7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. Középszint A reformkor fő kérdései: –      a hazai gazdaság az 1810-es, 20-as években, a mezőgazdasági árutermelés lehetőségei és nehézségei, –      Magyarország politikai és társadalmi helyzete a reformkor kezdetén (rendi ellenzékiség és sérelmi politika, a birtokos nemesség helyzetének és gondolkodásának átalakulása, a parasztság differenciálódása, polgárosodás és városiasodás kezdetei, éledező nemzeti, nemzetiségi mozgalmak), –      a polgári átalakulás és nemzetté válás programjának legfontosabb elemei, akadályai (a reformokat támogató és azokkal szembenálló társadalmi és politikai csoportok, az udvar ellenállása), –      a haza és haladás programja, a reformellenzék főbb gondolatai (polgári átalakulás, érdekegyesítés, a paraszti jogfosztottság felszámolása, a jobbágyfelszabadítás útjai, a hazai gazdaság fejlődési feltételeinek javítása, magyar nyelv és kultúra ügye), –      a reformkor legfontosabb eseményei és szereplői, –      a reformországgyűlések eseményei, főbb eredményei és kudarcai. Széchenyi és Kossuth reformprogramja: –      Széchenyi reformkori pályafutása, főbb művei, reformgondolatai és gyakorlati te­vé­kenysége, –      Kossuth Lajos reformtevékenysége, a polgárosult köznemesség vezette polgári átala­kulás és nemzetteremtés útja, –      Széchenyi és Kossuth vitája (színterei, vitapontok, személyiségük, szembenállásuk okai).   Emelt szint A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése: –      a reformkori rendi törvényhozás, igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom szín­terei, –      a rendi országgyűlések szerkezete, működése, a törvényhozás útja, –      a közélet hagyományos és új szerepei és színterei. A magyar társadalom rétegződése, életformái és viszonyai: –      a nagybirtokos arisztokrácia, –      a nemesi társadalom, –      a parasztság rétegei és differenciálódása, –      polgári és értelmiségi elemek a reformkorban, –      a nemzetiségek és kisebbségek társadalma. A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése: –      az agrárkapitalizálódás kezdetei Magyarországon, –      az ipari fejlődés kibontakozása, –      a reformkori gazdaságban és társadalomban megjelenő tőkés elemek. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái

(1792-1835) osztrák császár és magyar király Az 1820-as években Spanyolországban katonai felkelés kikényszerítette az 1812-es alkotmány helyreállítását, hamarosan hasonló eseményekre került sor Dél-Itáliában, a Szent Szövetség nevében beavatkozott. Az Itáliai kalandot követően elrendelte az újoncozást- országgyűlési felhatalmazás nélkül, amit tetőzött az adó emelés, az 1812-es or.gy ajánlott 5millió Ft adót papír pénz helyett ezüstben kérte ami 2 ½-szeresére növelte A megyék feliratok özönével tiltakoztak. Kisebb részük mivel választ sem kaptak megtagadták a királyi rendelet végrehajtását, sőt tisztségvieselőinek egyenes megtiltották az adó beszedését.Kérdés vajon elszabadul-e a fegyveres erőszak. Ebben a feszült légkörben született Kölcsey Ferenc költeménye a Himnusz. A végsőkig ellenálló megyékben a király biztosokat küldött. Pl. Eötvös Ignácot, Nyitra megyében a megyegyűlés jegyzőkönyvéből az ellenzéki nyilatkozatokat kitépte, a megyepecsétjét magánál tartotta, s mert a megye tisztikara még ezután sem puhult meg elrendelte, hogy lakásaikat katonaság szállja meg. Bars megyében a tisztikar lemondott, hazament , pecsétet, kulcsokat levéltárba helyezték, E. I dolgavégezetlenül távozott. Hiába utasította az uralkodó a királyijogügyi igazgatót készítsen vádiratot a legmakacsabb engedetlenek ellen- válasz nem ismer olyan törvényt amelynek alapján ellehetne ítélni azokat akik az alkotmánnyal ellentétes rendeleteket nem hajtják végre. A tíz éves kísérlet a rendi önkormányzat megbénítására, a rendeleti kormányzás bevezetésére megbukott. A nagyhatalmi politikához szükség volt az így vagy úgy együttműködő Magyarországra, az uralkodó ezért változtatott politikáján. I Ferenc (1792-1835) osztrák császár és magyar király A forradalmak és Napóleon ellen harcoló I. Ferenc megkísérelte kiépíteni abszolutizmust

Mária Lujza 1791. december 12-én Bécsben született Mária Lujza 1791. december 12-én Bécsben született. Napóleon a vele kötött frigytől a francia-osztrák kapcsolatok javulását remélte. I. Ferenc, Habsburg uralkodó, aki Wagramnál vereséget szenvedett a franciáktól, nem volt abban a helyzetben, hogy elutasítsa a „kis korzikai” lánykérését. A 19 éves Mária Lujza kénytelen volt hozzá menni a francia uralkodóhoz, aki iránt házasságuk évei alatt mindvégig undorral viseltetett. A császárné a férjét csak az „Antikrisztus haragjának” titulálta. Franciaország népe azonban csalódottan fogadta az ifjú arát. Míg Josephine kedvességének, nyitottságának, segítőkészségének köszönhetően óriási népszerűséggel rendelkezett, Mária Lujza a maga zárkózottságával, arroganciájával nem nyerte el az emberek rokonszenvét. A feljegyzések szerint Napóleon mindvégig nagyon előzékenyen viselkedett az osztrák asszonnyal szemben. Mitöbb, míg Josephine-t többször is megcsalta, addig - saját állítása szerint - Mária Lujzához haláláig hű maradt. A boldogtalan házasság ellenére megszületett a Napóleon által oly régóta várt trónörökös, Napóleon Francois-Charles-Joseph Bonaparte. Mária Lujza

„Isten, áldd meg a magyart” 1823 Kölcsey ekkor még nem lát olyan társadalmi erőket, amelyek segíthetnének hazáján. A költőnek ekkor még csak könnyei vannak, csak könyörögni, csak imádkozni tud, de tenni, cselekedni még nem. A himnusz megírása után 8 évvel már így hangzik a honfitársakhoz intézett parancsa: �Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!�. 1790-született Sződemeteren. Apja nemesi származású földesúr volt. Gyönge testalkatú, visszahúzódó, zárkózott természetű gyerek volt. Hamar árva lett. Ez a magány állandósult egész életében. 1796-ban kezdte meg tanulmányait a debreceni kollégiumban. Emberkerülő volt s a könyvek világába menekült. Vonzotta az antik világ. Kazinczynak 1808-ban küldte el első levelét. Innentől szoros barátságban álltak. Debrecenben fejezte be jogi tanulmányait, majd Pestre utazott joggyakorlatra, de itt vizsgát nem tett, hanem bekapcsolódott a Pesten szerveződő irodalmi életbe. 1815-ben Csekén telepedett le, de a vidéki magány és a földesúri tudatlanság letargiába sodorta: művelt emberek közé vágyódott. Ezzel a sötét hangulattal hozható is összefüggésbe hozható Kazinczytól való elfordulása. Ő szerkesztette az első magyar esztétikai folyóiratot az Élet és Literatúrát. 1825 óta felpezsdült politikai közélet őt is magával ragadta. 1832-ben Szatmár megye főjegyzőjévé, majd országgyűlési követté választották. '32-től elkezdte írni az Országgyűlési naplót, s a liberális ellenzék egyik nagyhatású vezetője lett. Sürgette a jobbágyfelszabadítást, de mihelyt látta, hogy a Szatmári közgyűlés ellene fordul lemond képviselői megbízatásáról és visszavonul. 1838-ban halt meg meghülésben. Január 22 Himnusz címlapja „Isten, áldd meg a magyart” MAGYAR KULTÚRA NAPJA

Koronázási menet a pozsonyi Dómba Helyreállt az uralkodó és a rendek együttműködése 1825-27-es országgyűlésen Koronázási menet a pozsonyi Dómba Karolina Agusztina I. Ferenc negyedik feleségének koronázása adta a hivatkozást az országgyűlés összehívására

Legfontosabb törvények . Legfontosabb törvények Adót csak az országgyűlést szavazhat meg Háromévente kell országgyűlést tartani Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát

Nemzet felemelkedésért Polgári átalakulásért Az 1825-ös országgyűlésen még nem fogadtak el reformokat, a nemesség megelégedett a régi jogai védelmével. Ezért számítja a történetírásunk . Nemzet felemelkedésért Polgári átalakulásért Folytatott küzdelem időszakát, a REFORMKOR-t 1830-tól Első programadó személyisége

Cenk A hol a gyermek Sz. a nyarakat töltötte, a kastély főépülete és az előtte elterülő geometrikus rajzú francia kert. Az eredetileg barokk kastély a 19 sz elején befejezett átépítéssoránkora klasszicista homlokzatot kapott.

Gyakorlati alkotásai

Lóverseny

Casino

Vaskapu

Gőzhajó

Széchenyi István 18 évesen csatlakozott 1809-ben a franciák ellen táborba hívott nemesi felkeléshez. A győri vereség után nem szerelt le, hanem hivatásos tisztként a hadseregnél maradt. Élete nemegyszer veszélyben forgott, bátorságával kitüntette magát. Járt Párizsban a megszálló hadsereg katonájaként. Saját bevallása szerint műveletlenségére egy francia ezredes ébresztette rá , aki így mutatta be a társaságnak: Íme, egy magyar gróf, aki hihetetlenül tudattalan, bár nagyon szellemes, s akit én nagyon szeretek.” Ettől kezdve módszeresen tanult és rengetegett olvasott, francia, angol, német költőket, filozófusokat később gazdasági írókat. Korábbi „léha” élete miatt később súlyos önvád gyötörte. Tk. 5.(122 old):A napóleoni háborúk után, kiábrándulva foglakozásából, néhány év kiútkeresés, töprengés, lelki válságok sora következett. Ebben a korszakban írott naplójegyzetei tanúskodnak vívódásiról Nagy utazásokat tett Európában, megismerkedett a kor gazdasági vívmányaival csakúgy mint eszmeáramlataival, s keserűen ismerte fel saját hazája elmaradottságát. Hazatérése után gondolkodására elsősorban erdélyi barátja Wesselényi Miklós báró és nevelője Lunkányi János voltak hatással, ekkor érlelődött meg benne a az itthoni állapotok megváltoztatásának határozott szándéka. Eszményeit elsősorban nevelés, személyes példaadás útján igyekezett honfitársainak , főként közvetlen – arisztokrata- környezetének átadni. A hazai poltikai életbe az 1825-27-es országgyűlésen kapcsolódott be az A kadémia javára tett felajánlással. 2. Széchenyi és felesége Seilem Crescence grófnő, az ünnepelt szépség Sz. nagy szerelme, hosszú reménytelen várakozás után, férje halálát követően, 1836- ban lett a gróf felesége

Életrajzi adatok, főbb művei, reformgondolatai

Döblingi gyógykezelés 1791- ben született Bécsben Részvett a napóleoni háborúkban 1810-es évtől nyugati utazások Anglia 1825-től az országgyűlések résztvevője MTA Batthány-kormány 1848-ban közmunkaügyi miniszter Döblingi gyógykezelés idegösszeroppanás 1860 öngyilkosság

Míg Széchenyi a változások objektív feltételeit vizsgálta, Tk. 5 124 old.: Részletes politikai programját az 1831-ben megjelent Balítéletek című művében tárta a nagyközönség elé. Míg Széchenyi a változások objektív feltételeit vizsgálta, s a törvények megváltoztatására helyezte gondolamente hangsúlyát addig Wesselényi a belső, szubjektív feltételekről a fejekben lévő téveszméknek, balítéleteknek az eloszlatásáról írt. … Gondolatmente nem olya rendezett, mint SZ., de jóval több követelést és célkitűzést tartalmaz. A reformpolitika nála szorosan összekapcsolódott az abszolutzmus felszámolásával, az alkotmányos ellenzékiséggel és Mo. önkormányzatának követelésével. Míg Széchenyi a változások objektív feltételeit vizsgálta, Törvények megváltoztatására helyezte gondolamente hangsúlyát addig Wesselényi a belső, szubjektív feltételekről Fejekben lévő téveszmék, balítéleteknek az eloszlatásáról írt

Wesselényi Széchenyi Gazdasági cél megközelítés Haza Haladás Tk (Sz)-117-118)Széchenyi a gazdaság oldaláról kívánta meggyőzni olvasóit a reformok szükségességéről. Azt próbálta bebizonyítani a feudális kiváltságokat élvező nemességnek, hogy előjogaik nem szolgálják érdekeiket. Az ősiség törvénye megakadályozza a nemest a hitelfelvételben, mert birtoka az elidegenítés korlátai miatt nem szolgálhatott fedezetül. A jobbágyi szolgáltatások (robot) nem kényszerítik ki a termelékeny gazdálkodást. Programjának alapvető vonásai közé tartozott a társadalmi összeütközések kerülése, a lassú de folyamatos és szerves fejlődés biztosítása. Emiatt kerülni kívánta az összeütközést a bécsi kormányzattal. Ausztriát a –és a Szent Szövetség révén mögötte álló Oroszországot- túl erősnek ítélte Magyarország erejéhez képest. Sőt, éppen Oroszországgal szemben remélt védelmet Ausztriától. Széchenyi iszonyodott az általa befolyásolhatónak tartott tömegektől. Az arisztokráciának továbbra is vezető szerepet szánt, bár programját a magyar köznemesség karolta fel és valósította meg. Wesselényi Széchenyi Politikai megközelítés (érdekegyesítés) Gazdasági megközelítés cél Haza Nemzeti felemelkedés Tart az erős Ausztriától és Oroszországtól Vállalja a konfliktust a dinasztiával Széles rétegekre kíván támaszkodni Tömegmozgalmak elvetése Haladás Polgári átalakulás+- Rendi sérelmi politika hagyományai Rendi sérelmi politika elvetése

Fontosabb írások, publicisztika, elméleti művek Lovakrul, amelyben hosszas tanulmányai során szerzett tapasztalatai után a lótenyésztés nemzetgazdasági fontosságát fejtegeti, valamint a hazai lótenyésztés elmaradottságát és annak okait ismerteti. Szerinte „csak magunktól függ, hogy a világ minden vásárait lovainkkal elboríthassuk és hogy a magyar ló mindenütt érdemlett elsőbbséget nyerjen”. Ugyanebben az évben kezdett másik nagyobb jelentőségű munkája a Hitel megírásához, melyen egy évig dolgozott, és 1830-ban tette közzé, hogy benne foglalt új és átalakító eszméivel és reformterveivel lázba hozza, és a haladás útjára terelje a nemzetet. Államgazdasági irodalmunk e zseniális alkotása, melyet „Honunk szebblelkű asszonyinak” ajánl, sorra veszi a magyar mezőgazdaság, kereskedelem égetően fontos kérdéseit, és a jelen állapotnak „tiszta magyar szív” érzésével írott rajza után meglepő biztossággal jelöli ki, hogy mit kell tenni és hol kell a munkának nekikezdeni. Magyarország földrajzi helyzete, a pénzhiány, kereskedői konkurencia, kiviteli vám, fölösleges és káros hatású kormányrendeletek, termelés hiánya, rossz közlekedés, belfogyasztás és kereskedési biztonság hiánya, kereskedőbecsület, nemzeti bank, a polgári erények és kötelességek, nemzetiség, művelődés, törvények és politika mind tárgyalás alá kerülnek, mivel mindezek vagy a hitel szentségén alapulnak, vagy annak eredményei. Jó részben ugyanezeket fejti ki még részletesebben Világ című munkájában, melyet Dessewffy József gróf támadása ellen (1831), a Hitel védelmére irt, és amelyben ezenkívül annak beismerésére is akarja bírni nemzetét, hogy mindenben hátra van, s ha már az „önvallomáson” átesett, arról is meggyőzi, hogy mint erőtől pezsgő fiatal nép „csudálatos magasságra emelheti magát és minden lehet, ha közértelmességét s nemzetiségét kifejti”, hogy Buda és Pest egyesítése Magyarország fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a nemzet haladása a királyságot is erősíti. Továbbá meggyőző bizonyítékokkal védi a megtámadott egyesületeket, a kaszinót, a pesti lóversenyt. E két mű a két év legnagyobb eseménye, és hatásuk leírhatatlan volt, a nemzetet két táborra osztotta. Az egyik oldal Széchenyit képzelgőnek tartotta és művét elégette, a másik a „diadal fiá”-nak nevezte és a nemzet megváltójának tekintette. Széchenyi felkarolta a színügyet is, amire vonatkozóan komoly tervekkel lépett elő A magyar játékszinrül (1832) című röpiratában, majd évek múlva a Társalkodóban. A színházi alap összegyűjtését részvények által tervezte, az épületre vonatkozóan pedig már külföldön gyűjtött tervrajzokat. Fáy és Földvári színházépítési tervét kisszerűnek tartotta, és emiatt nem is pártolta azt. Politikai tevékenysége sem sokáig szünetelt. Két nagy művének, a Hitelnek és a Világnak kiegészítésére adta ki Lipcsében 1833-ban ezekhez szellemben és tárgyban hasonló művét: a Stádiumot, melyben reformterveit még szabatosabban, 12 pontba foglalva fejtette ki. E pontok: 1. Hitel. 2. Ősiségi jog (aviticitas). 3. Fiscalitas. 4. Birtokképesség. 5. Törvény előtti egyenlőség. 6. Nemtelenek pártvéde. 7. Házi pénztár és országgyűlési költség terheit mindenki idom szerint viselje. 8. Vizek, utak, belvámok stb., országgyűlési tárgyalások alá tartozzanak. 9. Monopóliumok, céhek, limitációk eltörlése. 10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék. 11. Csak a helytartó tanács kormányozzon. 12. Ítéletek, tanácskozások nyilvánossága. E mű megírása után, amelyet Arany János a Hitellel és Világgal együtt „három égbe nyúló piramidnak” nevezett, ismét újabb terv foglalkoztatta. 1834 közepén a vaskapui munkálatok vezetése mellett hozzákezdett Hunnia című műve írásához, melyben a magyar hivatalos nyelvvé tétele mellett érvelt. A művet kéziratban hagyta, csak posztumusz jelent meg. Ein Blick: Sokkal messze hatóbb jelentőségű volt azonban egy másik politikai irányú műve. Az 50-es évek végén Széchenyinél sokan fordultak meg azok közül, akiknek ötletük volt a Magyarország bizonytalan helyzetére vonatkozó kérdések megoldására, vagy készségük az abszolutista kormány és rendszerének támadására. Ezek az emberek rendszeresen jártak Széchenyihez a tanácsait kikérni, a gróf pedig emellett ezen személyek műveinek közrebocsátásáról is gondoskodott. Ilyen volt például Hollán Ernő, a Zur ungarischen Frage, illetve Kecskeméthy Aurél, a Die Lebensfrage Österreichs szerzője stb. Utóbbi még a tiltott politikai röpiratokat is megszerezte és elküldte neki. Széchenyi titokban már előbb maga is dolgozott egy ilyenen, mely nemcsak terjedelem, hanem hangvétel, tartalom és hatás tekintetében is messze ezek fölé magaslott, ez az Ein Blick című műve (1859), melyet a Rückblick, egy 1857-ben névtelenül megjelent mű hívott ki. E mű célja az volt, hogy Alexander Bach miniszter kormányrendszerét igazolja, és a Magyarországról fölhangzó panasz és elkeseredéssel szemben az osztrák politikai irányadó köröket félrevezesse. A közvélemény a szerzőségét Bach miniszternek tulajdonította: ez indította Széchenyit, hogy tollat ragadjon annak „lerántására”. A „sárga” könyv a maró gúny és szójátékok segítségével kíméletlenül pellengérre állítja és nevetségessé teszi Bach politikáját és személyét egyaránt. Ez a mű, melyet Rónay Jácint közvetítésével Londonban nyomtattak ki, Széchenyi utolsó írása, s egyik oka lett a Bach-rendszer bukásának, de egyszersmind oka Széchenyi tragikus halálának is. 1828 Lovakrul 1830 Hitel 1831 Világ 1833 Stádium 1841 Kelet Népe 1859 Ein Blick

„A magyar birtokos szegényebb mint birtokaihoz képest lennie kellene” Hitel egyik legfontosabb tétele Tk 5, 122 old. ):Birtokaira gondosan ügyelve, takarékoskodással ésszerű gazdálkodással próbált megszabadulni öröklött és ifjúkorában szerzett adósságaitól (ezek összege 1830-ban 230 ezer forint volt, évi jövedelme pedig mintegy 60 ezer forintra rúgott.) Amikor mindezzel kudarcot vallott, sőt, egy bécsi bank kisebb pénzkölcsönét is megtagadta, tüzetes vizsgálat alá vette saját és birtoktársai gondjait, s ennek eredményeként született a Hitel…melynek legfontosabb tétele: „A magyar birtokos szegényebb mint birtokaihoz képest lennie kellene”. Ennek a problémának az elemzésével jutott arra a válaszra, hogy a gazdasági gondok okát a hiteltörvény hiányában lássa. Nem ő volt az első, aki erre a következtetésre jutott. A hitel hiányának következményeit már a bizottsági munkálatok is vázolták , s a Hitel megjelenése előtt már születtek gazdasági szakmunkák, pl. Pethe Ferenc. Nagyváthy János, Balázsházy János tollából, melynek javaslatai szinte teljesen megegyeztek Széchenyi művével. A szerző személyének a súlya és ismertsége azonban a Hitelt tette országosan elterjedtté. A hitel szükségességének felismeréséből egy egész sor reformgondolat fakadt. „A magyar birtokos szegényebb mint birtokaihoz képest lennie kellene” problémának az elemzésével Gazdasági gondok oka Hiteltörvény hiánya A hitel szükségességének felismeréséből egy egész sor reformgondolat fakadt.

árszabások felszámolása Tk 5, 122 old. A hitel szükségességének felismeréséből egy egész sor reformgondolat fakadt. Javasolta az ŐSISÉG ELTÖRLÉSÉT, a FÖLDESÚRI ÉS PARASZTI FÖLDEK TELJES ELKÜLŐNÍTÉSÉT, a haszontalan ROBOT és a paraszti szorgalmat aláásó KILENCED MEGSZÜNTETÉSÉT, a szabad iparűzést akadályozó CÉHEK, ÁRSZABÁSOK és BELSŐ VÁMOK FELSZÁMOLÁSÁT. A további követelések között már feltűnt a NEM NEMESEK BIRTOKBÍRHATÁSI JOGA, A NEMESI ADÓMENTESSÉG RÉSZLEGES FELSZÁMOLÁSA, általánosságban a megszabadulás óhaja az „elavult, rózsdás systema bilincseiből”.Kívánatosnak tartotta az alkotmány kiterjesztését az ország minden lakosaira”, s a franciapéldára hivatkozva biztatta a magyar társadalom elitjét, hogy amit ott forradalom kényszerített ki , az itt igyekezzen önként megtenni. Úgy vélekedett, hogy a jobbító szándék Bécsben is megvan csak meg kell mutatni a helyes utat. Az ország elmaradottságának okát nem kormányban kereste. „…SOKAN AZT GONDOLJÁK MAGYARORSZÁG - VOLT - ÉN AZT SZERETNÉM HINNI: LESZ”… A változások legfőbb eszköze a NEVELÉS, a „KIMŰVELT EMBERFŐK „ számának gyarapítása.. Az átalakulás elhívatott vezetője pedig a legkedvezőbb helyzetben lévő nagybirtokos arisztokrácia kell, hogy legyen , amely ennek jutalmaként megőrizheti vezető pozícióját a jövőben is. Ugyanakkor a nagy változást csak lassan, évtizedek aprólékos munkájával tartotta keresztül vihetőnek, s feltétlenül hasznosnak, s feltétlen szükségesnek érezte a hatalom támogatását. Ősiség eltörlése parasztiföldek földesúri teljes elkülönítése megszüntetése Robot, kilenced A szabad iparűzést akadályozó céhek belsővámok árszabások felszámolása Nem nemesek Birtokbírhatási joga Nemesi adómentesség felszámolása Kívánatosnak tartotta az alkotmány kiterjesztését az ország minden lakosaira

lassan, évtizedek aprólékos munkájával lehetséges VÁLTOZÁSOK Tk 5, -123 old. Nem foglalkozott közjogi kérdésekkel, sőt feltűnően kerülte ezeket, az ország hátramaradottságának okát nem kormányban kereste. Sőt úgy vélekedett, hogy a jobbító szándék Bécsben is megvan csak meg kell nekik mutatni a helyes utat. Művet ezekkel a gondolatokkal fejezte be „Semmi sem áll csendesen a világon még a nap systemák is mozognak, tehát csak Magyarország álljon veszteg éljen mozdulatlan ?....nehogy hátrafele nyomattasunk, lépjünk inkább előre!.... A múlt elesett hatalmunkból, a Jövendőnek urai vagyunk . Ne bajlódjunk azért hiábavaló visszaemlékezésekkel, de bírjuk inkább elszánt hazafiságunk s hív egyesülésünk által drága anyaföldünk szebb virradásra. Sokan azt gondolják : Magyarország – volt, -én azt szeretném hinni: lesz!” Ez az optimizmus általában is jellemző a mű hangulatára. Az igazságos, mindenki számára hasznos, egyenlő jogokon és kötelességeken alapuló társadalom megvalósításának senki sem lesz kárvallottja. Hogy mindenki alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez annak legfőbb eszköze a nevelés, a „ kiművelt emberfők” számának gyarapítás. Az átalakulás elhívatott vezetője pedig a legkedvezőbb helyzetben lévő nagybirtokos arisztokrácia kell, hogy legyen , amely ennek jutalmaként megőrizheti vezető pozícióját a jövőben is. Ugyanakkor a nagy változást csak lassan, évtizedek aprólékos munkájával tartotta keresztül vihetőnek, s feltétlenül hasznosnak, s feltétlen szükségesnek érezte a hatalom támogatását, ezért követett el mindent a kormányzat megnyeréséért terveihez A mű záró gondolata „…SOKAN AZT GONDOLJÁK MAGYARORSZÁG - VOLT - ÉN AZT SZERETNÉM HINNI: LESZ”… lassan, évtizedek aprólékos munkájával lehetséges VÁLTOZÁSOK Végrehajtásához szükség van Kiművelt emberfőkre Vezetőerő az arisztokrácia Feltétlenül szükséges a hatalom támogatása

Kossuth Lajos Szülőháza Monokon

. Kossuth Lajos

Kossuth Lajos korabeli portréja, 1867 Kossuth Lajos korabeli portréja, 1867. (Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívum 42

A dualizmus korának hatalmas tömegeket megmozgató, nagy érzelmeket kiváltó társadalmi és politikai eseményei voltak a nemzet nagyjainak temetési és újratemetési szertartásai. A sort Batthyány Lajos gróf végső nyughelyre helyezése nyitotta meg 1869-ben. Ezt követte Deák Ferenc 1876-os temetése, majd 1894-ben a korszak leggrandiózusabb gyászszertartása, Kossuth Lajos holttestének hazahozatala Torinóból és elhantolása a Kerepesi úti sírkertben. Ferenc József megtiltotta az állami gyászt és a miniszterek, állami tisztviselők, katonatisztek részvételét a temetésen... Március 30-án érkezett végleg haza a turini remete. Tízezrek jöttek a fővárosba, sokan az utcákon éjszakáztak, hogy leróják kegyeletüket a Nemzeti Múzeumban a ravatalnál és elkísérjék Kossuthot utolsó útjára. A végeláthatatlan gyászmenet a Kiskörút, Andrássy út, Nagykörút, Kerepesi út vonalán haladt a temetőbe, ahol a sírnál Jókai Mór a nemzet, Hermann Ottó a Függetlenségi Párt, Gerlóczy Károly alpolgármester a főváros nevében mondott gyászbeszédet. (Mai és Társa felvétele a gyászmenetről 1894. április 1-én a mai Bajcsy-Zsilinszky út és Andrássy út sarkánál. Forrás: Fénnyel írott történelem, Magyarország fotókrónikája 1845-2000, szerk: Jalsovszky Katalin és Stemlerné Balogh Ilona, Helikon Kiadó)  

1802 Monok –jogi tanulmányok folytatása Tk.3 131. old ) Zemplém megyei Monokon született evangélikus birtoktalan nemesi családban, 1802-ben. Jogi tanulmányokat végzett Sárospatakon, majd Pesten, később Sátoraljaújhelyen ügyvédkedett, s uradalmi jogtanácsos volt. Egy távollevő főrend követeként került Pozsonyba az 1832-36-os országgyűlésre, s itt lépett az országos politika színterére az Országgyűlési Tudósításokkal. Ez a kéziratos sajtó, majd később a Törvényhatósági Tudósítások hozták meg az országos ismertséget, valamint azt, hogy 1837-ben börtönbe került. Háromévi elzárás alatt politikai és közigazgatási munkákkal foglalkozott, és megtanult angolul. Kiszabadulása után Landerer Lajos nyomdász és kiadó, Metternich tudtával és hozzájárulásával, felajánlotta a Pesti Hírlap szerkesztői állását. Az udvar úgy gondolta, hogy a cenzúra által ellenőrizhető Kossuth kevésbé veszélyes, mint a nézeteit magánlevél formájában terjesztő ellenzéki politikus. Arra az esetre, ha ez az elgondolás nem válna be, Landerer kötelezte magát, felmond szerkesztőjének., s erre 1844-ben sor is került. Addigra a lap kezdeti 60-ról majdnem 5200- ra emelkedett. A siker nem a híranyagnak volt köszönhető, hanem a vezércikkeknek, amelyeket a szerkesztő írt. Kossuth rendkívüli publicisztikai képességről tett tanúbizonyságot, színes, lendületes stílusú cikkei széles rétegekre hatottak. 1802 Monok –jogi tanulmányok folytatása 1831 kolerabiztos Zemplénben 1832-től országgyűlések résztvevője 1837-1840 börtönbüntetés 1841–től Pesti Hírlap és aktív politizálás 1846 Védegylet igazgatója 1847 Ellenzéki Párt vezetője 1848 a forradalom és szabadságharc vezetője 1849-től emigráció (Törökország, Torino) 1894 halála Torinóban

1832-1836 Országgyűlési Tudósítások 1836-37 Törvényhatósági Tudósítások 1841-44 Pesti Hírlap 1841 Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak Ellenzéki Nyilatkozat 1851 Alkotmányterv 1862 Duna-konföderációs terv 1867 Cassandra levél

Nemzeti önrendelkezés A Pesti Hírlap első száma, amelyben a kiadó, Landerer Lajos értesíti olvasóit, hogy "a szerkesztés vezérlésére Kossuth Lajos urat kértem meg". Kossuth a lap vezércikkeiben az értelemre és az érzelemre egyaránt apelláló érvekkel mozgósította olvasóit a Polgári átalakulás Nemzeti önrendelkezés programjának megvalósítására

Polgári tulajdonviszonyok (ősiség eltörlése) Tk. -5. 132-133 old) Igen változatos témákról szóltak ezek a vezércikkek, emberbaráti kérdésekkel ( a börtönök állapota, a szegényházak, a vakok gondozása), a jobbágyság életével, közteherviseléssel, Erdély uniójával vagy éppen a közlekedési viszonyokkal foglalkoztak. Mindez azonban összefüggő, egységes programot alkotott: a polgárosult köznemesség vezetésével végbevivendő polgári és nemzeti átalakulást. Elvetette azt az elképzelést, hogy a reformokat a nagybirtokos arisztokráciának kellene végrehajtania. A haladás érdekében fellépő nemesség, ha elveti a szabadságával összeférhetetlen kiváltságait, s megvalósítja az érdekegyesítést, továbbra is vezető szerepet fog betölteni a politikában, „ a nép érdekével együvé forrva olyan, mint testvérek között az elsőszülött” Az örökváltság kérdésében, amelyben az 1840-es törvény az engedőleges ( vagy önkéntes) fokozatot foglalta magában, Kossuth túlment a soron következő szinten a kényszerítő (vagy kötelező) örökváltságon. Ő az általánosan kötelező és a „status közbejöttével” történő kármentesítéssel összekapcsolt örökváltságot tartott egyedül lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor igyekezett megmutatni, hogy mindez nemcsak lemondás, hanem kiút is a nemességnek, az örökváltság pénzt és hitelt is jelent melynek segítségével át lehet térni a kapitalista gazdálkodásra. Ez természetesen azzal is jár, hogy a kötött feudális birtokot át kell alakítani szabad polgári tulajdonná, azaz el kell törölni a z ősiséget. A legnagyobb ellenállásra a reformok hívei a közös teherviselés, a nemesi adómentesség eltörlése kérdésében számíthattak. A Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap éppen ezért nem is ment el az általános közteherviselésig, csak a megyei igazgatási költségeket fedező ún. háziadóban való részvételt igyekezett napirendre tűzni. Bár a következő országgyűlés közeledtével az ellenzék mindenhol átvette ezt a célkitűzést, a konzervatívok éppen ez ellen tudták a leginkább mozgósítani a birtokos nemességet. Ennek következtében került sor az 1843-44 évi országgyűlést megelőzően országos megdöbbenést keltő véresés erőszakos jelenetekre a megyékben. Éppen ez irányította Kossuth figyelmét arra, hogy „az alkotmány sáncait” minél előbb meg kell nyitni a nem nemesek előtt. Ezt azzal kívánta kezdeni, hogy azoknak, akik már elvileg belül vannak , mint a városlakók, ténylegesen jogkat kell biztosítani, ennek feltételeként azonban meg kell követelni, hogy saját társadalmunkon belül hozzanak reformokat, számolják fel a szűk vezető réteg uralmát. A társadalom szélesebb tömegei számára pedig a lehetőséget a „megyék útján az alkotmányba” látta, vagyis a megyegyűléseken kell egyéni vagy képviseleti jogokkal felruházni őket. A belső reformok követelése mellett fontos kérdés volt a nemzeti önrendelkezés is, ekkor még egyértelműen a Habsburg Birodalmon belül. A Pest Hírlap ezt a problémát az ország gazdasági alárendeltségével kapcsolatban vetette fel………… 1842-től Kossuth felismerte, hogy a szabadkereskedelem kiszolgáltatná Magyarországot a jóval fejlettebb német ipar versenyének…..ami a magyar ipar fejlődését mindenképp megakadályozná….. Ezért nem az osztrák-magyar vámvonal eltörlését követeli, hanem úgy véli ezt a vonalat kell átalakítani védőfallá amely a magyar ipart védi. Ugyan ennek a célnak az elérése érdekében indított harcot a Pest Hírlap a fiumei vasútért és a Kereskedelmi Társaságért, valamint ezért alakult meg 1844-ben- az országgyűlés kudarca után- az Országos Védegylet. Az egylet elnöke gróf Batthyány Lajos, alelnöke, gróf Teleki László, igazgatója Kossuth Lajos lett, választmányában szerepelt a reformellenzék minden nevesebb politikusa. (Kossuth ekkor már nem volt a Pesti Hírlap szerkesztője, állása Landerer inkorrekt viselkedése miatt s a kormány helyeslésével még június végén megszűnt) A Védegylet jelentősége nem gazdasági eredményességben rejlett- ez elég szerénynek monható-, hanem abban, hogy az ellenzék szervezésére országos hálózatot jelentett, s jelezte a kormányzat számára, hogy az elégedetlenség a megyegyűléseken túl milyen szélesen elterjedt a társadalomban. Polgári tulajdonviszonyok (ősiség eltörlése) Nemzeti érdekegyesítés Örökváltság állami kárpótlássál Közteherviselés Független nemzeti állam (Magyarország gazdasági és politikai különállása) Népképviselet Szólásszabadság Önálló nemzeti ipar (védvámok alkalmazása)

Karikatúra Széchenyi és Kossuth vitájáról Egykorú karikatúra Széchenyi és Kossuth vitájáról. Széchenyi Bécs felé igyekszik húzni a „szamár” magyart , míg Kossuth a Pesti Hírlapot lengetve visszatartani igyekszik. A szamár hátán aranyakkal tömött zsákok. A távolban Bécs tornyai látszanak. Tk.5. 134 old.:- Széchenyi a reformmozgalom írányítását a magyar aristokrácia kezébe akarta adni, s úgy kívánta megvalósítani a változásokat, hogy azok kezdeményezője, a polgárosodott nagybirtok megőrizze pozícióit. Kossuth ezzel szemben a köznemességben látta a reformok igazi bázisát. Ennél is fontosabb volt, hogy sz. messze elkerülte a közjogi kérdéséket, általában mindazt ami Mo. és A. viszonyát érintette. Kossuth a polgári nemzetállam minden kellékét kiakarta vívni. Sz. a felülről, óvatos lépésekben végrehajtott reformokat tartotta sikerenek, a K. féle érdekegyesítésben a forradlom mindent felrúgni kívánó és mindent kockárarevő veszélyt látta.

Széchenyi és Kossuth vitája Závodszky és Hermann Új képes történelem (41 old.) A polgárosodás programjában a magyar reformkor két nagy egyénisége valóban számos ponton találkozott. De már a Kelet népe alapján világosak a különbségek. Széchenyi nemcsak az átalakulás vezetését akarta fönntartani a „mély nézetekkel rendelkező előkelők”a polgárosodásra hajló kevés arisztokrata számára. Ő az egyetlen létező fejlesztésre érdemes gazdasági erőt is a nagybirtokban látta. Nincs szava és gondolata azok számára akik nem birtokosok. Biztos abban, hogy a nemzeti polgárosodás csődbe megy , ha szűk eliten kívül mások is bekapcsolódnak a politikába. Szövetségesként számításba kellett tehát vennie a Habsburg kormányzatot, ami persze illúziónak bizonyult. A Kelet népe körül terjedelmes röpirat-irodalom keletkezett. Minden számottevő reformer Kossuth mellett. Könyv méretű röpiratban válaszolt Kossuth Lajos is: Felelet gróf Széchenyi Istvánnak, diplomatikusan fogalmazott, bár könnyed csípőségben nem maradt adósa. „ Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezett. (..)Meg se motccantam.” 1841 Pesti Hírlap …az arisztokráciának, nemzet pedig lesz „velők és általok, ha nekik tetszik, nélkülük , sőt ellenük , ha kell 1841 Kelet népe: „csak most lábadozó , nemzetté virulni csak most akaró népünket az anarchia örvényébe” vagy „az önkénynek hajótörő szirtjei felé taszítja”

Széchenyi szépen szerkesztett, mégis nehezen követhető körmondatokban végig azt hangoztatja, hogy Kossuth és saját programja között nincs különbség Széchenyi: Kelet népe „hiúságbul-e vagy mert nem sült el neki a vezéri szerep(…)vagy az üressé vált erszények hazafiságba takargatása, és tán annak egy „csendes kis forradalom” által ismét betöltése végett (…) teszi homályba” azokat az előkellőket „kiknek mély nézeteit” nem tudja felfogni Kossuth „roppant s valóban ritka elmebeli tehetségiről senki csak legtávolabbrul sem kételkedik. Hanem tactikája, modorja hibás