9.2 Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései Középszint: Írásos források, statisztikák és tematikus térképek alapján a konszolidáció folyamatának elemzése: gazdasági konszolidáció, politikai konszolidáció. Emeltszint: Emelt szint Írásos források alapján életutak, politikusok szereplésének vizsgálata eltérő politikai helyzetekben: a konzervatív politikus életpályája (pl. Teleki Pál vagy Bethlen István), a változás nyomon követése egy életpályán keresztül (pl. Bajcsy-Zsilinszky Endre). Írásos források és statisztikák alapján a gazdasági válság politikai hatásainak elemzése: a szélsőségek felerősödése, Gömbös Gyula programja és politikája. Politikai életpályák bemutatása és elemzése (Bethlen István, Teleki Pál) Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában (Gömbös és kísérlete) Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza- Történelem 6 TK. IV.(D,P)-Dubcsik Csaba, Répánszky Ildikó- Történeelem IV. Tk.4. (Sz)- Száray Miklós Tk.IV. (S)- Salamon Konrád T(GSzI)-G. Szabó István- Tréning
Az ellenforradalom győzelme Tk IV. (Sz)- 34.old Teleki Pál miniszterelnöksége. A konszolidáció kezdete Tk IV. (Sz)- 34.old . Politikai stabilizáció Tk IV. (Sz)- 87.old Gazdasági konszolidáció Tk IV. (Sz)- 87/88.old
Bethlen István 1921-1931 konszolidáció Népszövetségi kölcsön pengő 1920. március 1. 1920. június 4. Trianon Teleki Pál POLITIKAI STABILIZÁCIÓ Vagyoni cenzus Nyílt szavazás Fehér terror megszüntetése Egységes Párt Bethlen-Peyer paktum Nagyatádi Szabó István földreform felsőház Korlátozott parlamentáris demokrácia Numerus clausus Antiszemizizmust Társadalombiztosítás 1927 IV. Károly Gazdasági világ válság
Horthy Miklós élete: Kenderestől Esterolig ~ Civil Akadémia http://www.youtube.com/watch?v=XHs_lV6MTWc http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/magyar-tortenelmi-terkeptar/tovabbi/targymutato
A konszolidáció kezdete Tk (Sz)-34/35
A világháború és a forradalom következményeinek feltérképezése www.mult-kor.hu/cikk.php?id=25529 Az Ausztriával közös államot alkotó Magyarország többnemzetiségű volt. A lakosság 54,5%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg a többi lakos közül román anyanyelvűnek 16%, szlováknak 10,7%, németnek 10,4%, ruténnek 2,5%, és szerbnek szintén 2,5% vallotta magát. E nemzetiségek értelmisége az általa képviseltnek tekintett nemzetiségnek egyre több jogot kért, illetve követelt, valamint önmaga számára irányítási pozíciót. Az 1914-ben kitört I. világháború végére kiderült, hogy Magyarország és szövetségesei vereséget szenvednek. 1918 őszére a Monarchia olyan mértékben gyengült meg, hogy már nem tudta tovább visszatartani az elszakadást kívánó nemzetiségi vezetőket tervük végrehajtásától. Területén új államok nyilvánították ki egymás után függetlenségüket, és jelentették be egyben igényüket azokra a területekre is, amelyeken saját vagy rokon népeik éltek. A deklarációkat népszavazás nem követte. A győztes nyugati államok teljes mértékben támogatták keleti szövetségeseik igényeit és terveit. A győztes antant ekkor végleg eldöntötte, hogy Ausztria-Magyarországot a továbbiakban nem kivánja fenntartani, helyén új államokat hoz létre A fő cél Németország gyűrűbe szorítása volt, és a magyar állam feldarabolása is azt a célt szolgálta, hogy a területéből részesülő országok megnövelt erejük révén minél nagyobb erővel tudjanak ellenállni az esetleges német törekvéseknek. IV. Károly 1918. nov. 03. 1914-1918 hadseregét leszerelte bizalmát a nyugattal való méltányos megegyezés hitébe vetette A Károlyi-kormányt követő kommunista Tanácsköztársaság fegyveres ellenállása nem járt sikerrel. Román csapatok Budapesten
Horthy Miklós budapesti bevonulása 1919. november 16-án Tk.6- 31.old: Nagy-Britannia, hogy a közép-európai régióban jelentkező francia befolyást ellensúlyozza, 1919 őszén egyre gyakrabban sürgette a konszolidációt és a kormányképes magyar politikai erők összefogását. …A Bécsből hazatért Bethlen István hathatós közreműködésének köszönhetően október 23-án Budapestre érkezett Sir George Clerk angol diplomata, hogy megkezdje tárgyalásait egy „nemzeti koncentrációs” létrehozásáról és a Nemzeti Hadsereg bevonulásának feltételeiről….. Horthy jó benyomást tett Clerk-re („He is a gentleman”- jelentette ki), főleg, hogy elfogadta az általános választásokról, a béke aláírásáról, a többpártrendszerről, illetőleg a legfőbb állami méltóság betöltéséről szóló feltételeket. A megszálló csapatok –a baranyai háromszögben állomásozó jugoszlávok kivételével- fokozatosan elhagyták az országot…. A Clerk-misszió eredményeképpen 1919. november 16-án Horthy admirálisi egyenruhában fehér lovon bevonulhatott Budapestre Tarján M. Tamás http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1919_november_16_horthy_miklos_a_nemzeti_hadsereg_elen_bevonul_budapestre/ Horthy Miklós budapesti bevonulása 1919. november 16-án http://www.youtube.com/watch?v=uRcRapmCBPY
tekintélyelvű, korlátozott parlamentáris rendszer Az elkövetkező időszak a választási előkészületekkel telt….Választójoggal rendelkezett minden 24 év feletti, legalább hatesztendei állampolgársággal rendelkező –nőknél olvasni tudó-személy (kb. 3 millió fő). … Az új nemzetgyűlés 149 képviselője közül 77 volt Kisgazda, 76 tartozott KNEP. A Clerkkel kötött megállapodásnak megfelelően a parlament első feladata az államforma kérdésének rendezése és az ideiglenes államfő megválasztása volt. 1920. március 1. Magyar Királyság, királyi tisztség betöltése nélkül Horthy Miklós Kormányzó jogkörét többször bővítették, de az nem érte el a király korábbi jogkörét. Horthy-rendszer tekintélyelvű, korlátozott parlamentáris rendszer amely sem demokráciánk, sem diktatúrának nem tekinthető Trianon 1920. június 4. A nemzetközi elismerés feltétele Horthy Miklós élete: Kenderestől Esterolig ~ Civil Akadémia http://www.youtube.com/watch?v=XHs_lV6MTWc
Friedrichn István kormánya 1919.aug.-1919.nov. Peidl Gyula kormánya 1919.aug.1-aug.6 Friedrichn István kormánya 1919.aug.-1919.nov. Huszár Károly kormánya 1919. nov.-1920. márc. Simonyi Semadam Sándor (1920.márc.-1920.júl.) Teleki Pál kormánya (1920.júl.-1921.ápr.) Magyarország Története 35. rész - Konszolidáció És Trianon http://www.youtube.com/watch?v=IMTLqQsH5pE
Nagyatádi Szabó István FÖLDREFORM: Nagyatádi Szabó István a termőterület 30% -át vélte feloszthatónak, az 1920-as f.ref.törv. Végül csak 8,5%ot vett igénybe. Tk (SK)-58. old.Az 1920 novemberében fogadta el a nemzetgyűlés a Nagyatádi-féle földreformot, amely az ország 16 millió katasztrális holdat kitevő mezőgazdasági területéből 1 millió holdat osztott fel 411 ezer földhöz jutatott között. Ez mérsékeltebb volt Nagyatádi Szabó István eredeti elképzelésénél. A mintegy 300 ezer szegény paraszt1-2 holdas parcellákat kapott. (Egy parasztcsalád megélhetéséhez átlagban 5 hold földre volt szükség.) A földhözjuttatottak körét bővítették a Horthy által alapított Vitézi Rend tagjai, azok a katonaviselt férfiak, akik a világháború és az azt követő események idején kitűntek „ a magyar állam védelmében”. (A tiszti telek átlagos nagysága 50, a legénységiépedig 12 kat. Hold volt) Antiszemitizmus: zsidóellenesség. Az első világháború után a zsidóság általános bűnbakká vált az antiszemiták körében a kapitalizmus visszásságaiért, a háborús vereségekért, forradalmakért. Numerus Clausus:Tk (SK)-57.old: szeptemberben a nemzetgyűlés jobb és szélsőjobboldali kisebbsége keresztülerőszakolta, hogy az értelmiségi túlképzés csökkentését célzó, készülő numerus clausus (zárt szám) törvény nemzetiségi megszorítást is tartalmazzon. Az elfogadott törvény tehát előírta, hogy egyetemekre és a jogakadémiára az országban élő”népfajok és nemzetiségek” országos arányuknak megfelően kerüljenek felvételre, és az elbírálásnál érvényesíteni kell a nemzethűség és az erkölcsi megbizhatóság követelményét. Az intézkedés mindenek előtt a zsidószármazású magyarokat jutatta hátrányos helyzetbe. Tk. 6-134. old: Grófi családból származó konzervatív politikus külpolitikai szakértőként és földrajztudósként szerzett magának hírnevet. A Tanácsköztársaság alatt kezdetben az ABC tagjaként, majd a szegedi kormány külügyminisztereként tevékenykedett. Kormányra Simonyi-Semadam Sándor rövid (1920.márc.-júl.) miniszterelnöksége után került. Konzervatív konszolidációt hirdetett, amelynek „ a társadalmi rend védelme” mellett része volt a földreform is. Teleki Pál Mivel Horthy rendszere deklarálta, hogy nemzetépítő erőnek a birtokos parasztságot tartja, elodázhatatlanná vált a földkérdés megoldása. Ugyanerre figyelmeztetett a Tanácsköztársaság elhibázott agrár-politikája, vidéki bázisának elvesztése is. Nagyatádi Szabó István Földművelésügyi miniszter nevéhez kapcsolódó tervezet a felajánlott 948 ezer hold földből 411 ezer igénylőnek jutatott, akik közül majd 301 ezer szegényparaszt volt. A törvény nemcsak az agrárproletáriátus gondjain próbált segíteni, hanem életképesebbé kívánta tenni a rendszer támaszának tekintett középbirtokot is, ugyanakkor megőrizte a nagybirtok hagyományos struktúráját. A felajánlott föld egy részéből a Horthy által 1921-ben létrehozott „vitézi rend”- mivel nem nemesíthetett, így kötötte magához a rendszerének kiépítésében érdemeket szerzett híveit- tagjainak adtak vitézi telkeket. A termőterület 30% -át vélte feloszthatónak, az 1920-as f.ref.törv. Végül csak 8,5%-ot vett igénybe. Földműves képviselők az 1920-as nemzetgyűlésben /Nagy József http://tortenelem.ektf.hu/efolyoirat/05/nagyj.htm
Numerus clausus Fehér terror megszüntetése Antiszemizizmust TK. 6-135.old: Törvényt1921 szeptemberére az országgyűlés elfogatta, mely előírta , hogy egyetemekre és jogiakadémiára a népfajok és nemzetiségek csak számarányuknak megfelelő mértékben kerülnek be. A törvény célja a zsidó számarányú hallgatók felvételének korlátozása volt, amivel nyilvánvaló engedményt tett a bolsevizmust a zsidósággal összekapcsoló „szegedieknek”. Fehér terror megszüntetése …1921/III.tc. büntetéssel sújtott minden erőszakos osztályuralomra törekvő mozgalmat, a szélsőjobboldali radikálisok mellett illegalitásba kényszerítette az amúgy is üldözött kommunista mozgalmat. Teleki hasonló fellépést javasolt az általa „ország ellenségeinek” nevezett jobboldali radikálisok ellen is , aminek eredménye a különítményes központok (pl. Britannia Szálló) Horthy beleegyezésével történő felszámolása és az ÉME működésének felfüggesztése lett. Soós Károly hadügyminiszter már 1920 júniusában elrendelte a csoportok feloszlatását, ugyanakkor Prónay és Ostenburg harcosait csendőrzászlóaljakká átminősítve, a vitatott Nyugat-Dunántúlra küldte. A különítmények tagjai előtt emellett nyitva állt az államaparátus is… Tk.IV.(Sz)-35.old: A társadalmi feszültségek felerősítették. …ebbe az irányba hatott, hogy a vesztes forradalom és a tanácsköztársaság- melyet a közvélemény egy része a katasztrófa egyedüli okának tartott - vezetői között magas volt a zsidóság aránya. Antiszemizizmust Bödők Gergely: Vörös és fehér/Terror, retorzió és számonkérés Magyarországon 1919–1921 http://kommentar.info.hu/iras/2011_3/voros_es_feher
IV. Károly visszatérési kísérletei A KNEP- hoz tartozó miniszterelnök Teleki Pál helyzetét a jobboldali ellenzék elleni sikerek átmenetileg megerősítették ugyan, de a királykérdés súlyos belpolitikai válsággá alakulása pozíciójába került. 1921 elején Károly túlbecsülve a francia –angol ellentétek mélységét, puccsszerű hazatérésre szánta el magát. …..Budapesten… a mintegy félórás kínos találkozáson a király jogfolytonosságot, míg Horthy azt hangoztatta, hogy a szomszédos államok restauráció esetén azonnal támadnának. A csalódott uralkodó nem vállalta a konfrontációt, inkább távozott …a magyar politika az antantra hivatkozott, maga döntött. Telekinek is engednie kellett a szabad-királyválasztóknak, ezért szembekerült saját bázisával, a KNEP-val. Lemondását Horthy elfogadta, és április közepén Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással Bethlen István és kora: A konferencia zárszava /Romsics Ignác 2013 http://www.youtube.com/watch?v=7Tv4fgYts5Q
Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank): IV Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank): IV. Károly természetesen nem tett le arról a szándékáról, hogy visszatérjen a trónra: ehhez a jogalapot a lemondó nyilatkozat formulájában találták meg, az ugyanis nem terjedt ki uralkodói mivoltáról való lemondásra. Itthon erős volt a legitimista párt, amelynek karlista áramlata kifejezetten "a törvényes király", Károly visszatérésétől várta a történelmi revízió megvalósulását (a másik áramlatot a szabad királyválasztók képviselték). Az utódállamok és az antant nagyhatalmak ellenezték a Habsburgok restaurációját, maga a kormányzó pedig - bár korábban legitimistának tűnt - nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben. Károly végül cselekvésre szánta el magát: svájci száműzetéséből 1921. március 26-án hamis útlevéllel és álöltözetben Magyarországra érkezett. (Útját hallgatólagosan támogatta Briand francia kormányfő és a Vatikán, s megakadályozására nem tett semmit az angol diplomácia.) Az ex-uralkodó Szombathelyen, gróf Mikes János püspök palotájában szállt meg, és rögvest tanácskozást kezdett a közelben vadászó Teleki Pál miniszterelnökkel. Másnap Budapestre utazott, ahol találkozott Horthy kormányzóval, ám megbeszélésük eredménytelenül zárult, …. Szinte órák alatt kiderült, hogy a restaurációnak semmi esélye: az antant-hatalmak figyelmeztették Horthyt, hogy `nem tolerálják Károly visszatérését`, a szomszédos államok pedig a tiltakozás mellett részleges mozgósítást rendeltek el. (Mivel az exkirály nem írta alá a trianoni békét, esetleges újbóli trónra lépése nyomán uralkodói és öröklési jogokat támaszthatott volna az 1914-ben még Magyarországhoz tartozó területekre, s attól is tartottak, hogy megkísérelheti a Habsburg Birodalom restaurálását.) Március 30-án Briand is cáfolni kezdte, hogy szerepe lett volna a puccsban, s április 3-án a nagyhatalmak közös jegyzékben szögezték le: nem tűrik a Habsburgok restaurációját. A belpolitikai színtéren is hamar tisztázódtak az erőviszonyok: Károllyal szemben lépett fel a hadsereg, a kisgazdapárt és az antant támogatását élvező Horthy is. Károly végül engedett a nyomásnak, április 5-én összecsomagolt és egy nappal később elhagyta Magyarországot: ezzel véget ért az első, húsvéti királypuccs. Az események nyomán kiéleződött Horthy és Teleki viszonya is, a kormányfő egy héttel később benyújtotta lemondását. Károly az év folyamán még egyszer kísérletet tett a trón visszaszerzésére, ekkor azonban már nem bízott Horthy lojalitásában. 1921. október 20-án feleségével repülőgéppel érkezett Dénesfára, nem sokkal később Rakovszky István személyében miniszterelnököt nevezett ki. 22-én Sopronból vonattal indult Budapestre, menet közben sorozatosan tettek neki hűségesküt katonai helyőrségek és polgári vezetők, s szinte akadálytalanul jutott el Budaörsig. Természetesen most sem maradt el az antant és az utódállamok tiltakozása, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Csehszlovákia pedig katonai együttműködésben állapodott meg a királypuccs sikere esetére. Erre azonban nem került sor: a budaörsi "csatában" október 24-én a Gömbös Gyula által vezetett reguláris hadsereg szétszórta a királypárti egységeket. Az exkirályt letartóztatták, Tihanyba vitték, majd november 1-jén átadták az antant megbízottainak. Károlyt Madeira szigetére szállították, itt is halt meg 1922. április 1-jén. A második királypuccs további következménye volt, hogy a Nemzetgyűlés az antant nyomására 1921. november 6-án kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, bár a királyság intézményét továbbra is fenntartotta. ( IV. Károly és Zita királyné a győri vasútállomáson a második királypuccs alatt Egyetemi hallgatók Budaörs mellett a IV. Károly elleni csatában. 1921. október 23. Tarján M. Tamás :1921. október 20. | IV. Károly második visszatérési kísérlete http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1921_oktober_20_iv_karoly_masodik_visszateresi_kiserlete A királyt megtörte a nem várt katonai ellenállás és a legitimista tábor gyengesége. A terveiben csalatkozott királyt angol felügyelet mellett Madeira szigetére szállították, ahol 1922-ben elhunyt. Tk. 6.-138. old: A belpolitikai viszály lezárása kedvező helyzetbe jutatta a Velencében Nyugat-Magyarország hovatartozásáról folyó vitán részt vevő magyar delegációt. Az antant ígéretet tett, ha a szabadcsapatok kiürítik az Ausztriának ítélt megszállt területeket, engedélyezik Sopronban és környékén a népszavazást. Horthy ultimátumot küldött Prónaynak, melynek hatására a kiürítés megtörtént. 1921 december 14-16-án tartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz való csatlakozás mellett döntött, és Sopron elnyerte a „leghűségesebb város” címet.
A bethleni konszolidáció Szabadelvű Párt, Függetlenségi Párt, Károlyi Mihály A bethleni konszolidáció Bethlen István ABC 1921-1931 konszolidáció Tk (Sz)-87/88 Tk.6-138.old a királypuccsok legfontosabb belpolitikai következménye a fő kormányerő, a KNEP „lejáratódása” és bomlása lett. Bethlen helyesen ismerte fel, hogy az új kormánypártot a kisgazdákból kell létrehoznia, ezért csatlakozott a Kisgazdapárthoz. Belépése után hamarosan szétzilálta a párt hagyományos szervezetét, majd saját szolgálatába állította azt. 1922 áprilisában létrehozott Egységes Párt lényegében a kisgazdákra és a KNEP Bethlennel rokonszenvező tagjaira épült… Az Egységes Párt létrejöttével megszűnt a magyar parasztpárt, ugyanakkor a legitimista erők is kiszorultak a kormányzásból. http://www.mult-kor.hu/20131007_tomka_magyarorszag_gazdasaga_sikeres_volt_bethlen_idejen
KORLÁTOZOTT PARLAMENTÁRIS RENDSZER Bethlen István (tk.87) POLITIKAI STABILIZÁCIÓ Vagyoni cenzus Nyílt szavazás - Választójog újbóli korlátozása Egységes Párt - Erős kormánypárt - Kiegyezett a szociáldemokratákkal Bethlen-Peyer paktum - A törvényhozás stabilitását szolgálta felsőház Bethlen a gazdasági stabilitás mellet konszolidálta a politikai viszonyokat is. KORLÁTOZOTT PARLAMENTÁRIS RENDSZER alakult ki
Gazdasági konszolidáció Magyarország az első világháború és forradalmak után a politikai problémáknál is súlyosabb gazdasági helyzetet örökölt 1913 1921 csökkenés Mezőgazdaság 41%-ra Ipari termelés 47 %-ra A pénzügyi szanálás kezdő lépését 1923-ban a Jóvátételi Bizottság által jóváhagyott, húsz év alatt törlesztendő 200 millió aranykoronás jóvátétel kifizetésének elősegítésére tett intézkedések jelentették. A Népszövetség 250 millió korona stabilizációs kölcsönre vállalt garanciát 20 évnyi futam időre, emellett kötelezte a magyar kormányt arra , hogy hozza létre a bankjegy kibocsájtási monopóliummal rendelkező Nemzeti Bakot. A korona árfolyamát az angol fonthoz igazították , majd 1927-ben bevezették az új pénznemet, a pengőt. A kölcsön negyedét az államháztartás hiányának fedezésére, a többit pedig olyan beruházásokra fordították, melynek jelentős része –sokszor politikai indítatástól vezetve –az oktatás illetve az infrastruktúra színvonílát emelte. Ugyanakkor a felhalmozás szintje végig alacsony maradt, ezért a gazdaságfejlesztés továbbra is egyéb hitelekből kellett megoldani. 1927-re a gazdaság teljesítménye Belső piac 20%-ra Tk 6 -141.old.: Az előállt helyzet csakhamar kijelölte a lehetséges gazdaságpolitikai alternatívát: exportlehetőségeket kellett keresni , hogy a ország megfelelő devizabevételekhez juthasson. Ennek a termelés fellendítése volt az előfeltétele, ami a felgyorsuló infláció mellett kezdetben gyors eredménnyel kecsegtetett. Bethlen gazdasági koncepciójának középpontjában épp ezért a protekcionizmus és az ezzel összefüggő importkorlátozás állt. A bankóprésnek köszönhetően 1924-re 1 békebeli aranykorona már majdnem 20 ezer papírkoronát ért. A pénzbőség alkalmas volt a bankok és a befektetések finanszírozására, de rövid idő múlva a fedezetlen pénztömeg már komoly problémákat okozott. JEREMIAH SMITH, JR. ÉS MAGYARORSZÁG, 1924-1926:AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK, A NÉPSZÖVETSÉG… http://doktori.btk.elte.hu/lit/petereczzoltan/tezis.pdf
Népszövetségi kölcsön http://fokusz.info/index.php?cid=1224723513&sid=1881757718 Az első világháború kitörésekor Kandó hazajött. 1915-től tartalékos hadnagyként, a bécsi hadügyminisztériumban a Monarchia vasútjainak szénellátásával kellett foglalkoznia. Emlékirataiban tett javaslatot a leggazdaságtalanabb szénfogyasztó, a gőzüzemű vasút villamosítására. Javaslatában rögzítette, hogy ezt csakis az országos energiagazdálkodáson belül lehet megoldani olyan rendszerrel, amely lehetővé teszi az 50 Hz frekvenciájú áram közvetlen, a mozdonyon történő alkalmazását. Ezzel a felismeréssel évekkel előzte meg az akkori műszaki világ kiválóságait, akik ezen alapvető megállapítást csak 1924-ben, az első londoni energia-világkonferencián nyilvánították a vasútvillamosítás elérendő céljául. A MÁV és a Ganz-gyár kérésére Kandót 1917-ben felmentették a katonai szolgálat alól. Visszatért Budapestre, és 1922-ig a Ganz és Társa Waggon és Gépgyár műszaki majd vezérigazgatója volt, egyidejűleg megkezdte másik vontatási rendszerének kidolgozását, amely világsikert szerzett hazájának, a Ganz-gyárnak és önmagának. Miután saját kérésére a vezetői teendők alól felmentették, 1922-től a Ganz-féle Villamossági Rt. műszaki tanácsadójaként kizárólag az új villamos mozdonyok tervezési munkáit irányította. 1923-ban elkészült az első 2500 LE-s kísérleti fázisváltós mozdony. Elindult egy sok fejtörést és fáradságos munkát igénylő kísérletsorozat, amellyel Kandó bebizonyította az 50 Hz-es vontatás előnyeit. A tapasztalatok alapján átalakított járművel 1928-ban folytatódtak az üzemi próbák. A próbaüzem sikeres eredményeit látva határozta el a MÁV a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítását. Angol támogatással Népszövetségi kölcsön Kölcségvetési hiány + beruházások Népszövetségi biztos Mezőgazdaság modernizálása (gépesítés), a turizmus (llilafüredi palota szálló) a villamosipar és a közlekedés fejlesztése (csepeli szabadkikötő kiépítése, Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása. Kandó Kálmán Pengőt /(1927) Bevezették az új valutát A stabilitás részben a külföldi tőkén nyugodott, a gazdasági növekedés ütem alacsonyabb volt mint a békeévekben PETERECZ ZOLTÁN Három amerikai pénzügyi felügyelő az 1920-as évek Európájában /88.old. http://www.aetas.hu/2012-03.pdf
Társadalombiztosítás A középrétegek elsősorban a köztisztviselők egzisztenciális biztonságának megteremtése Népszövetségi kölcsön Menekültek tömegeinek az elhelyezése Társadalombiztosítás Közegészségügy Kötelező biztosítás Aggkori és rokkantsági ellátás Társadalombiztosítás: a munkavállalók által kötött biztosítási forma. Kötelező állami TB (betegség, . 1922 és 1931 közöt t vallási- és közoktatásügyi miniszter. Rengeteg pénzt költ a kultúrára, megreformálja a közép- és alsófokú oktatást, megszervezik a külföldi magyar intézményeket.. Kebelsberg Kunó: a két világháború között Magyarország legnevesebb kultúrpolitikusa Parasztságra nem terjedt ki társadalmi biztosítás
Bethlen István 1921-1931 konszolidáció Népszövetségi kölcsön pengő 1920. március 1. 1920. június 4. Trianon Teleki Pál POLITIKAI STABILIZÁCIÓ Vagyoni cenzus Nyílt szavazás Fehér terror megszüntetése Egységes Párt Bethlen-Peyer paktum Nagyatádi Szabó István földreform felsőház Korlátozott parlamentáris demokrácia Numerus clausus Antiszemizizmust Társadalombiztosítás 1927 IV. Károly Gazdasági világ válság