Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010. tanév 2. félév.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanácsköztársaság.
Advertisements

Magyar politikai gondolkodás története es tanév, 1. félév.
Pártok és pártrendszerek Magyarországon
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
A brit Konzervatív Párt megújulási kísérlete: A progresszív konzervativizmus.
Az I. Világháború Békekötések.
Az ellenforradalom.
Diktatórikus rendszerek, II.
HAZÁNK A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN
A HARMADIK BIRODALOM ÁRNYÉKÁBAN
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
HAZÁNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Az ellenforradalom és Horthy hatalomra jutása
A HORTHY- RENDSZER.
4. A náci hatalomátvétel és következményei Németországban
Jakobinus diktatúra.
A nácizmus Németországban. ( )
Bethlen és Gömbös 1. Válaszok az 1920-as évek kihívásaira.
Pártok és választások Politológia előadás április 14.
A Tanácsköztársaság.
Az ellenforradalom győzelme – Horthy hatalomra jutása
Magyarország az első világháborúban
Magyarország az első világháborúban
A „vörös gróf” és a „geszti bolond”
8.1 Az OMM felbomlása és következményei
Politológia előadás A Pártrendszerek. Politológia előadás A Pártrendszerek.
Szlovákia az európai integráció útján Vass Ágnes Nemzetközi tanulmányok Pannon Egyetem – Veszprém Témavezető: Dr. Molnár Anna Éva.
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Magyarország a II. világháborúban.
Az első világháború utáni évek politikai berendezkedése Magyarországon
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
Világháború, forradalom, terror, Trianon
1914.
8. téma A politikai gondolkodás újrastrukturálódásai, Magyar politikai gondolkodás története 2. félév.
Magyar politikai gondolkodás története tanév 2. félév
8. téma A Horthy-rendszer kritikájától a nyilas uralomig, majd a koalíciós időkig Magyar politikai gondolkodás története 2. félév.
A háború és következményei Magyarországon
Az i. Világháború hatása Szegedre
Az őszirózsás forradalom
A NÁCI DIKTATÚRA
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM 1918
A LIBERÁLIS ELLENZÉK PROGRAMJA A 40-ES ÉVEKBEN
HÁBORÚS RÉSZVÉTEL.
Készítette: Szép Zsófia 8.a
Magyarország a két világháború között
1. Magyarország Európában
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
Állam, politika és ideológia a két világháború közötti Magyarországon.
A bethleni konszolidáció Magyarország az 1920-as években.
A munkások mozgalmai az 1848-as forradalmak után. A párizsi kommün.
A világgazdasági válság hatása Magyarországon. Hazánk és a világgazdaság  világgazdasági válság  külföldi hitelek & külkereskedelem  a válság.
A kiegyezés és el ő zményei. Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „húsvéti cikk” (Pesti Napló, IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1.
Kudarcok és kiútkeresés.  A magyar munkásság nagy része külföldi  erős az osztrák hatás  Első szervezet - Buda-Pesti Munkásegylet  Önsegélyező.
Nagy-Britannia és Franciaország. Nagy- Britannia  Anglia győztes, de a háború előtti nyugalom nem áll helyre (viktoriánus-kor)  Gazdasági problémák.
„A forradalom ellen harcolunk […] abban a meggyőződésben, hogy vagy egészen úrrá leszünk rajta, vagy el kell vesznünk.” Félix Schwarzenberg hg „Nem az.
A kiegyezés tartalma.
Az őszirózsás forradalom és a polgári demokrácia
A nagyhatalmak.
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
A RENDSZER MEGSZILÁRDULÁSA
Európán kívüli világ.
A világháború előestéjén
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
A „népek tavasza” Forradalmak ben
AZ ELLENFORRADALOM ÉS HORTHY HATALOMRA KERÜLÉSE
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
A kiegyezés megkötése.
Rövid életű polgári köztársaság Tanácsköztársaság
A Bethlen-i konszolidáció
Előadás másolata:

Magyar politikai gondolkodás története tanév 2. félév

8. téma A politikai gondolkodás újrastrukturálódása a Monarchia összeomlása után: a Horthy-rendszer születése

Prelúdium Néhány hónappal 1918-as összeomlás előtt még nem egyértelmű a központi hatalmak veresége: bár súlyos gazdasági-társadalmi nehézségek vannak, de a harctereken 1918 nyaráig általában sikerek vannak, Oroszország összeomlik, Szerbia és Románia megszállás alá kerül, a frontok a központi hatalmak területén kívül húzódik, néhány hónap alatt azonban minden megváltozik

IV. Károly kísérletei 1918 őszétől majd minden politikai alternatíva megpróbálkozik a saját forgatókönyvének megvalósításával: 1.) 1917-ben IV. Károly király megbuktatja Tiszát, -új kormányt nevez ki, amelynek feladata az általános választójog bevezetése és szociális intézkedések meghozatala (Esterházy- kormány) - annak bukása után Wekerle vezetésével egy hagyományosabb parlamentáris utat járó liberális-konzervatív megoldási kísérlet jön, középpontjában egy kísérlettel egy új kormánypárt létrehozására, de ez se jut semmire folyamán különbéke próbálkozások vannak a király részéről, 1918 őszén pedig a birodalom föderalizálásával próbálkozik, de mindkét kísérlete elbukik

Károlyi Mihály kísérlete 2.) 1918 októberében a Károlyi Mihály tömörülő politikai irányzatok (függetlenségiek, polgári radikálisok, szociáldemokraták) kapnak lehetőséget politikai programjuk megvalósítására, hallgatólagosan minden erő támogatja őket. Főbb, a dualizmus vége óta követelt programjaik: - földreform, - Általános választójog, - Hódítás nélküli béke megvalósítására tett kísérlet, - Független Magyarország (novembertől „népköztársaságként” - Széleskörű nemzetiségi jogok

A tanácsköztársaság 3.) a külpolitikai helyzet ellehetetlenülése (Vix- jegyzék) után a szociáldemokraták és a kommunisták államcsínye következik: a Tanácsköztársaság egy nagyszabású utópikus kísérlet a társadalom marxista szellemű átalakítására (a Kommünnek ideig-óráig számos nem marxista híve is van), amit egyfelől honvédő harcok, részben belső terror kísérnek

Zűrzavar 4.) a Tanácsköztársaság bukása után zavaros kísérletek következnek, szakszervezeti kormánytól legitimista (királypárti) puccskísérletekig és a Szegeden megszerveződött jobboldali radikális félkatonai csoportok által országszerte folytatott „fehérterrorig”

A Horthy-rendszer mint kompromisszum 5.) 1920-ban megszületik a Horthy-rendszer, amely sajátos kompromisszumok bonyolult rendszere: A) Egyfelől erősen antikommunista (ezért hívják „ellenforradalmi” rendszernek, másfelől a nyílt terrort hamarosan felszámolják, a jobboldali radikálisokat fokozatosan háttérbe szorítják B) Egyrészt erős reálpolitikai elkötelezettséggel vállalják az antanttal való együttműködést, a trianoni békét is, másfelől kezdettől nyílt revizionista propaganda folyik C) Bár a dualizmus liberális ideológiájának szisztematikus kritikáját nyújtják (lásd Szekfű Gyula: Három nemzedék), de megőrzik a parlamentarizmust és számos liberális intézményt D) Miközben pártjai és eszméi voltaképpen a dualista rendszer ellenzéki eszméiből származnak (domináns szerepet kap a „keresztény nemzeti eszme” a maga újkonzervatív elemeivel; de beépül a függetlenségi ideológia is; s egy idő után alárendelt, ellenzéki szerepben, de helyet kap a korábban parlamenten kívüli szociáldemokrácia is), sokak szemében éppen azért lesz a Horthy-rendszer „neobarokk”, vagy anakronisztikus jelenség, mert túls kevéssé változtat Magyarországon E) Miközben a korábbi radikális társadalomalakító programokhoz képest kevés a változás, azért számos alapvető intézkedés azért megszületik: van korlátozott földreform, van részlegesen kibővített választójog, a mezőgazdaság nagyobb figyelmet kap, mint régebben, van előrelépés társadalombiztosítás terén és más szociálpolitikai téren, van önálló hadsereg, jegybank, függetlenség F) Horthy kezdeti legfőbb belső támogatói a jobboldali radikálisok, ám ők a 20-as években ellenzékbe szorulnak és csak a 30-as években kerülnek a hatalom közelébe (Gömbös) vagy lesznek másfajta nézeteket képviselő ellenzékiek (Bajcsy-Zsilinszky Endre)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!