A tej- és a húsmarha ágazat, a marhahústermelés Agrárgazdaságtan II.

A világ szarvasmarha-állománya (1000 db)

A világ szarvasmarha-állományának megoszlása 2000-ben

A tejtermelés megoszlása régiónként (millió t)

A világ tejtermelésének megoszlása 2001-ben

A tejtermelés fajonkénti megoszlása (millió t)

A világ tejtermelésével kapcsolatos megállapítások Csökkenő szarvasmarha létszám, ezen belül meghatározó mértékben csökkenő tejelőtehén létszám. Növekvő fajlagos hozamok, változatos kép Növekvő tejtermelés

Az EU-15 tejágazatának főbb jellemzői 25%-át adja a mezőgazdaság bruttó termelési értékének. 19 millió szarvasmarha. 121-122 millió tonnás tejtermelés. 6200 kg/év/tehén fajlagos hozam. 250 kg átlagos fejenkénti éves tej- és tejtermék fogyasztás. Egységes piaci szabályozás. Fő termelők: Franciaország, Németország, Hollandia, Egyesült Királyság.

A tejárak alakulása az EU-ban

Tejátvételi árak (2002/2003) euró/100 kg Belgium: 29,6 Dánia: 31,9 Egyesült Királyság: 24,4-26,2 Finnország: 36,1 Hollandia: 30,5-30,6 Írország: 28,3-28,6 Németország: 27,4-29,4 Olaszország: 39,3 Svédország: 32,0 Uniós átlag: 30,6 Magyarország: 28,3 Lengyelország: 25,0 Egyesült Államok: 24,8 Új-Zéland: 14,8

A CAP új reformja (Single Farm Payment) és várható hatása az EU tejágazatára A módosított kvóta-rendszer 2014/15-ig fennmarad. Aszimmetrikus árcsökkentés (a vaj intervenciós árát 4 év alatt összesen 25%-kal, a sovány tejpor árát 3 év alatt 15%kal csökkentik. A tejtermeléssel összefüggő kifizetéseket 2008-tól kötelezően kell alkalmazni, de lehetséges a korábbi alkalmazás is. A vaj intervenciós mennyiségét is csökkentik, 4 év alatt 70.000 tonnáról 30.000 tonnára. A tej irányárát megszüntetik. A kompenzáció rögzített: 11,81 euró/t 2004-ben, 23,65 euró/t 2005-ben. 2006-tól 35,5 euró/t. Görögország kvótája megnő 120.000 tonnával.

A CAP új reformja (Single Farm Payment) és várható hatása az EU tejágazatára (egy lehetséges szkenárió) A tejárak csökkenése, mely a termelői árat a termelés átlagos önköltsége alá csökkentené 2010-re, ami a támogatások hiányában számottevően csökkentené a termelés volumenét. A kisebb, kevésbé hatékony gazdaságok kénytelenek lesznek felhagyni a termeléssel, kvótájukat a nagyobb gazdaságok szerzik meg. Ugyanazt a tejmennyiséget kevesebb gazdaság termeli meg. A kvótát megszerző gazdaságok az állománylétszám növelésével növelik termelésüket – a 150 tehénnél többet tartó gazdaságok a kibocsátást szándékozik növelni. A növekvő termelékenység eredményeként az EU termelési szintje nem változik, a belső fogyasztást mintegy 15%-kal továbbra is meghaladja majd. A világpiacon nem csökken az EU feleslegek okozta feszültség.

Magyarország tejszektora

A faji sajátosságok… Későn érő állatfaj. Hosszú generációs intervallum. Egyet ellő állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó ágazat. Ingadozó termelés – éven belüli ciklus. Napi termelés. Speciális termék – sajátos kitermelés és nehéz kezelhetőség.

…és a belőlük fakadó ökonómiai sajátosságok Hosszú improduktív időszak. Magas beruházási igény. Hosszú megtérülési idő. Hozamérzékenység. Nehezen viseli el az ökológiai és ökonómiai változásokat – hosszú táv! Tej: korlátozott szállíthatóság és eltarthatóság. Elsődleges cél a belső fogyasztás fedezése. A ciklusos termelés miatt minden évben tejfelesleg képződik – levezetés problémája.

A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon (ezer db)

A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon 1990: 630.000 tehén 2002: 770.000 szarvasmarha 2000: 362.000 tehén Fajtaszerkezet váltás: 1972- tej- és húshasznú specializált állomány a hagyományos kettőshasznosítású fajta helyett. Részmegvalósulás: tejhasznú állomány kialakult, húshasznú állomány elenyésző (mindössze 22 ezer hústehén).

A szarvasmarha-állomány megoszlása 70%-a az 50 tehénnél többet tartó gazdaságokban található. 811 nagygazdaság (200 tehénnél többet tartó, vagy napi 1000 liternél többet termelő gazdaság) és 25 ezer kistermelő. A termelés 85 %-a a a nagygazdaságokból származik.

A tejtermelés volumenének változása Magyarországon (millió liter)

Az ágazat jellemzői A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 13%-át, az állattenyésztés bruttó termelési értékének 30%-át adja. Az 1990. évhez képest 2002-ben a bruttó termelési volumenindex mindössze annak 66%-a. A fajlagos tejhozam alatta marad az EU átlagnak (5722 liter) – 1988-ban még 111%-a volt az EGK átlagnak. A megtermelt tej 85%-a extra minőségű.

Az ágazat jellemzői – a tej ára 1993-ig a tej hatósági áras termék volt (maximális árat határoztak meg rá – a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson. 1993-tól bevezették a garantált árat: ez jövedelmet legfeljebb az átlagosnál lényegesen hatékonyabb termelők számára tartalmazott – mértékét az adott évre kalkulált átlagos termelési költség 90%-a körül határozták meg, 1998-tól az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70%-át el nem érő minimum árként rögzítették, melyhez kvóta is társult.

Az ágazat jellemzői – a tej ára Irányár: az áringadozások középpontját jelentő árcentrum. Intervenciós ár: az irányár alapján jogszabályban megállapított olyan legalacsonyabb, illetve legmagasabb ár, amelyet, ha a piaci ár elér, vagy meghalad, az agrárpiaci rendtartás eszközei alkalmazásra kerülnek.

Az ágazat jellemzői –a tej ára 2003. évi XVI. törvény Alapár, irányár, minimumár és intervenciós felvásárlási ár. 2004. januártól az állami szabályozás kivonult az ágazatból – eltűnt az irányár, megszűnt a termelői támogatás

A tej felvásárlási árának változása (Ft/l)

A tejtermelés költségarányos jövedelmezőségének alakulása a társas vállalkozásokban (Ft)

A tejtermelés költségarányos jövedelmezőségének alakulása az integrált árutermelő kisgazdaságokban (Ft)

A tej- és tejtermékek fogyasztása Jelentősen visszaesett fogyasztás: 1990-ben még 200 liter/fő/év, jelenleg 165 liter/fő/év, ebből 30-35 liter import alapanyagból készült - EU 300 kg/fő/éve átlagfogyasztás Franciaországban évente átlagosan 18kg/fő a joghurtfogyasztás, Magyarországon 5 pohár(!)/fő. A fogyasztás növelése reális cél?

Az EU csatlakozás megállapodás Közel 2 milliót tonnás kvótát kaptunk - a hazai kvótát 2002-ben 96%-os kihasználtsággal teljesítettük.

A vágómarha-termelés

A világ néhány országának marhahústermelése

A világ és az EU marhahústermelése

A vágómarha-termelés változása Magyarországon (ezer t)

A hazai marhahús-termelés felhasználása

A marhahús fogyasztásának változása Magyarországon

Az ágazat jellemzői Termelés folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a közelmúltig. Hazai fogyasztás az EU átlag 20-30%-a. Hagyományosan exportorientált ágazat.

A vágómarha felvásárlási ára (Ft/kg)

A vágómarha felvásárlási árának alakulása

A vágómarha-termelés költsége a társas vállalkozásokban

A vágómarha-termelés költsége a kisgazdaságokban

A vágómarha-termelés költségarányos jövedelmének alakulása a társas vállalkozásokban (Ft)

A vágómarha-termelés költségarányos jövedelmének alakulása az integrált árutermelő kisgazdaságokban (Ft)