HTE 7. KONGRESSZUSA „Infokommunikáció emberközelben” október 5. Szeged "A Magyar Innovációs Szövetség tevékenységének bemutatása" Monszpart Zsolt, általános elnökhelyettes

1, Magyar Innovációs Szövetség Történelmi visszatekintés Az innováció definíciója Miért van szükség innovációra? Az innováció helyzete Magyarországon Európai összehasonlítás A MISZ szerepe, víziója A MISZ feladatai: érdekképviselet a kormányzattal szemben TTI stratégia és MISZ javaslatok Milyen az innováció finanszírozása? Nagyvállalati innováció KKV innovációs lehetőségei 2, Makro áttekintés az új évszázad trendjeiről: Mi változott a 90-es évekhez viszonyítva a tudomány és az innováció kapcsolata

Az Innováció útja  kockázatos  embertelen

Az Innováció útja Omladozó ?

1, Magyar Innovációs Szövetség Történelmi visszatekintés Mérföldkövek:  1990-ben alakult, ma 290 felett a tagok száma  Innovációs Nagydíj (1993)  Innovációs törvény (2004/CXXXIV. sz )  Innovációs járulék (2003/XC. Törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról)  INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ  Innovációs Ügynökség

Innováció öt alapesete Schumpeter szerint: új termék előállítás új eljárás bevezetése új piac megnyitása új beszerzési források megtalálása új szervezet létrehozása /Schumpeter, 1911/ Az innováció definíciója

Gábor Dénes: „Az innováció több mint pusztán egy eredményes K+F tevékenység. Sikeres innovációnak csak az a kutatás- fejlesztési eredmény tekinthető, amely megvalósul, és hasznot hajt mind a megvalósítói, mind a felhasználói, mind az alkalmazói részére.” /Gábor Dénes: „Találjuk fel a jövőt”, 1963/

„Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.” /EC: Innovation Management and the Knowledge-driven Economy, Brussels, 2004/

Oslo Manuel 2006 Az innováció -új vagy jelentősen javított termék -új vagy jelentősen javított eljárás -új marketing módszer bevezetése -új szervezés-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban

alapkutatás alkalmazott kutatás műszaki fejlesztés gyártmány-technológia tervezés próba, ill. kísérleti gyártás g y á r t á s értékesítés M A R K E T I N G licencia, know-how vásárlás Innovációs folyamat Az eredményes technológia transzfer feltétele az alkalmazáshoz szükséges saját műszaki és technológiai fejlesztés K+F technológia transzfer idő

70-75%-a USA, Ny.-Európa 42-43%-a Magyarországon A gazdasági növekedés az innovációból származik Miért van szükség innovációra?

Az innováció helyzete Magyarországon

Európai összehasonlítás

Szabadalmak! Jövőt veszélyeztető folyamatok! Vállalatok! Innovációs mutatók összehasonlítása:

Felsőfokú oklevelet szerzett hallgatók száma főbb tanulmányi területek szerint ( )

Magyar Európai Üzleti Tanács évi jelentése: „súlyos a magyar K+F versenyképesség évek óta tartó folyamatos csökkenése.” Oka: – kirívóan alacsony a hazai K+F ráfordítás és a fajlagos kutatói létszám, – a hosszú távú tudomány- és technológiai koncepció és irányítás hiánya, – kis- és középvállalatok rendkívül alacsony K+F részvételi aránya, – a döbbenetesen alacsony a reáldiplomás- (<8%), illetve PhD (<0,25%) kibocsátás – szervezeti gondok. Gondok

Magyar Innovációs Szövetség Státusz: non profit, szakmai szervezet alapítás: 1990 Regionális irodák: Győr, Veszprém, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Budaörs Tagintézmények (570): -egyetemek, kutatóintézetek -innovatív vállalkozások -non profit szervezetek -7 szakmai szövetség

A MISZ szervezete

Tevékenység: -szakmai érdekképviselet és -érvényesítés országos szervezetekben -technológia-transzfer szervezetek, innovációs központok alapítása, működtetése -előadások, konferenciák -szakmai tagozati rendezvények -innovációs kutatások, kiadói tevékenység -információs szolgáltatások: Hírlevél, internetes portál ( -sajtó, stb.

Innovációt népszerűsítő programok Rendszeres programok: -Innovációs Nagydíj pályázat -Innoforum Szellemi Termék Börze -Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny

A MISZ szerepe, víziója Közép táv: a vállalatok / vállalkozók innovációs tevékenységének segítése – Célközönség: vállalatok / vállalkozók – Eszközök: hatékony innovációs módszerek terjesztése hídképző szervezetek (innovációs parkok, innovációs központok, ügynökségek) létrehozása, működése menedzselési, folyamat és minőségi tanácsadás / szolgáltatások nemzetközi összehasonlítások, legjobb gyakorlatok bemutatása know-how átadás, információs központ, innováció és megvalósulási folyamat hatékonyságának növelése

A MISZ szerepe, víziója (folytatás 1.) Rövid táv: 1, a vállalatok / vállalkozók és a tudománypolitika gazdáinak együttműködését segíteni 2, az egyetemek, az akadémiai kutatóintézetek, a vállalatok és az államigazgatási szervezetek közötti kapcsolat, együttműködés biztosítása – Célközönség: kormányzat – Eszközök: Aktív véleményformálás a szabályozó rendszer alakításában Tudománypolitika – kutatások állami szabályozása (szakma véleménye) Iparpolitika – fejlesztés, innováció feltételrendszere (értéktermelés)

A MISZ szerepe, víziója (folytatás 2.) Dimenziók: – Hazai – Nemzeti / határon túli magyarok – Nemzetközi / EU Feladat: kialakítani a rendszert a K + F + I különböző szakaszaira (alapkutatás, alkalmazott kutatás, fejlesztés, technologizálás, tömegtermelés) Más szereplők, más sajátosságok, más szabályok.

A MISZ feladatai: érdekképviselet a kormányzattal szemben  Technológia alapú innováció és  Nem K+F-en alapuló innováció (új marketing módszerek, HR, új gondolkodás => teljesítmény / hatékonyság) Dimenziók:  KKV-k, egyéni vállalkozók, mikrovállalatok  Nagyvállalatok

Az innováció kormányzati támogatása DirektKözvetett -vissza nem térítendő - kockázatok részbeni vagy támogatások teljes átvállalása -részben visszatérítendő - adókedvezmények támogatások - kölcsönökhöz nyújtott kezességek - kedvezményes kamatok - kisebbségi tulajdonrész - „hídképző” intézmények - innovációs infrastruktúra kiépítése

fizikai segítség inkubátor Induló technológiai INNOVÁCIÓS vállalkozás MENEDZSMENT finanszírozás seed capital start up

TTI stratégia és MISZ javaslatok Cél: összesített Innovációs mutató 2013-re érje el az EU átlagát. Célok: (2005) (2010) (2013)  Teljes K+F / GDP (%):0,951,4 1,8  Fiatalok részaránya (%): 5,15,5 6  Vállalati K+F / GDP (%): 0,370,63 0,90  Új termékek aránya (%): 4,25 6  EPO szabadalmk/mill.fő: 18,  USPTO - װ -: 3,6 5 6

TTI stratégia prioritásai 1, a tudományos kutatás eredményei befogadásának és hasznosításának kultúrája 2, minőség-, teljesítmény- és hasznosítás- vezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer 3, megbecsült, kreatív, innovatív munkaerő 4, tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági és jogi környezet 5, globális piacon versenyképes hazai vállalkozások, termékek és szolgáltatások

MISZ javaslat a TTI stratégiához  K+F+I felelőssége és a tud.politika koordinálása két külön minisztériumban – nem jó !  tudomány folyamatosságot és stabilitást, a feltételek kiszámíthatóságát igényli,  a kutatóhelyeknek stabil alapfinanszírozása  alapkutatást NE versenyelven finanszírozzuk  természettudományos és műszaki képzés  OTKA szerepének újbóli megerősítése  fontos a megvalósítás: akció program

Milyen az innováció finanszírozása? Innovációs Alap GVOP / GOP / ROP / KMOP => – Alkalmazásorientált kooperatív kutatási és technológia- fejlesztési tevékenységek támogatása. – Közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a kutatás, technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása. – Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése

Nagyvállalati innováció Alapkutatás Fejlesztés Technolo- gizálás Tömeg gyártás idő Tudás specializálódás Tudás átadás (technológia, management) Egyetemek, Kutató intézetek Alkalmazott- kutatás

Nagyvállalati innováció (vágyak)  Stabil, tervezhető szabályozó rendszer (költségek, adók, járulékok),  EU-s pályázati szabályok,  Együttműködés kutató központokkal és beszállító vállalatokkal, spinn-off cégek  Legyen naprakész info a tudásról, (alvállalkozók, kutatóhelyek, szakértelem)  Tudományos folyamatok menedzsmentjére legyen bevezetett jó módszer  Konzorcium menedzsmentje, PM

KKV innovációs lehetőségei (gondok)  tőkehiány, hitelhez jutás nehézségei: => kockázatvállalás => alacsony K+F ráfordítás => fejlesztési eredmények hasznosítása  pályázati gondok: garanciák, referenciák  lobby a pályázati szabályokért (NFÜ, GOP, NKTH, stb) – gyorsabb, egyszerűbb, kisebb bürokrácia  minimális kapcsolat a kutatóintézetekkel

KKV innovációs lehetőségei  Erős egyetemek => működő innováció  KKV innovációs kiszolgálása:  információ,  pályázatírás,  finanszírozás megszervezése,  innováció előkészítése, majd  gyártásba vitel és  piaci bevezetés.

2, Makro áttekintés az új évszázad trendjeiről: Mi változott a 90-es évekhez viszonyítva  technológia forradalma,  globalizáció,  info társadalom,  integráció => verseny intenzitása nő,  költségtétel a versenyképesség (függ hatékonyságtól, innovációtól, tudástól) Példa: Akadémia elnöksége Reformbizottságot hozott létre. Cél: az akadémiai kutatóhálózat működési, szervezeti és irányítási reformja. Minőség, teljesítmény, hasznosság követelménye.

A tudomány és az innováció kapcsolata Cégeket a profit vezérli innovációt a tudásközpontok gerjesztik, => tudásközpontok kínálatát összekapcsolni az ipar igényeivel. K+F menedzsment, tudás menedzsment hiányzik. Kritikus tömeg kell a K központokhoz (Szilicium völgy) Forrás termelés – gazdaságban Tudás / érték termelés – oktatásban ! Ezért nem szabad forrást kivonni az oktatásból. Minőségi túlképzés NEM lehetséges.

Az Innováció útja  innovációt lépésről lépésre  nem elég csak beszélni róla, (bár azt is kell), de legfontosabb TENNI !