Biológia-ökológia alapok 2. előadás 2006. szeptember 29. Algák, gombák, mohák Biológia-ökológia alapok 2. előadás 2006. szeptember 29.

Algák/ moszatok A prokariótáknál még nem vált szét a növény- és állatvilág  autortóf, mixotróf és heterotróf táplálkozás Csak a növényekre jellemző tulajdonságok: autotróf táplálkozás  fotoszintézis, az egyszeres és kétszeres információtartalmú állapotok szabályosan váltakoznak korlátlan növekedés általában nincs helyváltoztató mozgás színtest cellulózból felépülő sejtfal

A növények ivaros és ivartalan szaporodása Ivaros és ivartalan szaporodás szabályos váltakozása Ivartalan nemzedék (2n) Megtermékenyített petesejt A növény kétszeres információtartalmú, ivartalan szaporodásra képes állapota Ivarsejt (ivaros szaporodás) Spóra (ivartalan szaporodás) A növény egyszeres információtartalmú, ivaros szaporodásra képes állapota Ivaros nemzedék (n)

Rendszerezésük alapja: testfelépítés, színanyagok, tartaléktápanyagok, szaporodásmód Elsősorban vízi szervezetek – trofitásfok indikátorai! eutrofizáció kérdése Fajok száma több mint 40.000 Ökológiai, gazdasági hasznuk: a tápláléklánc termelői oxigéntermelés környezetvédelem takarmányozás emberi táplálék

Testfelépítés A legegyszerűbb moszatok az egyetlen sejtből állók Ha osztódás után néhány sejt együtt marad: sejttársulás Ha az osztódás kizárólag egyirányú: sejtfonal Sejtfonalak elágazása és rendezett elhelyezkedése: teleptest – pl.: a Földön élő leghosszabb növény a tengeri barnamoszat Mozgásuk: az ostorral rendelkezők aktív helyváltoztatásra is képesek  pozitív és negatív taxisok

Színanyagok A fotoszintézishez feltétlenül szükségesek A kémiai kötések kialakításához a látható fény energiája a legmegfelelőbb  látható fényt elnyelő színanyagok Eltérő színanyagú baktériumok  eltérő törzsek: kék, zöld, sárga (zsákutca), barna (zsákutca) és vörös (zsákutca) legelterjedtebb a zöld mások is fennmaradtak, de különleges élőhelyeken

Cyanobaktériumok – Kékmoszatok A baktériumok mellett a prokariótákhoz tartoznak Microcystis flos-aquae Merismopedia ssp. Cylindrospermopsis raciborskii Anabaena ssp.

Nostoc ssp Szárazföldi moszat

Spirulina ssp. Oscillatoria ssp

Euglenophyta/ Ostorosmoszatok Nem sorolható egyértelműen a növények vagy az állatok közé  fotoszintetizál is, de heterotróf táplálkozásra is képes Legjellemzőbb tagja a zöldszemes ostoros A törzs állati tulajdonságai: ostor sejtszáj, sejtgarat lüktető üröcske szemfolt Növényi tulajdonság: színtest  zöld színtestet tartalmazó eukariótákat kebelezte be és sejten belüli fotoszintézisre kényszerítették Euglena ssp

Euglena ssp

Phacus ssp.

Chrysophyta / Sárgásmoszatok törzse Ide tartoznak: gombostűfej-moszatok és a kovamoszatok Gombostűfej-moszatok: nedves talajon 1-2 mm átmérőjű zöld egysejtű gömböcskék Kovamoszatok: szilícium-dioxidból álló héj a moszat pusztulása után kovaföldet vagy diatomaföldet alkot Magyarországon 1500 fajuk él

Sárgászöld moszatok Botrydium

Cyclotella Kovamoszatok

Kovamoszatok Asterionella Cymbela Diatoma

Barázdásmoszatok Egyik jellemző faja a Balatonban is él  fecskemoszat Peridinium Barázdásmoszatok Egyik jellemző faja a Balatonban is él  fecskemoszat Cellulózpáncéllal rendelkeznek, ebben két ostor  aktív mozgás Minden barázdás moszat fotoszintetizál Több tengeri faj jellegzetessége, hogy világít  latin nevük: Pyrrophyta

Barázdásmoszatok Ceratium hirundinella/fecskemoszat

Chlorophyta/Zöldalgák Chlamydmonas Volvox A növényvilág fejlődésében központi szerepük van  őseikből alakultak ki az első mohák és harasztok Mindenféle szerveződés megtalálható egysejtű: Closterium sejttársulásos: Volvox sejtfonalas: békanyál (Spyrogyra) – tiszta vizekben szabadon lebeg teleptestes: csillárkamoszat (Chara) (Mo-on is)  zsurlószerű testfelépítés Closterium Micrasterias

Chara Spyrogyra ssp

Vörösmoszatok Barnamoszatok A meleg tengerek mélyebb részeiben élnek Fucus A meleg tengerek mélyebb részeiben élnek Mo-on csak 2-3 faj Fejlett teleptestük van Kapcsolat a kékbaktériumokkal  az ostoros moszatokkal párhuzamos fejlődés Bangia Mo-on nem élnek  hideg tengerek lakói Főleg teleptestűek, egysejtű típusuk nincs Kapcsolat az ostoros moszatokkal  ostorral mozgó ivarsejtek

GOMBÁK országa Lehetnek: szaprofitonok – anyagkörforgás! (+,0) Klorofill nélküli, típusos sejtmaggal rendelkező, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf), telepes szervezetek. A gombafajok száma a világon kb.100.000. Lehetnek: szaprofitonok – anyagkörforgás! (+,0) paraziták (+,-) szimbióták (+,+) – pl.: zuzmók A gombák országa igen heterogén. Testszerveződésük nagyon változatos: plazmódium – soksejtmagvú plazma hifafonalak (micélium) – fonalszerű szilárd sejtfalú sejtek sarjadzó (vagy élesztőtípus) – laza sejtláncok, a sejtekben gyakran sok sejtmag van (= polienergidás sejt).

Rendszertani helyük Növényi tulajdonságok sejtfonalas vagy telepes felépítés állandó növekedés nincs mozgás spórás szaporodás Állati tulajdonságok nincs színanyaguk heterotrófok Egyikre sem jellemző az egyszeres és kétszeres info-tartalmú sejtek szabálytalanul váltakoznak sejtfaluk kitin lebontók

Szaporodásuk: Ivartalanul      - Bimbózással vagy sarjadzással – élesztőgombák - Hifafeldarabolódással, telepdarabok leválásával - Spórákkal - ez az ivartalan főszaporodásmód    Ivarosan - sokféle szaporodásmód       - Gametogámia – mozgó ivarsejtek egyesülése. Az alacsonyabbrendű gombákra jellemző       - Gametangiogámia – egy vagy soksejtű ivarszervek egyesülése. A magasabb szerveződésűekre jellemző      - Szomatogámia (= hifogámia) – hiányoznak a gaméták vagy az ivarszervek. Az ivaros folyamat a szomatikus sejtek egyesülése. A fejlettebb gombákra jellemző.

NYÁLKAGOMBÁK OSTOROSGOMBÁK A gombák rendszertani helyzete máig vitatott. 4 nagy csoportjuk van: Nyálkagombák Ostorosgombák Moszatgombák Valódi gombák NYÁLKAGOMBÁK Jelentőségük: a szaprofiton nyálkagombák kiemelkedő szerepet játszanak az elhalt szervesanyag, elsősorban az avar lebontásában. Gyakran élnek korhadt fákon is. OSTOROSGOMBÁK A szaprofitonok az un. vizipenészek – vízekben vagy nedves talajokban lévő növényi maradványokon élnek. A parazita ostorosgombák többnyire vizinövényeken élősködnek. Közismert parazita a burgonyarák okozója.

MOSZATGOMBÁK Főbb fajok: Halpenész - vizi szaprofiton Szőlőperonoszpóra, dohányperonoszpóra - szárazföldi paraziták Fejespenész – Mucor-fajok, szaprofitok  Indáspenész – Rhizopus nigricans, „penészes kenyér”  Peronoszpóra/Plasmopara viticola

VALÓDI GOMBÁK / Eumycota Sejtfal: általában kitin, de soha nem cellulóz. Ostoros spóraalak soha nincs. A spóraképzés módja igen változatos 1. Osztály: Tömlősgombák (aszkuszos gombák)/ Ascomycetes A fonalak végén kialakult tömlő (aszkusz), ebben 8 db aszkospóra a. Élesztőgombák Egysejtűek. Főleg ivartalanul, sarjadzással szaporodnak. Ivaros folyamat rendkívül ritka! Sörélesztő Borélesztő Candida – „borvirág” Tejpenész

c. Csészegombák - A termőtest nyitott (= apotécium) b. Penészgombák Ecsetpenész – Penicillium-fajok: P. notatum, P. roqueforti, penészes citrom Kannapenész – Aspergillus-fajok, penészes befőtt, lekvár. c. Csészegombák - A termőtest nyitott (= apotécium) Egy részük növényi kórokozó, pl. Szürkepenész (Botrytis cinerea), - a szőlő rothadását okozza esős időjárás esetén, száraz melegben pedig a szőlőszemek aszúsodását Monilia – alma, szilva, körte, birsalma „penészvánkos” Számos ehető gomba is ide tartozik, pl. Ízletes kucsmagomba Piros csészegomba

Élesztőgomba/Saccharomyces Csészegomba/Peziza Morchella esculenta/ízletes kucsmagomba

d. Szarvasgombafélék A termőtest – amely a nyitott és a zárt közötti átmenet – a talajban fejlődik. Általában 4 aszkospóra képződik. Lombhullató fákkal, főleg tölgyekkel él mikorrhiza kapcsolatban. Szarvasgomba/Tuber sp

Főbb csoportjai: 2. Osztály: Bazidiumos gombák / Basidiomycetes A fonalak végén, bazídiumban hozzák létre a 4 db bazidiospórát Főbb csoportjai: a. Lemeznélküliek Taplógombák – bükkfatapló, pisztricgomba Korallgombák Farontó gombák

Májgomba/Fistulina hepatica Labirinttapló/Daedalia sp Bükkfatapló/Fomes Lepketapló/Trametes versicolor

b. Kalapos gombák A bazidiumok termőréteget alkotnak a kalap alján, amely lehet: csöves – tinorúgombák (vargányafélék) lemezes – lemezesgombák

b.1. Nem lemezes kalaposgombák Trombitagomba/Cratarellus sp Rókagomba/Cantherellus cibarius

b.2. Lemezes kalapos gombák -     Pereszkék -     Galócafélék – Gyilkos galóca (Amanita phalloides) -     Csiperkék -     Őzlábgombák -     Pókhálósgombák -     Tintagombák -     Galambgombák -     Szegfűgombák

Galócafélék Gyilkos galóca/Amanita phalloides

Csiperkék/Agaricus-fajok Óriás őzlábgomba Szegfűgomba

Pöfeteggombák Kocsonyásgombák Óriáspöfeteg/Langermannia Júdásfülegomba/Auricularia auricula-judae Kocsonyásgombák Pöfeteggombák Óriáspöfeteg/Langermannia

Lichens /Zuzmók törzse Alga és zuzmó együttélése- új szervezet A Földön kb. 20.000 faj él, hazánkban 900 Algakomponens: zöldalga, kékmoszat Gombakomponens: aszkuszos, bazidiumos, moszatgomba Peltigera

Nagyon igénytelenek – kv. levegő kén-dioxid tartalma, zuzmótérképek Pionír növények Nagyon igénytelenek – kv. levegő kén-dioxid tartalma, zuzmótérképek Testfelépítés: Kívülről gombakéreg védi és a gombafonalak rögzítik Belül: moszatsejtek és gombafonalak Legtöbbször vegetatív szaporodás, néha gomba spóraképzése

Tölcséres zuzmó Izlandi zuzmó Tölgyfazuzmó Rénszarvaszuzmó

Írászuzmó Térképzuzmó Xanthoria sp Verrucaria

szakállzuzmó Szakállzuzmó Tüdőzuzmó/ Lobularia Hypogymnia

Bryophyta / Mohák törzse Kezdetleges hajtásos növények - zöldmoszatokból Evolúciós zsákutca! Ivaros szaporodás, nemzedékváltakozás tőzegmohák Májmohák Lombos mohák valódi lombos mohák Csillagos májmoha

A mohák testfelépítése Fotoszintézisre képesek  ehhez víz kell, de a testszerveződés csak a teleptest szintjéig jutott, nincs gyökér Állandóan nedves élőhely Vízraktározás Kiszáradást jól viselik Méretük: néhány cm  vizet nem tudják szállítani

Nemzedékváltakozás – ivaros és ivartalan nemzedék A mohák szaporodása Nemzedékváltakozás – ivaros és ivartalan nemzedék Spórából kifejlődik a haploid ivaros nemzedék, amely zöld és fotoszintetizál. Rajta ivarszervek alakulnak ki, ivarsejtekkel. A megtermékenyítés után a diploid zigótából kifejlődik az ivartalan nemzedék, amely önálló életre képtelen, rajta élősködik a haploid nemzedéken. A spóratokban redukciós osztódással jönnek létre a spórák, melyek nedves talajra jutva kihajtanak és kifejlődik a haploid nemzedék

Tőzegmohafélék Sphagnum recurvum Sphagnum tok

Tortula ruralis / háztetőmoha Ezüstös vánkosmoha

Ciprusmoha Fácskamoha Szőrmoha