Vállalati informatika Vállaltirányítási rendszerek

Multinacionális vállalatok kialakulása Integrált vállalatirányítási rendszerek Az ArtHour Net Független Tanácsadó Kft. szakemberei szerint: „azon megoldások nevezhetők integráltnak, amelyek a könyvelés, értékesítés, emberi erőforrás menedzsment/bér, és a gyártás funkciók közül legalább hármat tudnak kezelni. Vállalkozói erőforrás tervezést (Enterprise Resource Planning, ERP) támogató rendszerek. Az ERP nem minden előzmény nélküli. Közvetlen ősének a 70-es évekből származó MRP (Material Requirements Planning), illetve az MRP II (Manufacturing Resource Planning) rendszerek tekinthetők.

Vállalti információs rendszerek szerepe Integrált vállalatirányítási információs rendszer alatt egy adott vállalat valamennyi feldolgozását megvalósító, egységes információs rendszert értünk. Marketing Pénzügy Vállalati információs rendszerek Termelés Szolgáltatás Stratégiai management Innováció Logiszika HR gazdálkodás Kotálik Gábor (2003.)

Számvitel A számvitel a vállalkozások egyik legfontosabb információ forrása, tartalma és célja a következőkben határozható meg: Információszolgáltatás a gazdasági döntéseket hozó felhasználók számára egy adott üzleti egység gazdasági tevékenységére vonatkozólag Gazdasági esemény Számvitel Költség információ

Számvitel és informatikai rendszer Pénzügyi modul Információs rendszer Gazdasági esemény Kontrolling modul Költség információ

A vállalati informatika fejlődése Pénzügyi folyamat Logisztikai Értékesítési Ellátási Termelési Beszállítók Disztribútorok Vevők Fuvarozók Bankok Informatika Hatóságok Synergon (2001)

IT fejlesztések Kb. 1,5 évente megduplázódik a rendelkezésre álló számítási kapacitás („Moore-törvény”); rendszerint vannak/lesznek olyan szoftverek, amelyek rendszerigénye megköveteli a fejlettebb gépeket.

IT fejlesztési problémák Mi legyen a már meglévő hardverrel és szoftverrel? A különböző vállalati részrendszerek eltérő idejű „fejlesztgetése” a legtöbb esetben anyagi megfontoláson nyugszik, de ez a későbbiekben kompatibilitási problémákat okozhat. Ez abban nyilvánul meg, hogy egymástól elszigetelt, a vállalat egészét átlátni képtelen részrendszerek jönnek létre. (pl: kül. Alapokon működő szoftverek) Egységesítés: Egyedi fejlesztések „Dobozos” változat

A vállalati információs rendszerek kategóriái Irodaautomatizálási rendszerek (OAS) Kommunikációs rendszerek Tranzakció-feldolgozási rendszerek (TPS) Menedzsment Információs Rendszerek (MIR, MIS) Vezetői Információs Rendszerek (VIR, EIS) Döntéstámogató rendszerek (DSS) Végrehajtási Információs Rendszerek Csoportmunka-rendszerek

Vállalti erőforrás tervezési rendszer ERP rendszerek (Enterprise Resource Planning Systems), jellemzően a következő modulokkal: Beszerzés, Raktározás, Termelés, Értékesítés, Pénzügy, Számvitel, Kontrolling, Karbantartás, Tárgyieszköz Gazdálkodás, Minőségbiztosítás, Emberi Erőforrás és Beruházás Menedzsment

Másik megközelítés Üzleti intelligencia Vezetői Információs Rendszer (MIS - Manager Information System) Döntéstámogató rendszerek, (DSS - Decision Support System); Adattárházak (Data Warehouse), Adatbányászati rendszerek (Data mining) BSC (Balanced Scorecard – stratégiai döntéstámogató rendszer) CRM (Customer Relationship Management – ügyfélkapcsolatok kezelése) SCM (Supply Chain Management – ellátási, beszállítói lánc kezelése)

Másik megközelítés e-Business rendszerek Workflow rendszerek Szimulációs szoftvereket Egyéb lehetőségek Szolgáltató cégek vállalatirányítási rendszerei Termelésütemező rendszerek Vállalati eszközmenedzsment (EAM – Enterprise Asset Management)

Komplett vállaltirányítási rendszerek Léteznek nagy nemzetközi rendszerek, amelyek megvásárlása akár több százmillió forintba is kerülhet, és legalább egy-két év bevezetési időszakkal kell számolnunk, mire teljes funkcionalitásában használni tudjuk a rendszert.

A középmezőnybe tartozó rendszerek húsz-ötvenmillió forint körüli árkategóriában mozognak, és megközelítően fél év a szoftver bevezetési időszak. A harmadik csoport az említett rendszereknél kedvezőbb árfekvésű (1-5 millió forint). Az átállás, vagyis a betanulási időszak mindössze két-három hónap. Integrált vállalatirányítási rendszerek Integrált ügyviteli rendszerek

Integrált vállalatirányítási rendszerek főbb jellemzői Szempontok Integrált vállalatirányítási rendszerek főbb jellemzői Integrált ügyviteli rendszerek főbb jellemzői Célja A vállalati folyamatok teljes körű tükrözése és a bekövetkező változások követése. Elsősorban naprakész pénzügyi információk biztosítása. Felépítése Humán erőforrás-, logisztika-, pénzügy/számvitel-, termelés-, értékesítés-modul, stb. Alapvetően pénzügyi/számviteli modulok köré felépülő program. Határai 1, Általában túllép a vállalat határain (Pl.: Internet segítségével). 2, Adattárház és üzleti intelligencia. 1, Elsősorban helyi hálózatok. 2, Alapvetően pénzügyi adatbázis. Felhasználók Elsősorban nagy- és közép-vállalatok Kis- és középvállalkozások Bekerülési értéke Üzembe állítása nagy beruházásnak minősül (a cég árbevételének 1-3 %-a). Néhány millió Ft.

Standard software A „standard szoftver” kifejezés azt jelenti, hogy tulajdonképpen készen lehet ezekhez a rendszerekhez hozzájutni. A standard szoftverek természetesen csak egy elképzelt vállalati modell alapján írhatók meg, amely azt vonja maga után, hogy egy ilyen standard szoftverben nagyon sokféle standard funkció található, amelyeket a bevezetés során a vásárló, a vállalat sajátosságainak, illetve igényeinek megfelelően lehet paraméterezni. Pl: SAP Microsoft CRM rendszer ERP

A vállalati menedzsment szemszögéből nézve a vállalatirányítási információs rendszerek két fő feladatot látnak el: gyorsan, hatékonyan feldolgozzák a vállalatoknál keletkező, nagy számú üzleti tranzakciót ellátják a vállalat vezetőit a döntéseik meghozatalához szükséges információkkal

Informatikus szemszögéből Egy szervezeten, egy vállalaton belül lezajló műszaki, termelési, kereskedelmi, raktározási, készletgazdálkodási, pénzügyi, illetve vezetési, irányítási, stb. folyamatok egységes, integrált számítástechnikai kezelését megvalósító információs rendszereket értjük.

Informatikai szempont: integritás Az egyik legfontosabb, hogy az integrált információs rendszerben a feldolgozás egyes lépései úgy adják tovább az információt az őt követő lépéseknek, hogy közben nem változik az eszköz (pl.: nem mentik az adatokat floppy diszkre, majd töltik be egy másik számítógépbe és/vagy rendszerbe újra), és nincs többszörös adatbevitel sem (pl.: a raktári készlet forgalom adatait nem nyomtatják ki papírra és viszik be újra adatrögzítés révén egy másik számítógépbe, másik rendszerbe), ugyanis ezekre nincs szükség. Az integrált rendszerben a funkciók, tevékenységek nem keveredhetnek és nem duplikálódhatnak.

Integráció kiterjedése Az integráció határai természetesen még tovább bővíthetők. Például a gyártóipari vállalatoknál a vállalatirányítási rendszerhez integrálódhatnak CAD (Computer Added Design, Számítógéppel Segített Tervezés), CAM (Computer Added Manufacturing, Számítógéppel Segített Gyártás), rendszerek is. Az integráció kiterjedhet továbbá az irodaautomatizálási rendszerek (szövegszerkesztők, táblázat- és grafikon-készítők, elektronikus levelezési rendszerek) használatára, vagy az Internet hálózat használatára. A különböző rendszerek integrációja a Web-alapú rendszerek megjelenésével jelentősen kibővült.

Standard rendszerek „testreszabása” A társaság informatikai stratégiájának kialakítása A megfelelő standard rendszer kiválasztása A kiválasztott vállalatirányítási rendszer bevezetése Projekt-tervezés, a munkamegosztás kialakítása, team-ek kialakítása Rendszertervezés A kiválasztott információs rendszer hardver, szoftver, hálózati, adatátviteli és egyéb erőforrás igényeinek tervezése Eszközök beszerzése, telepítése, tesztelése, üzembe helyezése A kiválasztott vállalatirányítási rendszer „testre szabása” A vállalatirányítási rendszer tesztelése Oktatás, kiképzés, továbbképzés Az integrált vállalatirányítási rendszer használata Rendszer, hardver, szoftver követés, a szükséges korrekciók, korszerűsítések végrehajtása

Információs rendszerek kiválasztása Az informatikai stratégiában rögzített stratégiai cél, vagyis hogy az adott rendszer szolgáltatásai mennyire felelnek meg az adott szervezet igényeinek. A kiválasztott rendszer, a rendszer-bevezetés, illetve a rendszer használatához, üzemeltetéséhez, esetleges későbbi bővítéséhez szükséges hardver, szoftver, hálózati és egyéb eszközök ára, az üzemeltetés várható költségei Milyen felhasználó-támogatás és szolgáltatások tartoznak a rendszerhez a bevezetés során A rendszer használatához szükséges számítástechnikai eszközök (operációs rendszer, adatbázis-kezelő rendszer, stb.) korszerűsége nagyon fontos Az adott rendszer referenciáinak száma

SAP (Systems, Applications and Products in Data Processing) A németországi SAP AG cég fejleszti 1972 óta Jelenleg a világ 5. legnagyobb szoftvercége R/3 FI HR R/S SD MM 2 R/3 grafikus felhasználói felület Szövegszerkesztés Oracle forms MS Access MS Excel SAP és nem SAP alkalmazások 1 4 3 1-Integráció közös adatbázis segítségével 2-Alkalmazások közötti interfész 3-Interfész desktop alkalmazásokhoz 4-Integráció business API-k segítségével

Az SAP R/3 rendszer általános jellemzői: rugalmas struktúra; a vállalatok folyamatosan alkalmazkodni tudnak a mindenkori követelményekhez valós idejű adatfeldolgozás; a fontos információk szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak és ezekhez az adatokhoz mindig, mindenhol és mindenki hozzáfér, akinek erre jogosítványa van párhuzamos és egyszerűsített folyamatok; az eddig időben egymás után következő folyamatoknak most párhuzamosan kell történniük vállalati integrált megoldások; az egyik modulban tárolt információkra más vállalati területeken is szükség lehet gyors bevezetés; a rendszer fokozatosan vezethető be szűkebb funkcionalitással és ezáltal gyorsabban lesz produktív kliens / szerver rendszer, PC-s munkahelyekkel nyílt rendszerek; az SAP R/3 különböző gyártók operációs rendszerein is alkalmazható, valamint lehetővé teszi, hogy a felhasználó az információkat kényelmesen irányíthassa saját rendszeréből egy külső vállalathoz

felhasználóbarát megoldások; a felhasználói felület a felhasználók speciális követelményeihez igazítható, így nagyfokú szabadságot és rugalmasságot biztosít teljesen integrált alkalmazások; a rendszer az üzleti folyamatokban felhasznált adatokat egy magas fokon integrált adatbázisban tárolja, így biztosított az egységes adathozzáférés és rugalmasság az egész vállalatra kiterjedő integráció valós idejű adatok, függetlenül attól, hogy ezen információkra a vezetői szinten, a könyvelésben; az értékesítésben vagy a termelésben van szükség üzleti folyamatai rugalmasak, átfogóan dokumentáltak INTERNET-bővítési lehetőség párhuzamosan futó üzleti folyamatok végrehajtása is lehetséges moduláris felépítése gyors bevezetést tesz lehetővé desktop integráció; az adatok gyakorlatilag egy-két egérkattintással átvihetők egy desktop PC-alkalmazásba on-line integrált grafikák; a felületen az adatok szinte mindenhol közvetlenül átalakíthatók két- vagy háromdimenziós grafikákká

Az adathozzáférés-védelem és a bejelentkezési jogosultság SAP R/3-as rendszere sok olyan adatot és információt tartalmaz, amelyek nem publikusak azok számára, akik nem dolgoznak közvetlenül ezen adatokkal, ezért a rendszerben létre kellett hozni egy átfogó védelmi rendszert, amely megakadályozza, hogy illetéktelenek hozzáférhessenek a vállalat adatállományához.

Az adathozzáférés-védelem és a bejelentkezési jogosultság Az SAP rendszerben háromféle jogosultsági szint létezik, amelyeket személyre szabottan a rendszeradminisztrátorok osztanak ki az ezekre jogosult felhasználóknak a megfelelő adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítására. Az első szinten elhelyezkedő felhasználóknak csak egy bizonyos korlátozott szintű adatbeviteli jogosultságuk van, vagyis néhány adatot a megfelelő helyre manuálisan bevihetnek a rendszerbe, de a már ott lévő adatokat nem tekinthetik meg. A második szint az adott felhasználóknak lehetőséget biztosít, hogy egy meghatározott adathalmaz információit olvassák, de ezen információkon nem változtathatnak. A harmadik szintű hozzáférési jogosultsággal rendelkező felhasználóknak lehetőségük van rá, hogy egy előre meghatározott adathalmaz információit ne csak megtekinteni tudják, hanem szükség esetén módosíthassanak is rajta.

SAP R/3 bejelentkezési képernyője

Kulcsszó (jelszó) A Kulcsszóra már jóval több szabály vonatkozik az SAP-ban. Ezek: a minimális hossz rendszerparaméterrel állítható be az első pozíción nem állhat „!”, „?” jel az első három jel nem lehet azonos az első három betű nem származhat a felhasználó nevéből nem lehet „SAP” illetve „PASS” további tiltott kulcsszavak táblázatban definiálhatók A rendszer előre megadott idő leteltével kikényszeríti a Kulcsszó módosítását.

Jogosulatlan kulcsszóhasználat A rendszer védelmet biztosít jogosulatlan kulcsszóhasználat, illetve betörési kísérlet ellen: három hibás kísérlet után automatikusan lezárul a bejelentkezés folyamata tizenkét hibás kísérlet után automatikusan zárlat alá kerül a felhasználó a zárlat másnap automatikusan feloldódik

A rendszer legfontosabb elemei: Fejlesztői / teszt rendszer (DTS) OSS router (on-line Walldorf-i (SAP központ) kapcsolat felépítése) SAP router Produktív, vagyis éles rendszer (PRO) Adatbázis mentőeszköz