Pszichológia előadás 2006./2007. tanév őszi szemeszter Humánetológia és szociobiológia
Darwin A természetes szelekció, mint öntörvényű mechanizmus alakítja az élővilág arculatát. Azok a morfológiai jellegek, viselkedéses elemek maradnak fenn, amelyek az egyedek túlélését és szaporodását biztosítják. Ezek az előnyös tulajdonságok öröklődnek át az utódokra.
I. Humánetológia K. Lorenz és N. Timbergen: elutasítják a behaviorista megközelítést, miszerint az állatok válaszoló automaták. Az alkalmazkodásnak más módja is létezik. Az evolúciós fejlődés során meghatározott képességekre és adottságokra tesznek szert. Minden élőlény a fajtára jellemző ösztönökkel rendelkezik, ezzel a túlélésüket és szaporodásukat segítik elő. (Pl.: kakukk látás és hallás alapján felismeri fajtársait.) Etológia: a belső késztetéseket a kísérleti elemzés tárgyává kell tenni.
Az „ösztön” Az etológusok természetes körülmények között figyelték meg az élőlényeket. Az „ösztön” fogalma kizáródott a modern biológiából => helyette: adaptív genetikailag programozott viselkedési folyamatokról beszélünk. Formái: öröklött mozgási sémák, öröklött kiváltó mechanizmusok, öröklött felismerő képesség.
Öröklött mozgási sémák Minden állat a saját fajtára jellemző viselkedési jegyekkel születik. A motoros sémák egymással és a tanult elemekkel is összekapcsolódnak. Funkcionális blokkok jönnek létre, így a viselkedéselemek egymást követve, előírt sorrendbe zajlanak le => lehetővé teszik az adaptív feladat-megoldást. (A jóllakott mókus eldugja a diót.)
Öröklött kiváltó mechanizmusok Az öröklött viselkedést általában meghatározott specifikus ingerek váltják ki. (Ezüstsirály fióka, pintyek, béka.) Az állatok veleszületett képessége, hogy különböző ingerekre meghatározott válaszreakciókat adjanak. Ezt az idegrendszeri berendezés teszi lehetővé => öröklött kiváltó mechanizmusok. Az ezeket kiváltó ingerek: kulcsingerek. (Tüskés pikó.)
Öröklött felismerő mechanizmus 3 hónapos majom: elmenekül a fenyegető hím látványára. => Öröklött kiváltó mechanizmus jelenik meg a fenyegető ingerre. Adaptív funkciója van! A fiatal állat így el tudja kerülni az egyenlőtlen harcot.
Tanulás A tanulás olyan alkalmazkodási folyamat, amelynek a mélyén veleszületett szabályozó mechanizmusok állnak. Genetikai program teszi lehetővé, hogy mit, mikor hogyan tanul meg az állat. Minden fajban speciális tanulási folyamatok alakultak ki az evolúció során. Mindegyikük a tanulási hajlamok és képességek bizonyos készletével rendelkezik.
Tanulás A beépített tanulási programok lehetővé teszik a túlélést a változó környezetben. Kísérlet: 1. csoport patkány áramütést kapott evés közben (éles fájdalom). 2. csoport patkány röntgensugárzást kapott (mérgezéshez hasonló tünetek). Eredmény: az első esetben megjegyezték az étel színét, formáját. Nem fogyasztották többet. A második esetben az étel ízét jegyezték meg, nem ettek többet belőle. A természetes szelekció olyan tanulási algoritmusokat részesít előnyben, amely a környezeti hatások adaptív feldolgozását teszi lehetővé.
Az emberi viselkedés Darwin: Az ember származása (1871) A homo sapiens az emberszabású főemlősök ősi csoportjából származik. Az emberré válás során is a természetes szelekció törvényszerűségei játszottak szerepet. Magatartásunk, pszichológiai képességeink biológiai adaptációkra épülnek. A természetes szelekció a viselkedéses beállítódások, emóciók, tanulási programok bizonyos formáit részesíti előnyben.
Emóciók Darwin: Az érzelmek kifejeződése az emberben és állatban Az érzelmeink kifejezése minden kultúrában és minden egyénben alapvetően azonos módon megy végbe. Az emberi arckifejezések motoros sémái és az általuk közölt elsődleges jelentés univerzálisak és genetikailag programozottak.
A csecsemők viselkedési programja Az emberi csecsemő a veleszületett képességek és hajlamok széles és változatos repertoárjával rendelkezik. A néhány órás, napos csecsemő képes utánozni a felnőttek arcmozgását. Az idegrendszer a vizuális ingereket és a motoros válaszokat összekapcsolja. (Öröklött kiváltó mechanizmus.)
A csecsemők viselkedési programja: veleszületett bevésődés (imprinting) 2. hónaptól az anyai arc látványa kulcsinger a csecsemők számára (mosoly). A kisgyermek jellegzetes vonásai viszont veleszületett kiváltó mechanizmust hoznak létre a felnőttekben => gyengédség, szülői érzelmek.
A csecsemők viselkedési programja A csecsemők meghatározott hívójeleket adnak alvás közben, ha ez elmarad, az anyák azonnal felébrednek. Az anyai hangot preferálják a magnószalagon. Az anyák a bal oldalon hordják a gyermeküket csaknem minden kultúrában => az anyaméhben imprintálódik az anya szívhangjára. A mindkét fél részéről érkező kulcsingerek veleszületett kötődési reakciókat váltanak ki.
Fóbiák, idegenektől való félelem Fóbiák: zárt tér, szakadék, kígyók látványa => az emberi evolúció során a környezet fenyegető részei voltak => erős szelekciós nyomás gyakorlódott arra a viselkedésre, amely ezeket elkerülésére hajlamosít. 6-8 hónap: a szem, mint kulcsinger és a bámuló tekintet kiváltja a félelmüket. (Az idegenekkel szembeni tartózkodás adaptív, a túlélést növelte.)
A társas kapcsolatok viselkedési szabályai Kísérlet: 3 hónapos csecsemőjükkel szenvtelenül, öröm nélkül kellett bánnia az anyáknak => a baba erőteljesebb ingereket adott. Néhány óra múlva, amikor az anya próbált a „régi lenni” a baba húzódott vissza, mintha neheztelne. A társas kapcsolat megszakítása komoly fenyegetést jelent az ember mint alapvetően közösségi lény számára.
A társas kapcsolatok viselkedési szabályai: üdvözlési rituálék. Az üdvözlési rituálék szinte minden kultúrában ugyanazt a stratégiát követik: egyszerre közlik az agresszív és barátságos szándékot. Az erő demonstrálása és a békéltető, csillapító megnyilvánulások ellensúlyozzák egymást => e kettős szerveződés teszi lehetővé a társas kapcsolatok megteremtését és fenntartását.
II. Humán szociobiológia Elméleti alapja: Az evolúciós biológia (neodarwini elmélet). Szintézisre törekszik, egységes modellt kíván létrehozni a társas viselkedés magyarázatára. Elméleti vonulatai: A viselkedés evolúciójára vonatkozó darwini hagyaték. Mi a szelekció egysége, a csoport vagy az egyén esetleg a gén? A darwini elvek szerint nem megmagyarázható problémák. (altruizmus, rokonszelekció).
Az emberi viselkedés A szociobiológia azokat a viselkedési hajlamokat és magatartási stratégiákat vizsgálja, amelyek evolúciós örökségként irányítanak bennünket.
Vérfertőzés A rokonházasságok nyomán előálló beltenyészet növeli a fogyatékosság esélyét az utódokban. A vérfertőző kapcsolatok azonban ritkák a nagyszámú népességben. A vérfertőzés elkerülése elsőrendű biológiai parancs => növeli hordozójának esélyét a szaporodási sikerre.
Vérfertőzés Hogyan alakul ki? „Negatív imprinting” által. Az együtt nevelkedő gyermekekbe vésődő korai tapasztalatok szexuális értelemben eltávolítják őket egymástól. (Megfigyelések kibucokban, egyiptomi fáraók.) A genetikai és kulturális tényezők összefonódva fejtik ki hatásukat. A vérfertőzés elkerülésének hajlama fontos szerepet játszik a kulturális tabuk (incestus tabuk) létrejöttében. (Archaikus társadalmakban: exogámia.)
Szexuális stratégiák az állatoknál Az élőlények olyan szexuális és utódgondozási viselkedésre szelektálódtak, amelyek adott körülmények között növelik utódaik számát. A nőstények stratégiái: A nőstények szülői ráfordítása lényegesen nagyobb, mint a hímeké. Potenciálisan jóval kevesebb utódjuk lehet, mint a hímeknek. Ez meghatározza szexuális stratégiájukat. Igyekeznek olyan hímet választani, amely birtokolja az erőforrásokat.
Szexuális stratégiák az állatoknál A hímek stratégiái: úgy növelhetik szaporodási sikereiket (túlélő utódaik számát), ha minél több nőstényt termékenyítenek meg. => A hímek versengésben (kompetició) állnak egymással az erőforrások birtoklásáért, a terület és a dominancia statusz megszerzéséért. Emiatt a hímek szaporodási sikeressége változékonyabb, mint a nőké.
Szexuális stratégiák az embereknél A nők és férfiak eltérő szexuális és szaporodási stratégiákat követ(nek)tek. Különbözőségek a két nem között: A szexuális izgalmi állapot (nemi arousal) mértéke és intenzitása. (A férfiak könnyebben és gyakrabban érik el a nemi izgalom állapotát vizuális ingerek hatására. Pornográfia!)
A szexuális stratégiák az embernél Evolúciós magyarázat: A férfi úgy növeli szaporodási esélyeit, hogy egészséges, fiatal és fizikailag vonzó, önmagát reprodukálni képes nő látványára növeli szexuális arousaljét. A nő szaporodási sikerét az növeli, ha a férfi kiveszi részét a gyermekek gondozásából. A viselkedési hajlamok és késztetések jelenleg is alakítják magatartásunkat, bár a társadalmi fejlődés okozta változások miatt a korábbi adaptív viselkedések iránya és funkciója megváltozott.
Fizikai vonzerő Derék-csípő arány
Fizikai vonzerő Tesztoszteron markerek a férfiarcon
Fizikai vonzerő Ösztrogén markerek a női arcon
Komputerben átlagolt arcok 4 8 16 32 egyéni arcból kialakítva.
Átlagos – „szuper” – „extra” arc.
Arcszimmetria