Az IPv4 alhálózati maszk
Ismétlés Minden számítógép, amely az internethez kapcsolódik, rendelkezik egy IP-címmel, amely egyértelműen azonosítja az adott gépet A cím egy 32 bites bináris szám. Az IP-cím általános formája négy, egymástól ponttal elválasztott decimális egész szám, melyeket a 32 bites cím 8 bites csoportjaiból képzünk. Pl: 11000011 11000111 00001101 01110000 195. 199. 13. 112 Az IP-cím hierarchikus felépítésű, azaz virtuálisan két részből áll: a hálózatazonosítóból (netid) és a számítógépazonosítóból (hostid A hálózatazonosító egy hálózatot jelöl, melyen a hostid azonosítójú gép működik
Amikor egy eszköznek IP-címet adunk, az eszköz az alhálózati maszk segítségével állapítja meg, hogy melyik hálózat tagja. A hálózatcím az a cím, amely egy hálózat minden eszköze számára azonos. Amikor az eszköz adatot küld a hálózaton, ezt az információt használja annak a megállapítására, hogy a csomagot helyileg kell küldenie, vagy az alapértelmezett átjárónak, amely a távoli hálózatba továbbítást végzi Az IPv4 állomáscímet bitenként logikailag ÉS kapcsolatba hozva az alhálózati maszkkal megtudhatjuk az állomás alhálózatát, (a hálózatcimet)
Amikor az állomás elküldi a csomagot, összehasonlítja a saját IP-címének és a cél IP-címnek a hálózat részét az alhálózati maszk segítségével. Ha a hálózati bitek egyeznek, akkor mind a forrás, mind a cél azonos hálózaton van, a csomag helyileg kézbesíthető. Ha nem egyeznek, a küldő állomás a csomagot az alapértelmezett átjárónak küldi, hogy az egy távoli hálózat felé továbbítsa.
Adott IP-cím és maszkja esetén az ÉS művelettel meghatározhatjuk, hogy melyik alhálózathoz tartozik a cím Továbbá azt is, hogy mely egyéb címek tartoznak ebbe az alhálózatba. Ha két cím ugyanabba a hálózatba vagy alhálózatba tartozik, akkor ők helyi viszonyban vannak egymással, vagyis közvetlenül tudnak kommunikálni. Azokat a címeket, amelyek nem ugyanabba a hálózatba vagy alhálózatba tartoznak távolinak hívjuk, a köztük zajló kommunikációhoz 3. rétegbeli eszközre (forgalomirányító vagy 3. rétegbeli kapcsoló) van szükség
A hálózatok ellenőrzése vagy hibaelhárítása közben gyakran meg kell határoznunk hogy két állomás azonos hálózaton van-e. Helytelen konfiguráció miatt előfordulhat, hogy egy állomás másik hálózatra "gondolja" magát, mint ahova tervezték. Ez kiszámíthatatlan működéshez vezethet