Munkaerő-piaci szolgáltatások és azok követelményei Tatabánya,
Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom, Kisfalu, „Szociális szövetkezet”, KID, VF, +1 Fő, Megőrzés, Munkaügyi Tárgyú Kutatások ) – hazai forrásból támogatások EQUAL program (kísérleti kezdeményezések támogatása) 2005-től a szociális gazdaság elterjesztése (ROP program) „A helyi foglalkoztatási kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságához szükséges szakmai kapacitások kiépítése és megerősítése”
Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében – „PERTU” kiemelt projekt TÁMOP „Az akkreditáció rendszerének kialakítása” című kiemelt projekt KoopeRáció projekt (TÁMOP B-1/09) szociális szövetkezetek
OFA jelenlegi kiemelt projektjei 1.TÁMOP / (TÁMOP , , ) „FoglalkoztatáRs – Társ a foglalkoztatásban” 2. TÁMOP E – 13/ KoopeRáció + „Szociális gazdaság és a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek kapacitásfejlesztését célzó programok megvalósításával összefüggő szakmai fejlesztések” – KoopeRáció +
A TÁMOP E -13/1. Projekt időtartama: – A kiemelt projekt két alprojektje: a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek (TÁMOP ), a szociális gazdaság megerősítését, szociális szövetkezetek (TÁMOP ) programjainak generálást és eredményes megvalósulását hivatott segíteni ( esetében db és kb. 600 projekt támogatása).
Az alprojekt (TÁMOP ) célja: A munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek fejlesztése, szolgáltatói kapacitásának megerősítése, szervezetfejlesztési és minőségirányítási eszköztárának bővítése A belső kapacitások erősítésével, a szervezeti kultúra fejlesztésével a szervezett által nyújtott szolgáltatások minőségének javulása várható A fejlesztés eredményeképpen a szervezeteknek nagyobb esélye lesz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) által működtetett munkaerő-piaci szolgáltatások rendszerébe való bekapcsolódásra A felkészüléssel biztosítható, hogy az ország egész területén azonos színvonalú szolgáltatásokat kapjanak az álláskeresők.
A TÁMOP projekt részcéljai a kidolgozott sztenderdeknek megfelelően fejlődjenek a munkaerő-piaci szolgáltatók munkatársainak készsége fejlődjön a munkaerő-piaci szolgáltatók szervezeti kultúrája, átlátható és transzparens protokollok alapján biztosítsák szolgáltatásuk minőségét és hatékonyságát az egyes munkaerő-piaci szolgáltatóknál a TÁMOP es kiemelt projekt keretében kidolgozott (azóta aktualizált és módosított) sztenderdeknek megfelelően kerüljenek kialakításra a szolgáltatások
Előzmény a TÁMOP es projekthez: A munkaerő-piaci akkreditációs modell (TÁMOP ) A területet jól ismerő szakemberek és szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek bevonásával készült el (400 pályázat, 400 szervezet, 1157 fő szakember, 2205 fő célcsoport bevonása). Kulcsszavak: sztenderdizáció, akkreditáció, minőségbiztosítás Jogi környezet Flt., 30/2000.(IX.15.) GM rendelet
A TÁMOP projekt termékei: A szolgáltatási sztenderdek leírása 48 munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásának feltételei A sztenderd leírások tartalmazzák: a szolgáltatás célja, a szolgáltatás célcsoportja a célcsoport tagjainak kiválasztására alkalmazott eljárások, módszerek a szolgáltatás tartalma, tevékenységek módszertan, a szolgáltatás költségei a szolgáltatás időtartama/gyakorisága kapcsolattartás a megrendelővel, a megrendelő által végzendő tevékenységek, adatszolgáltatás, visszacsatolás célcsoport specifikus elemek a szolgáltatást nyújtók köre kapcsolódó szolgáltatások köre A sztenderdek aktualizálása, frissítése megtörtént a TÁMOP E – 13/1. projekt keretében.
Térítésmentes szolgáltatásaink: o Közvetlen egyéni tanácsadás o Csoportos szakmai konzultáció o Szakmai rendezvények (például: információs nap, regionális szakmai műhely, célcsoporti tudásbővítés, workshop) o Szakmai jellegű információszolgáltatás bevált gyakorlatokról, partnerkapcsolatok építéséhez o Módszertani segédanyagok o Tapasztalatok megosztása o Tájékoztatás (például: hírlevél, honlap)
TÁMOP /1 Munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek kapacitásának megerősítése (Összesen: 203 támogatott szervezet) Dél-Dunántúl: 22 db Nyugat-Dunántúl: 24 db Közép-Dunántúl: 26 db Dél-Alföld: 36 db Észak-Magyarország: 37 db Észak-Alföld: 58 db
A referencia és az akkreditáció kapcsolata A referencia kiadás folyamata, eljárásrendje támaszkodik a TÁMOP es projekt során kidolgozott akkreditációs eljárásra. A követelménymátrix tartalmazza azt a minimum elvárható szintet (sztenderdekben meghatározott), amelyet a szervezetnek teljesítenie kell, ha munkaerő-piaci szolgáltatást nyújt. Az OFA NKft. referenciája a minimum szint teljesítését igazolja, vagy megállapítja, hogy a szervezet nem érte el azt a projekt megvalósítása után.
Az OFA NKft. referencia kiadással kapcsolatos eljárásrendje felkészíti a civil szervezeteket, egy későbbi időpontban bevezetésre kerülő akkreditációs feltételek teljesítésére, de a referenciával külön jogosultság nem jár. A TÁMOP projekt célja többek között, hogy fejlődjön a munkaerő-piaci szolgáltatók szervezeti kultúrája, átlátható, transzparens protokollok alapján biztosítsák működésük minőségét, amelyet a referencián kívül egy kidolgozásra kerülő Kiválósági Díj is szolgál majd.
A referenciával kapcsolatos tudnivalók Önértékelés elvégzése a következő szempontok szerint: Szervezeti felépítés, szervezeti feltételek Humán erőforrások (végzettség, szakmai tapasztalat) Infrastrukturális és tárgyi feltételek Módszertan A referencia kiadáshoz kapcsolódó szakértői munka
Referencia kiadás = a projekt fizikai befejezése Időpontja: Az az időpont, amikor a támogatott szervezet már rendelkezik a „munkaerő-piaci szolgáltatásra irányuló minőségirányítási rendszer” és a „szervezetfejlesztési tervekre” előírt monitoring mutató dokumentumaival.
A minősítést a szervezet megkapja, ha… 1.A személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételekről a szervezet képes gondoskodni 2.Ha bizonyíthatóan rendelkezik módszertani háttérrel 3.A dokumentáció tartalmát a munkatársak ismerik, rendelkezésre állásuk biztosított 4.A minőségirányítási rendszer nem tér el gyökeresen a valós működéstől, a folyamatokat a bevont külső szakértők és a belsős munkatársak ismerik, azok megfelelnek a sztenderdekben foglaltaknak 5.A szolgáltatásokhoz a partnerkapcsolatok rendelkezésre állnak
A szakértői értékelés célja Az értékelés nem ellenőrzés, nem a szabályosság és a dokumentáció vizsgálata a cél, hanem: A későbbi szolgáltatásnyújtás lehetséges kockázatainak megítélése és kiszűrése
A további sikeres együttműködés reményében kívánjuk, hogy eredményesen valósuljanak meg a munkaerő-piaci kapacitások megerősítését célzó projektek! Köszönöm a figyelmet! Kiss Renáta Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft., Közép-dunántúli Regionális Iroda, Veszprém 20/