Foglalkoztatottság és munkanélküliség Munkaerő-piaci ismeretek

Demográfiai háttér

Forrás: KSH, 2013

Forrás: Dr. Benda József

A népesség létszámának alakulása 1960 – 2013. között Magyarországon Forrás: KSH STADAT alapján

Korfa 1980

Korfa 1990

Korfa, 2013 Forrás: KSH, 2013

Korfa 2050

Munkanélküliség a 90-es években Gazdasági, társadalmi és politikai változások GDP (előző év=100%) 1990 - 3,5% 1991 -11,9% 1992 -3,0% 1993 - 0,8% 1994 2,9% 1995 1,5% 1998 4,9% 2000 5,2%

Új társadalmi csoportok jelentek meg Új csoportok erősödtek meg Munkanélküliek, hajléktalanok Új csoportok erősödtek meg Vállalkozók Növekedtek a társadalmi jövedelemi egyenlőtlenségek Új társadalmi bajok

A munkanélküliség jellegének és a munkanélküliek jellemzőinek átalakulása Munkanélküliség, mint veszély Munkanélküliség, mint „lehetőség” Munkanélküliség ára „40 év” 1990-93 között a férfiak aktivitási rátája 80,3%-ról 68,4%-ra Nőké 62,2%-ról 52,8%-ra 100 gazdaságilag aktív személyre 141 inaktív jutott

Az 1990-es évek néhány foglalkoztatási adata Foglalkoztatottak száma Nyilvántartott munkanélküliek száma Munkanélküliek aránya 1991 5 052 000 406 127 8,5% 1992 4 534 000 663 027 13,2% 1993 4 090 000 632 050 10,9% 1994 3 881 000 519 592 10,4% 1995 3 957 600 495 893 2011 3 811 900 467 900 2012 3 877 900 475 600

A folyamat felgyorsítását „segítette” Output oldal: munkanélküli segélyezési rendszer változása (1992)  1 és 2 év Input oldal: demográfia  pályakezdők Átalakult a munkanélküli réteg Gyenge csoportok   Erős csoportok

EU kitekintés Európai Unió foglalkoztatási színvonala EU foglalkoztatási ráta: 68,4% Ország Foglalkoztatási ráta 2012 Dánia 75,4% Olaszország 61,0% Lengyelország 64,7% Málta 63,1% Szlovákia 65,1% Magyarország 62,1%

Munkanélküliségi ráták az EU-ban (2013. december) Forrás: Eurostat adatai alapján

Forrás: KSH STADAT alapján A munkanélküliségi ráta és a GDP-, valamint a beruházás volumenindexei változása Magyarországon, 1991-2008. között (1990=100%) Forrás: KSH STADAT alapján

Forrás: KSH STADAT alapján A fiatal korosztály gazdasági aktivitása Magyarországon 1992 – 2008. között Forrás: KSH STADAT alapján

Foglalkoztatottak iskolai végzettségének aránya 1992 – 2008. között Forrás: KSH

A foglalkoztatottak számának változása a nemzetgazdasági ágak szerint (2000. év=100%) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Mezőgazdaság -4,7% -5,7% -15,8% -19,8% -24,1% -25,3% -28,4% Energiaipar -6,8% -11,2% -19,2% -22,3% -20,7% -17,6% -21,4% Feldolgozóipar 2,6% 2,5% -1,2% -4,6% -7,2% -7,6% -6,9% Ebből: Élelmiszeripar 4,7% -1,3% -8,4% -8,8% -7,9% -12,1% Építőipar 1,6% 1,5% 12,1% 15,6% 18,0% 20,4% 23,7% Kereskedelem 1,3% 1,8% 0,5% 7,9% 7,1% 8,9% Szálláshely-szolgáltatás 6,6% 2,2% 3,8% 10,8% 14,9% 17,1% 16,2% Szállítás, raktározás -0,3% -1,1% -3,2% -5,5% -8,9% -3,8% -3,7% Pénzügyi tevékenység -6,4% -10,7% -13,6% -5,0% -0,6% Ingatlanügyletek 13,8% 30,0% 33,2% 34,8% 38,2% 38,3% Közigazgatás, védelem; társadalombiztosítás -2,0% 0,0% 5,9% 5,6% 6,1% 1,1% Oktatás -2,6% -1,5% 1,9% 3,2% 0,2% Egészségügy, szociális ellátás -2,7% -1,8% 9,0% 9,9% 6,2% Egyéb közösségi személyi szolgáltatás -0,7% -3,1% 6,5% 10,2%

Fogalmak Keresési munkanélküliség Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség Diszkriminációs munkanélküliség Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség Konjunkturális munkanélküliségről Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség

Súrlódásos munkanélküliség Súrlódásos munkanélküliség, a munkaerő- kereslet és kínálat közötti összhang hiánya, részbeni meg nem felelése. (Pl.: szakmán belüli megfelelő tudás hiánya)

Keresési munkanélküliség „önkéntes” vagy „álláskeresési” a munkavállaló, valamilyen okból elhagyja munkahelyét és hosszabb-rövidebb időre kinn reked a munkaerőpiacon, információáramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása időben elhúzódik Pl.:amikor a munkahelyet kereső egy kínálkozó állást egy jobb állás reményében elutasít,

Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliség a munkaerő kereslet és a munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakad. a szerkezeti aránytalanság bekövetkezhet a gazdasági szerkezet átalakulásának hatására Pl.: amikor a hanyatló, visszafejlődő ágazatokban munkaerő felesleg keletkezik, míg az új kiépülő ágazatok a munkaerőhiány problémájával találják magukat szembe

Diszkriminációs munkanélküliség diszkriminatív megkülönböztetéséből fakadó jelenség faji, nemi, etnikai, vallási, szociális okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza. Példa erre a roma népesség vagy az ötven éven felüli korosztályok alacsony foglalkoztatási rátája.

Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség a munkaerő kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerő-keresletet Példa lehet erre Olaszország déli része és Szicília, ahol évtizedek óta tartós az alulfoglalkoztatás, s a munkát kereső déliek százezrei északon találnak munkát. Hazánkban történetileg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzete hasonló az olasz példához. A megye lakosságának foglalkoztatási rátája évtizedek óta alacsonyabb az országos átlagnál.

Konjunkturális munkanélküliség a több éven át tartó gazdasági ciklusok hatására, a gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő kereslet tartósan csökken, a munkaerő kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meghaladja a betölthető állások számát.

Idényszerű, vagy szezonális munkanélküliség egy éven belül jelentős a munkaerő felesleg, a munkaerő kínálat meghaladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát. Például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban, idegenforgalomban foglalkoztatottak körében.