EU ismeretek Monetáris Unió Taksás Balázs

Monetáris unió tartalma 1. Közös monetáris politika Célja: - A pénzkínálat és az infláció szabályozása Célja: - A pénzkínálat és az infláció szabályozása - Hitel- és a betéti kamatok összehangolása - Hitel- és a betéti kamatok összehangolása Eszköze: - Kötelező tartalékképzés előírása Eszköze: - Kötelező tartalékképzés előírása - Refinanszírozási politika előírása - Refinanszírozási politika előírása - Közös jegybank - Közös jegybank 2. Közös devizapolitika Célja: - Árfolyamingadozások megszüntetése Célja: - Árfolyamingadozások megszüntetése Eszköze: - Közös deviza bevezetése Eszköze: - Közös deviza bevezetése 3. Közös költségvetési politika Célja: - Bevételek és kiadások harmonizációja Célja: - Bevételek és kiadások harmonizációja Eszköze: - Közös szabályozás Eszköze: - Közös szabályozás

Monetáris unió előnyei - javítható a források elosztásának hatékonysága - megszüntethető a spekulációs célzatú tőkeáramlás a tagállamok között - megszüntethető a spekulációs célzatú tőkeáramlás a tagállamok között - csökkennek a tranzakciós és konverziós költségek - csökkennek a tranzakciós és konverziós költségek - dezinflációs politika költségeinek jelentős csökkenése - dezinflációs politika költségeinek jelentős csökkenése - stabil integráció esetén a növekedik a pénzpiaci biztonság, ezáltal olcsóbb, hosszú távú kölcsönlehetőségek nyílnak meg (gazdaságfejlesztési lehetőségek) - stabil integráció esetén a növekedik a pénzpiaci biztonság, ezáltal olcsóbb, hosszú távú kölcsönlehetőségek nyílnak meg (gazdaságfejlesztési lehetőségek) Monetáris unió hátránya - korlátozza a tagállamok monetáris autonómiáját és költségvetési politikáját - korlátozza a tagállamok monetáris autonómiáját és költségvetési politikáját - hatására nőhet a munkanélküliség és az infláció - hatására nőhet a munkanélküliség és az infláció - jelentős jövedelem-újraelosztó hatása kapcsán növekedhetnek a regionális különbségek - jelentős jövedelem-újraelosztó hatása kapcsán növekedhetnek a regionális különbségek

Kezdetek A Római-szerződésben nem esik szó monetáris együttműködésről. Azonban minden integrációs folyamatra jellemző, hogy az integráció előrehaladtával egyre inkább felmerül az igény a gazdaságpolitikai és monetáris területek összehangolására, majd integrálására. A vámunió előnyeiből sok minden semmivé válhat, ha a tagállamok az önálló árfolyam- és devizapolitikájukkal a tagállamok közötti kereskedelem saját szempontjukból előnyös módosítását, korlátozását érhetik el. Ezzel együtt a vámunió negatív hatásai felerősödhetnek. Ezért az EK-ban is viszonylag hamar felmerült a monetáris politikák összehangolása, sőt a monetáris unió létrehozása is! - 60-as évek: Magas gazdasági növekedés, az intraregionális kereskedelem gyors fejlődése Viszonylag stabil nemzetközi pénzügyi háttér: Bretton-Woods-i rendszer

- 60-as évek: Magas gazdasági növekedés, az intraregionális kereskedelem gyors fejlődése Viszonylag stabil nemzetközi pénzügyi háttér: Bretton-Woods-i rendszer Werner-terv: Az árfolyamok ingadozási sávjának folyamatos szűkítésével az árfolyamok teljes rögzítésének elérése 1971 és 1980 között. - Azonban szétesik a Bretton-Woods-i rendszer ( ), majd az első olajválság (1973) gazdasági következményei (jelentős visszaesés, magas munkanélküliség, befelé fordulás, protekcionizmus) meghiúsítja a Werner-terv végrehajtását. - Az folytonos árfolyamproblémákra azonban megoldást kellett találni : Európai Monetáris Rendszer megalakítása

Európai Monetáris Rendszer - árfolyammechanizmus (ERM) - európai valutaegység (ECU) - Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMEA) Árfolyammechanizmus: A nemzeti valuták lebegtetési sávja ± 2,25% Amennyiben a valutaárfolyam a paritásból kiesik, a központi banknak kötelező közbeavatkozni. Európai valutaegység: Az EK országainak valutájából a tagállamok gazdasági erejének súlyozásából létrehozott valutakosár. Az ECU-vel szemben sem lehetett nagyobb a nemzeti valuta ingadozása ± 2,25%-nál.

Európai Monetáris Együttműködési Alap: A központi bankok tartalékaiból létrehozott alap, mely rövid lejáratú hitelek segítségével segítette az árfolyammechanizmussal kapcsolatos tagállami beavatkozást Delors-terv: A gazdasági és monetáris unió (EMU) létrehozásának forgatókönyve - tőkeáramlás, tőkeforgalom, pénzpiac teles liberalizációja - árfolyam-lebegtetési sávok megszűntetése, valutaparitások visszavonhatatlan rögzítése - közös pénz bevezetése

1992. Maastricht: A Delors-terv szentesítése - a szerződés mindenkire nézve kötelező (kivéve a kimaradási opcióval rendelkező UK és Dánia) - legkésőbb ig bevezetni a közös pénzt (nincs lehetőség halasztásra) - Rendelkezés a Központi Bankok Európai Rendszerének, illetve az Európai Központi bank majdani felállításáról. - Kohéziós Alap létrehozása, hogy az elmaradottabb tagállamok költségvetését tehermentesítse – s így a kritériumok betartását megkönnyítse - közlekedési és környezetvédelmi projektek finanszírozásával. - EMU létrehozásának 3 szakaszra bontása, a feladatok és a menetrend elkészítése - a közös pénz bevezetéséhez kapcsolódó – a közös pénz hosszú távú stabilitását biztosító – kritériumkövetelmények meghatározása

Maastrichti kritériumok: - Árfolyamok stabilitása: Az árfolyammechanizmushoz történő csatlakozással a valuta árfolyama a közös pénz bevezetése előtt 2 évvel rögzítésre kerül. - Árstabilitás: A fogyasztó árindex emelkedése a vizsgált évben nem haladhatja meg 1,5%- nál jobban a 3 legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét. - Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben nem haladhatja meg 2%-nál jobban a 3 legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagát. - Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: A vizsgált évben a költségvetési hiány a GDP 3%-át, az államadósság a GDP 60%-át nem haladhatja meg

EMU első szakasza ( ig) - tőkemozgás liberalizálása - központi bankok függetlenségének megteremtése - gazdaságpolitikai harmónizációk kezdete EMU második szakasza ( ig) - Európai Monetáris Intézet (EKB elődje) felállítása - központi bankok közti együttműködés megteremtése - ECU használati körének kibővítése Madridi-csúcs: az euró bevezetésének forgatókönyve - kritériumkövetelmények teljesítése 1997-re!!! május: döntés a leendő euróövezet tagállamairól

A 90-es évek elején komoly gazdasági-pénzügyi válság sújtotta Európát, ami kapcsán jelentősen megnövekedett a tagállamok költségvetési hiánya (kevesebb adóbevétel, több szociális kiadás). Emiatt erőteljesen kétségessé vált, hogy a tagállamoknak sikerül e teljesíteni a maastrichti kritériumokat, vagy a Werner-tervhez hasonlóan megint megbukik a monetáris unió létrehozása. A csatlakozni szándékozó tagállamok jelentős része (11) végül nagy hajrával, komoly költségvetési megszorításokkal (és egy-két komoly könyvelési trükkel) 1997-re teljesítette a közös pénz bevezetésének feltételeit. EMU harmadik szakasza ( ig) – A 11 tagállam valutáinak átváltási arányát véglegesen rögzíti - Az ECU és a nemzeti valuták átváltásának végleges rögzítése - Az ECU és a nemzeti valuták átváltásának végleges rögzítése - Az ECU 1:1-ben történő átváltása euróvá. Az euró, mint számlapénz megszületése - Az ECU 1:1-ben történő átváltása euróvá. Az euró, mint számlapénz megszületése – Az euró, mint bankjegy forgalomba hozása 12 tagállamban – 12 nemzeti valuta kivonása a forgalomból

Jelenleg eurót használó országok köre: NémetországFranciaországOlaszországSpanyolországHollandiaGörögországPortugáliaBelgiumAusztriaFinnországÍrországLuxemburg Szlovénia 2007-től Ciprus 2008-tól Málta 2008-tól Szlovákia 2009-től

Miért lehettünk mi a célpont, és miért kellett nemzetközi segítség?