Kiútprogram – Egy újszerű foglalkoztatási kezdeményezés 2015. Molnár György – Sárkány Csilla – Schütt Margit 2015.

Előadás tartalma Kiútprogram jellemzői Pilot Projekt 2010-12. Szabolcsi Uborkás Projekt 2012-14. Új tervek 2015-18.

A Kiútprogram főbb jellemzői A Kiútprogram szociális támogatás és pénzügyi szolgáltatások nyújtásával azt kívánja elérni, hogy mélyszegénységben élő, korábban munkanélküli emberek – elsősorban cigányok – önfoglalkoztatóvá (vállalkozóvá vagy regisztrált őstermelővé) váljanak. Szociális cél: társadalmi mobilitás és integráció elősegítése. Gazdasági cél: fenntartható mikrovállalkozások létrehozása. A Kiútprogram nonprofit szervezet, de a létrehozott vállalkozások nem! Eszközök: mentorálás, képzés, kapcsolati háló építése; a terepmunkások folyamatos és intenzív jelenléte mikrohitelezés – kis összegű, fedezet nélküli hitelek nyújtása Működés a formális gazdaságban.

Miért választottuk eszközül a szociális mikrohitelezést Miért választottuk eszközül a szociális mikrohitelezést ? – Következtetések A foglalkoztatás növelésének, a hátrányos helyzetű térségek relatív elmaradottsága csökkentésének egyik előfeltétele a tőkejuttatás. Többlet tőke, beruházás nélkül az elmaradottság konzerválódik. Háromféle tőkére van szükség: tudás (termelési, pénzügyi, gazdálkodási ismeretek) kapcsolati (kommunikációs készség; beszállítói és értékesítési kapcsolatok) pénz Szociális mikrohitel, mert a tudás és kapcsolati tőkét a terepmunkások állandó jelenléte és könyvelői szolgáltatás révén, a vállalkozói és termelői folyamatba integrálva, ingyenesen nyújtjuk. Szociális mikrohitel, mert a beruházáshoz szükséges pénzt hitelezzük. Az ingyenes tőkejuttatás versenytorzító hatású és demoralizálja a kedvezményezettet, alkalmatlan a célok elérésére.

A Kiútprogram létrehozása, működése Kezdeményező a Polgár Alapítvány; megvalósíthatósági tanulmány 2009-ben. Nonprofit részvénytársaság + banki szerződés. Pan-European Coordination of Roma integration Methods – Roma inclusion: self-employment and microcredit, EU DG Regio, 2010-2012 Kormányzati támogatás, fő célja a Start-kártya törvényből fakadó járulék-fizetési diszkrimináció ellensúlyozása. 2012- ben megszűnt. 2012 szeptembertől kizárólag magánforrásból.

Mi volt a pilot projekt tárgya? Létre tudnak-e hozni működő vállalkozást a nyomorban élők? Visszafizetik-e a fedezet nélküli hitelt? Mennyire használhatók a fejlődő országok tapasztalatai? Elősegíti-e a roma integrációt? Az adaptálás során figyelembe veendő környezeti különbségek a fejlődő országokhoz képest: Magasabb tőkeigény Magas adók Kiterjedt bürokrácia Bizalmatlanság a pénzintézetekkel szemben (pl. Provident)

A Kiútprogram alapmodellje (2010-2012) Max 1 millió Ft fedezet nélküli hitel, csak vállalkozásra/őstermelésre 15 % éves kamat, heti törlesztés, 1 év futamidő Megtakarítás ösztönzése Csoportos, szekvenciális hitelezés (2 – 2 – 1), kölcsönös pénzügyi felelősség nélkül A formális gazdaságban: egyéni vállalkozók vagy őstermelők. Fontos eltérés a térség más működő modelljeitől A terepmunkások sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint az eredeti modellben: Üzleti terv készítés, adminisztráció segítése Közreműködés az ügyintézésben  diszkrimináció ellensúlyozása Adósságkezelés támogatása. Pénzügyi és gazdálkodási képzés. Ingyenes könyvelés, adótanácsadás Jóléti híd (vállalkozóvá válási támogatás – VVT)

Az "uborkás projekt" (2012-14) Bekapcsolódás fennálló termelési rendszerbe. Integrátor (tőlünk független) adja a palántát/magot, kemikália induló mennyiségét, technológiát és felvásárolja a termést. Exportra. Kiútprogram finanszírozza a beruházást: kútfúrás, szivattyú, öntözőberendezés, karók, motoros kapa, permetező. Átlagos hitelösszeg 120 ezer Ft. Háromoldalú megállapodás. Kiútprogram jelenléte biztosíték az integrátornak és az ügyfeleknek. Hitelszerződés a helyi takarékszövetkezettel. Az ügyfelek regisztrált őstermelők. Termelési technológia elsajátítása a munkafolyamatba integráltan. Főbb helyszínek: Csenger, Hodász, Kántorjánosi, Szatmárcseke, Nagykálló

Fotó: Cseres-Gergely Zsombor

Fotó: Cseres-Gergely Zsombor

Fotó: Cseres-Gergely Zsombor

Fotó: Cseres-Gergely Zsombor

Az uborkás projekt továbbfejlesztése - „integrátori modell" (2015- Olyan szociális vállalkozásként működő non-profit integrátori rendszert kívánunk létrehozni, mely piaci szereplőként vesz részt az uborka (és más zöldség) termesztésben, felvásárlásában és értékesítésben. kiszámítható jövedelem az ügyfeleknek - középtávon tisztes, a téli megélhetést is megkönnyítő jövedelmet tudjanak elérni egy nyári szezon alatt, ez átlagosan 320 -400 ezer Ft nettó jövedelmet jelent Új régióval – a zempléni Bodrogközzel – szeretnénk bővíteni a programmal lefedett Szabolcs-Szatmár megyei régiót. Ügyfeleink közvetlenül csak a Kiútprogram munkatársaival kerülnek kapcsolatba. Mi leszünk a termelés-szervezők és felvásárlóként közvetlenül szerződünk a konzervgyárakkal/nagy integrátorokkal.

Néhány adat Az első két évben 138 hitelezett ügyfél, 70 millió Ft hitel. A modellszerű működés során 60 százalékos hitel- visszafizetési ráta. Hasonló az életképes vállalkozások aránya. Uborkás projektben 2011-ben 3 ügyfél, 2012-ben 23, 2013- ban 110, 2014-ben 100 fő. Uborkás projekt első évi hitel-visszafizetési rátája 80 százalék 2012-ben, a 2013-2014 évek rossz termése miatt ez 40%-ra csökkent Működési költségek egy évben 30 millió Ft - ennek döntő többségét a terepmunkások fizetése, járulékai, utazása és kommunikációja teszi ki. Folyamatos működés esetén az egy ügyfélre jutó nettó havi költség, hitelezési veszteséggel együtt mintegy 50 ezer Ft, továbbá 20 ezer Ft a fizetett adók és járulékok. Az uborkás projekt költségei ennek kevesebb mint felét teszik ki. Olcsóbb és hatékonyabb mint a közfoglalkoztatás.

Miért vállalják az önfoglalkoztatást az ügyfelek? Bizalom szerepe Dolgozni akarnak, nem csak pénzt keresni; munkanélküliség csökkenti a szubjektív jóllétet Törekvés az integrációra – ha van fogadókészség Megtanulható termelési folyamat Kiszámítható jövedelem Családi vállalkozás Stabilitás Hosszú távú gondolkodás Fejleszthető a tudás és a termelés is

Legfontosabb tanulságok Az inkluzív szociális mikrohitelezés jó eszköz azoknak a szegényeknek, különösen romáknak az esetében, akiknek vannak vállalkozói elképzeléseik és képességeik, tudnak önállóan dolgozni. De: nem általános érvényű szegénységcsökkentő eszköz. Alkalmas a társadalmi mobilitás elősegítésére és fenntartható mikrovállalkozások létrehozására. Az általunk alkalmazott formában nincs versenytorzító hatása. A gazdasági hálózatépítéssel kiegészítve alkalmas a társadalmi kohézió erősítésére, a roma integráció elősegítésére. A program sikerének alapfeltétele a terepmunkások folyamatos, intenzív jelenléte és a terepmunkások kettős – szociális munkás és hitelügynöki – szerepe.

Szakpolitikai ajánlások A hatékony szociális mikrohitelezéshez szükség van a kormányzat elkötelezett együttműködésére. Kiszámítható szabályozási környezet. Normatív alapú vállalkozóvá válási támogatás a korábbi munkanélküliek számára (ez Magyarországon létezik, bár nem kellően normatív). Adó- és járulékkedvezmények az alacsony iskolai végzettségűek, hátrányos helyzetű kistérségekben élők esetében. Ezeknek ki kell terjedniük az önfoglalkoztatókra, beleértve az őstermelőket. (A magyar szabályozás nem terjed ki az önfoglalkoztatókra!) A nemzeti pénz- és tőkepiaci szabályozás kiegészítése a mikrohitelezésre vonatkozó speciális előírásokkal.

Szakpolitikai ajánlások, folytatás A bankok állami ösztönzése annak érdekében, hogy nyújtsanak a szegények számára is elérhető szolgáltatásokat. A nagyvállalati szféra ösztönzése a szociális mikrohitelezés támogatására (CSR). A vállalkozóvá válás adminisztratív terheinek csökkentése, különösen a mikro- és kisvállalkozások körében. (Magyar-országon jelenleg 7 éves visszamenőleges adóbevallás kell!) Erősíteni azokat az eszközöket, amelyek biztosítani tudják a romákkal szembeni diszkrimináció elleni fellépés hatékony érvényesítését. A szakképzési programokat a képzettek és nem a képzők igényeihez kellene igazítani.

Összefoglaló tanulmányok magyarul és angolul a program honlapján: www.kiutprogram.hu