Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 11. előadás november 23. Témakörök: 5. Az EU jogrendszerének közigazgatási alapjai 5.1. Az EU jogrendszerének közigazgatási jellemzői (9. és 10. előadás) 5.2. Az EU jogi aktusainak végrehajtási mechanizmusa, avagy az EU központi szervei és a tagállami közigazgatások közötti kapcsolatrendszer fő jellemzői 5.3. Az EU központi szerveinek eljárására vonatkozó jogi előírások (12. előadás)

5.2. Az EU jogi aktusainak végrehajtási mechanizmusa, avagy az EU központi szervei és a tagállami közigazgatások közötti kapcsolatrendszer fő jellemzői Kiindulás: az európai CITDÖVKE, hiszen ott a kérdést már részben érintettük. Itt csak azt vizsgáljuk, hogy mi jellemzi a központi szervek és a tagállami közigazgatások kapcsolatát. Tíz lényeges körülmény érdemel kiemelést.

1. Az EU központi szervei és a tagállami közigazgatások egymást kiegészítik; igazgatási funkciómegosztás 2. Az EU-nak nincsenek a tagállamokba kihelyezett (dekoncentrált) végrehajtó hivatalai, ezért a tagállamok egész államapparátusa tölti be az EU végrehajtó intézményi státusát 3. Az Alapító Szerződések nem rendelkeznek a tagállamok közigazgatási szervezetéről, személyzetéről, működéséről, de a közösségi jog másodlagos jogforrásai már igen! A modellezett viszony kevésbé alá-fölérendeltségi, hanem inkább partneri együttműködés – „összeölelkezés”, illetve „összefonódás”. 4. Az 1-3. pontok következménye: a tagállamokban nem egy egységes, Brüsszelben előírt közigazgatási modell működik. 5. Az 1-4. pontok következménye: az EU nem kötelez, hanem elvárást fogalmaz meg: a tagállami közigazgatás legyen - megbízható - átlátható - demokratikus

6. Egyre növekszik azon másodlagos jogforrások száma, amelyek révén az EU közvetlenül behatol a tagállamok közigazgatásába. Néhány példa: - a Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (NUTS) - a Tanács 1260/1999/EK rendelete (Strukturális Alapok működésének általános elvei) - a Tanács 2048/89/EGK rendelete (a borágazat ellenőrzése) Következmény: szervezet-hálózatok

7. Az elmúlt évtizedekben kialakult egyéb jogintézmények és működési szabályok, azaz további elvárások a tagállamokkal szemben A központi szint tekintetében Például: - legyen olyan alkotmány, amely érvényesíti a demokratikus jogállamiság követelményeit - legyen hatékony kormány, amely összehangolja az ágazatok működését A területi igazgatás tekintetében: Például: - a hatáskörök decentralizációja - modern eljárási rend - az állam és a civil társadalom rendszeres párbeszéde 8. Az integráció hatása a tagállamok közigazgatási szerveire A központi közigazgatás terén – centralizált modell decentralizált modell A területi közigazgatás terén – decentralizáció (megerősödés) regionalizmus A helyi közigazgatás terén: önkormányzatok

9. Európai Közigazgatási Térség kialakulása: - politikai stabilitás - fenntartható fejlődés - a parlamentek szerepének csökkenése, a közigazgatás szerepének növekedése - a jó kormányzás öt elvének érvényesülése - civil felügyelet alatt álló fegyveres testületek - decentralizáció, szubszidiaritás, szolidaritás, elvének érvényesülése - stabil, szakképzett, pártatlan hivatali apparátusok - megbízható, átlátható, demokratikus működés 10. Végső következtetés: az egységes (belső) piac megköveteli a tagállami közigazgatások egységesítését.