Az új minőségirányítási rendszer bevezetése

Az új minőségirányítási rendszer bevezetésének lépései Vezetői elhatározás a szabvány bevezetésére A vezetőség megbízottjának kinevezése Szakértői teamek összeállítása, hatáskörök megállapítása Vevőigény feltárás team munkában Minőségpolitika megfogalmazása, kihirdetése Szabványkövetelmények értelmezése A rendszerhatárok kijelölése, helyzetfelmérés Kiindulási és célállapot eltérés elemzése

Az új minőségirányítási rendszer bevezetésének lépései 8. Kiindulási és célállapot eltérés elemzése 9. Bevezetési ütemterv elkészítése 10. Erőforrásigény előzetes becslése 11. Döntés a bevezetés indítására NEM születik döntés: ↓↓ újra kell gondolni az ütemtervet

Az új minőségirányítási rendszer bevezetésének lépései 11. Döntés a bevezetés indítására b) Döntés születik ↓↓ 12. ISO 9001 követelmények kidolgozása minden, a rendszer részét képező folyamatra 13. ISO 9001 szerinti rendszerdokumentáció elkészítése 14. ISO 9001 rendszerdokumentáció szerinti működés előkészítése 15. Bevezetés elrendelése → NEM → 12.

Az új minőségirányítási rendszer bevezetésének lépései 15. Bevezetés elrendelése 16. Bevezetés (átállás az új szabályozásra) 17. Folyamatos működtetés az ISO 9001 rendszerdokumentáció szerint 18. Teljes körű belső audit végrehajtása ↓↓ Van eltérés a saját előírástól vagy a szabványtól?

Az új minőségirányítási rendszer bevezetésének lépései Van eltérés a saját előírástól vagy a szabványtól? IGEN : 19. Helyesbítés végrehajtása 20. Utóellenőrzés Nincs ELTÉRÉS ↓↓ 21. Vezetőségi átvizsgálás 22. Tanúsító kiválasztása 23. Szerződéskötés

Az új minőségirányítási rendszer bevezetésének lépései A VEZETŐSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA: - A rendszer tanúsításra kész? NEM → 19. →20. → 21. IGEN → 24. Tanúsítóval időpont egyeztetés 25. Dokumentum átvizsgálás 26. Helyesbítés végrehajtása 27. Helyszíni audit

Az új minőségirányítási rendszer bevezetésének lépései AZ AUDITOR MEGÁLLAPÍTÁSA: - A rendszer tanúsításra kész? NEM → 28. Helyesbítő intézkedések 29. Szükség esetén utóaudit ↓ IGEN → 30. Tanúsítvány kiadása

A tanusítvány A tanúsítás nem többletgaranciát jelent, hanem a tanúsított szervezet törekvését A tanúsítás önmagában nem jelent örök biztonságot, senkit nem véd meg a piaci kockázatok következményeitől. (Elveszítheti a cég addigi vevőit vagy beszállítóit a versenytársak kedvezőbb ajánlatai miatt, vagy a partnerek pénzügyi (likviditási) problémái miatt.) A tanúsítás az első lépés, de a vállalkozásnak ismernie kell az üzleti élet elővigyázatossági törvényeit is.

A tanúsítás, mint garancia olyan hivatalos állásfoglalás, amely szerint a tanúsító meggyőződött arról, hogy a tanúsított szervezet a tanúsítványban meghatározott alkalmazási területre vonatkozóan létrehozta, dokumentálta, bevezette és fenntartja a minőségirányítási rendszert, valamint folyamatosan fejleszti annak eredményességét az ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek megfelelően

A tanúsított szervezet felelőssége a termékért a MIR kiépítése során kialakítanak egy olyan információs rendszert, amely alkalmas a jogszabályok figyelemmel kisérésére, értékelésére és azok alkalmazására lehetőséget ad a vevői és jogi igények összehangolására a vevők a jogszabályok megsértése esetén megfelelő jogorvoslati lehetőségekkel élhetnek. a nagyfelhasználók és nagykereskedők kiköthetik a gyártók rendszeres helyszíni ellenőrzését – az úgynevezett beszállítói auditot a fogyasztóknak a kis vevőknek a fogyasztóvédelmi felügyelőségek nyújthatnak jogorvoslatot

Kezdeti lépések Előzetes információk a topvezetés döntésének a meghozatalához: szükség van-e külső tanácsadókra a rendszer kialakítása érdekében, vagy rendelkezésre áll-e a szükséges szakértelem a szervezetben ha szükség van külső tanácsadókra, akkor ki kell választani a szóba jöhető szervezeteket és be kell tervezni a tanúsítás lehetséges időpontját

A bevezetési folyamat megszervezése Az irányítói feladatok ellátása során: gondoskodnia kell a minőségirányítási rendszer működtetéséhez szükséges folyamatok létrehozásáról, bevezetéséről és fenntartásáról be kell számolnia a felső vezetőségnek a minőségirányítási rendszer működéséről és a fejlesztési szükségletekről elő kell mozdítania a vevői követelményekkel kapcsolatos tudatosságot a szervezetben szükség esetén kapcsolatot kell tartania külső felekkel

A rendszer határainak kijelölése A szabvány keretszabvány így általánosságban fogalmazza meg a követelményeket, és a megvalósítás konkrét módját. Az alkalmazott módszerek és eszközök megválasztását, a szabályozás mélységének meghatározását rábízza a szabványt alkalmazó szervezet szakmai kompetenciájára, azaz a konkrét megvalósítás módja igen nagy mértékben függ az adott cég nagyságától, tevékenységének jellegétől, az alkalmazott technológiától, a szervezeti felépítéstől, a kultúrától stb.

Eltéréselemzés A kiindulási és célállapot közötti eltérés elemzése – az aktuális helyzet és a szabványkövetelmények alapján megkívánt szabályozási szintek közötti különbség megállapítását jelenti.

A bevezetés ütemezése a cég menedzsmentje bevezetési ütemtervet készít szükséges a szakértői team tudásának igénybevétele el kell végezni az erőforrás igények meghatározását erőforrás-tartalék beállítása az erőforrásigényeket jóvá kell hagyni rendelkezésre kell bocsátani a forrásokat dönteni kell a bevezetési folyamat indításáról

A szükséges folyamatok meghatározása Az ISO 9000:2000 szabványsorozat alapvető követelménye a folyamatszemlélet érvényesítése. A MIR kialakításánál legelső lépésként meg kell határoznunk a rendszer egymáshoz kapcsolódó folyamatait.

A tipikus folyamatkialakítási megoldások kritériuma legyenek képesek a folyamatok lefedni a teljes termék-előállítási folyamatot a szabványkövetelményeket az egyes folyamat-elemek között ne legyen átfedés.

A folyamatok leírása A szabvány előírja a folyamatok írásban történő dokumentálását. A leírások részletezettsége a használók képzettségétől, tudásától, gyakorlottságától függ. Célszerű dokumentálási forma a folyamatábra készítése. A folyamatábrán fel tudjuk tüntetni a folyamatok szabvány által megkövetelt sorrendiségét, a folyamatelemek kapcsolódásait és kölcsönhatásait.

A dokumentálás ki kell, hogy terjedjen: a folyamatért felelős személyek, illetve munkakörök megnevezésére a folyamat bemeneteire a bemeneteket szolgáltató beszállítókra a folyamat leírására a folyamat által kiszolgált vevőkre a vevőknek kiszállított kimenetekre

Kapcsolat a szabvány fejezeteivel 4. A minőségirányítási rendszer fejezete szabályozza: a dokumentumok, és a feljegyzések kezelését

Kapcsolat a szabvány fejezeteivel 5. A vezetőség felelőssége fejezetben fogalmazzák meg: a vevőközpontúság érvényesítésének feladatait, a vezetőségi átvizsgálások végrehajtásának a módját, és éves ütemezését, a belső kommunikáció folyamatát.

Kapcsolat a szabvány fejezeteivel 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal fejezetben szabályozzák: a munkatársak tudatosságának, felkészültségének biztosítását az oktatás és képzés folyamatosságát, hatékonyságát az infrastruktúra tervezését és fenntartását a megfelelő és biztonságos munkahelyi környezet kialakítását

Kapcsolat a szabvány fejezeteivel 7. A termék előállítása folyamata elemei: a minőségtervezési folyamat az ajánlattétel és a megrendelések fogadása a termék tervezése és fejlesztése a beszerzések végrehajtása a gyártás programozása és kivitelezése a vevő tulajdonának kezelése a gyártási folyamatok validálása (érvényesítése) a gyártóberendezések karbantartása

Kapcsolat a szabvány fejezeteivel 8. Mérés, elemzés és fejlesztés kiterjed: a vevő megelégedettségének figyelemmel kisérésére a belső auditálások végrehajtására a folyamatok és termékek ellenőrzésére a nem megfelelő termékek kezelésére az adatok elemzésére a helyesbítő és megelőző tevékenységek kivitelezésére a folyamatos fejlesztésre

A minőségirányítási rendszer dokumentálása Az új szabványban lényegesen csökkent a kötelezően dokumentált formában elkészítendő eljárások köre A szabályozás tartalmazza: a szükséges feladatok végrehajtásának módját a végrehajtásért felelős személyek kiválasztását a végrehajtással kapcsolatos személyi és tárgyi feltételek biztosítását a bizonylatolás módját