Urbanizáció és környezet Tantárgyfelelős: Dr Urbanizáció és környezet Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő egyetemi docens, az előadást készítette: Péter Erzsébet

Város és község Államigazgatási rang szerinti besorolás Népességszám kritérium -1 milliónál nagyobb népességű =metropolisz -100 ezren felüli népességű = nagyváros -20 és 100 ezer közötti = középváros - 5 ezer lakosnál = kisváros 5 ezer lakos alatt = község, falu Definíció szerint

Egyéb formák Agglomeráció: Azon közösségek vagy kisebb városok, amelynek lakossága mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal. Tanyák: Városok zárt beépítésű részén kívül fekvő kevés lakóépületből álló települések, a hozzá tartozó gazdasági épületekkel, melynek lakói főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. Külterületi lakott hely kategóriába tartozik.

Szuburbanizáció: A város központi részeiben élő lakosság aránya fogy, a külső „kertes” területek népessége nő. Szegregáció: Településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. Slum: Nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészeinek megnevezése. Invázió: A település részbe vagy városi területre a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be. Szukcesszió: Egyrészt az invázió, másrészt a korábbi lakosság és tevékenységének kiköltözése következtében változik meg az összetétel

Urbanizáció Városodásnak nevezi a szakirodalom azt a tendenciát, hogy a népesség aránya nő. Városiasodás: A települések városias jellege emelkedik (emeletes épületek, kemény burkolatú utak aránya nő, javul a kereskedelmi ellátás).

Városnövekedési tendenciák A város sűrűn lakott állandó település, ahol az emberek nem mezőgazdasággal foglalkoznak. A kapcsolatok jellegét tekintve a város heterogénebb és személytelenebb. Továbbá központi funkciókat lát el fontos területeken (egészségügy, közoktatás stb.), amelyek révén vonzást és befolyást gyakorol a környezetre.

A városok kialakulása Preindrusztriális városok/ Tradicionális városok A város kialakulásának feltételei Munkamegosztás Szuburbán térségek

Módszerek népszámlálás államigazgatási besorolás ( Bp. ,megyei szintű város, kisrégiók stb.) Baráth Etele(1984): Tízkategóriás osztályozás-1. Kategóriába kerültek a legelmaradottabb települések a 10.-be Bp.)

Módszerek Szelényi István (1990) által kidolgozott kategóriák: -sorvadó falu és tanya -hanyatló falu -stagnáló falu -fejlődő falu -gyorsan fejlődő, városiasodó falu -kevéssé fejlődő, főleg kisebb és nem megyeszékhely város -erősen fejlesztett város

Módszerek Regionális besorolás alapján: 1. Budapest 2. A főváros körüli központi megyék ( Pest, Fejér, Komárom) 3. Északnyugat-dunántúli megyék 4. Déli megyék( dél-Dunántúl, Dél- Alföld) 5. Északkeleti megyék ( Északi- Középhegység, Szabolcs - Szatmár és Hajdú- Bihar)

- Arnold Toynbee (1971): ”megapolisz elmélete” Urbanizáció eméletek - Arnold Toynbee (1971): ”megapolisz elmélete” - a „szolgáltató társadalomban” a technika lehetővé teszi a munkahelyek decentralizálását, emellett tökéletesedik a közlekedés és a távközlés, ezért a lakosság kisebb településeken fog szétszóródni, mert élvezheti a nagyváros előnyeit, de nem részesül a hátrányaiból.

Enyedi György (1984): Modern Urbanizációs Cikluselmélet 1. Szakasz: „városrobbanás”( rohamosan nő a város népessége) 2. Szakasz: „ relatív dekoncentráció” ( a folyamat lefékeződik, helyenként csökken a népesség a nagyvárosok központjaiban, viszont gyorsan fejlődnek az elővárosok (Mo) 3. Szakasz: „dezurbanizáció”(a falusi népesség száma és aránya nő)

A városi és falusi életmód különbségei „ a városi levegő szabaddá tesz”- középkori felfogás, mert így függetlenedni tudtak a feudális földesurak elnyomó hatalmától Tocqueville (1983): USA-ban a demokratikus intézmények fenntartását az segíti elő, hogy nincs egyetlen nagy főváros, amely az egész országot befolyásolná.

Városi és falusi életmód különbségei Tönnies (1983): A közösségekben főként személyes kapcsolatok az uralkodók, a társadalmakban viszont a személytelen cserekapcsolatok. S. Milgram a nagyvárosi kapcsolatok felszínességét magyarázta, mert ezek az emberek pszichológiai túlterhelés ellen úgy tudnak csak védekezni, hogy kapcsolataik felszínesek és rövid távúak.

Városökológiai elméletek -Humánökológiai v. városökológiai elmélet (chicagói szociológia iskola) -Park és Burgess- koncentrikus körök elméletek -koncentrikus szektorok -városmag elmélet -bőrszín szerinti szegregáció -filtráció jelensége -regionális különbségek

Urbanizmus és teremtett környezet David Harvey: „ Az urbanizmus a létrehozott környezet egyik aspektusa, ami az ipari kapitalizmus velejárója.” Átstruktúrálódás Manuel Castells: „A művi környezet”

Tömegesség Ingerdepriváció Deviancia Fizikai patológiák Mentális patológiák

Fenntartható városi fejlődés Takarékosság a fosszilis energiákkal A környezetszennyezés megelőzése Harmonizációra való törekvések A fejlődés nem azonosítható a mennyiségi növekedéssel Méltányosság az országok és a generációk között A fenntartható városi fejlődéssel kapcsolatos alapproblémák

Nemzetközi tendenciák -Urbanizációs tendenciák (urbanizáció és szuburbanizáció, Kondratyev-ciklus) -Szegregáció és slumosodás a nagyvárosban - Az emberi kapcsolatok és a lelki egészség

Társadalompolitika 1.Településfejlesztési politika 2. Lakáspolitika -magántulajdonban lévő családi házak építésének elősegítése előnyös hitelekkel -magántulajdonban lévő bérházak építésének elősegítése -legalább minimális állami és önkormányzati lakásállomány és új lakásépítés fenntartása, alacsony lakbérű lakások juttatása az arra rászorultaknak.