányú, a volt Varsói szerződés kiképzőgépe Különböző változatai alkalmasak légi és földi célok leküzdésére, harcászati felderítésre és légi célok vontatására is 1994-ig 2796 db épült a különböző változatokból Magyarország 1993-ban kapott 20 db L-39 ZO Albatrost a volt NDK-tól

Belső kormányszervek kialakítása KORMÁNYLAPOK A gép kormányozhatóságát teszik lehetővé VEZÉRSÍKOK A gép stabilitását teszik lehetővé AERODINAMIKAI SÚLYKIEGYENLÍTÉSI FORMÁK:

KORMÁNYERŐ-VISSZAHATÁS A BOTKORMÁNYRA:

Belső kormányszervek szerkezeti kialakítása Nagysebességű repülőgépeken az aerodinamikai erőhatások nagysága miatt a kormányvezérlő rendszerben hidraulikus kormánycsökkentő munkahengereket alkalmaznak. Ezek a berendezések hidraulikus úton győzik le a kormánylapok működtetésénél fellépő erőhatásokat. Mivel ezek a berendezések az erőhatások felvételével a repülőgép-vezetőt "érzéketlenné" tennék a vezérlésben, ezért kormányerő-visszahatással vagy rugós terhelő mechanizmus kormányerő imitálásával hozzák létre a botkormányon a megfelelő erőhatást. A belső vezérlőszervek kialakítása akkor megfelelő, ha biztosítja a kormánylapok megfelelő kitérését és üzembiztos működését, valamint kielégíti a kormányvezérlésekkel szemben támasztott általános követelményeket. A kormánylapok maximális kitérésének lehatárolását a vezérlőrendszerben alkalmazott véghelyzethatárolókkal kell biztosítani. Erre azért van szükség, mert a kormánylapok hatásossága bizonyos nagyságú kitérésen túl (20fokon felül) rohamosan csökken és többnyire csak a gép ellenállását növeli.

A kormánylapok vezérlő- rendszere (belső kormány-szervek) a repülőgépvezető fülkében elhelyezett kormányvezérlő karokból, valamint a vezérlőkarok és a kormánylapok között elhelyezkedő mozgást közvetítő berendezésből áll.

A kormányvezérlő karok a vezérlés központi csomópontján helyezkednek el. Róluk a mozgást hajlékony vagy merev szerkezeti elemek közvetítik a kormánylapokra. A merev mozgást közvetítő elemek előnye nagy élettartam, a megfelelő merevség, valamint az, hogy a megvezetéseknél kicsi a súrlódás. A hajlékony mozgásközvetítő elemek előnye a kis súly és a kis helyszükséglet, valamint az eltérő vonalvezetések egyszerű megoldása.

A vezérlőrendszer feladata a repülőgépen elhelyezett kormánylapok működtetése

A kézi vezérlés vezérlőkarja a botkormány (nagyobb gépeknél a kormányszarv). A botkormánnyal vezérlik a magassági kormánylapokat és a csűrkormánylapokat A lábvezérlés vezérlőkarja a lábkormány (lábpedál). A lábpedál segítségével vezérlik az oldalkormányt. A KORMÁNYLAPOK VEZÉRLÉSE A gép emelkedik vagy süllyed, ha a repülőgépvezető a botkormányt maga felé húzza, illetve magától eltolja. A repülőgép bedől, illetve orsómozgást végez jobbra vagy balra, ha a repülőgépvezető a botkormányt kimozdítja jobbra, illetve balra. A gép oldalirányba elfordul jobbra vagy balra, ha a pilóta jobb oldali, illetve bal oldali lábpedálra belép (eltolja magától).

Mitől intelligens?

CSŰRŐ SZERVÓKOMPENZÁTOR Feladatuk a repülőgép hossztengely körüli elfordításának segítése oly módon, hogy amennyiben a csűrőlap bármely irányba kitérül, akkor a kitérítés nagyságának függvényében a szervókompenzátor ellentétes kitérést végez a rudazaton keresztül, ezáltal segítve a csűrőlapra eső légerő csökkentését.

CSŰRŐ TRIMM Feladata a repülőgép hossztengely körüli kiegyenlítettségének megváltozása esetén (pl.: szél, aszimmetrikus függesztmény vagy súlypontvándorlásból eredő) a kormányrudazatok áttételi viszonyának megváltoztatásával egy új csűrő kormány semleges helyzetet teremtve (botkormány középen) segíti a repülőgép vezető tevékenységét. A bal oldali csűrőlap rudazatába beépítve.

MAGASSÁGI TRIMM Feladata a repülőgép kereszttengely körüli kiegyenlítettségének megváltozása esetén (pl.: üzemanyag kifogyasztás miatti súlypontvándorlás) a kormányrudazat áttételi viszonyának megváltoztatásával egy új magassági kormány semleges helyzetet teremtve (botkormány középen) segíti a repülőgép vezető tevékenységét. A jobb oldali szervókompenzátor rudazatába építve. MAGASSÁGI KORMÁNY SZERVÓKOMPENZÁTOR Feladata a repülőgép kereszttengely körüli elfordításának segítése oly módon, hogy amennyiben a magassági kormány lapja bármely irányba kitérül, akkor a kitérítés nagyságának függvényében a szervókompenzátor ellentétes kitérést végez a rudazaton keresztül, ezáltal segítve a magassági kormány lapjára eső légerő csökkentését.

OLDALKORMÁNY SZERVÓKOMPENZÁTOR Feladata a repülőgép függőleges tengely körüli elfordításának segítése oly módon, hogy amennyiben az oldalkormány bármely irányba kitérül, akkor a kitérítés nagyságának függvényében a szervókompenzátor ellentétes kitérést végez a rudazaton keresztül, ezáltal segítve az oldalkormányra eső légerő csökkentését.

FÉKSZÁRNY TRIMM Feladata a repülőgép stabilitásának megőrzése leszálláskor, amennyiben a fékszárny leszálló (44 fokos) kitérítési helyzetben van. A leszálláskor fékszárny 44 fokos kitérítése esetén a repülőgép súlypontja oly mértékben eltolódik, hogy fékszárny trimm segítsége nélkül a repülőgép lezuhanna. A bal oldali szervókompenzátor rudazatába beépítve. (Hiányosság: Mivel a szervókompenzátor működtető rudazat védőburkolat nélküli, ezért kedvezőtlen időjárási viszonyok között, jegesedés esetén a rudazat működésképtelen a repülőgép vezetői utasítás ugyan tartalmazza, hogy jegesedés esetén a fékszárny 44 fokra történő kitérítése tilos, azonban ezt az automatika nem biztosítja.

Források: Szalai Imre: Repülőgép Sárkányismeretek I. (Magyar Honvédség Szolnoki Repülőtiszti Főiskola Repülőműszaki Főnökség) L-39ZO Sárkány Ábraalbum