Luigi Galvani

Életrajzi adatok Született: 1737. szeptember 9. Bologna Elhunyt: 1798. december 4.(61 évesen) Bologna Ismeretes mint: az elektromosságtan egyik megalapítója Nemzetiség: olasz Szakterület: fizika,  élettan, orvostudomány

Luigi Galvani (1737-1798) Azokat a jelenségeket tanulmányozta, amelyeket az állati szövet elektromosságának tartott. Az ő munkája segítette elő az áramforrásként viselkedő Volta-oszlop felfedezését.

Galvani kísérlete Galvani 1786-ban felfedezi, hogy ha két különböző fémből készült, egymással összekötött lapocskát hozzáérint a preparált békacombhoz, az összerándul.

Galvani következtetése: Az elektromos jelenségek eredete a békacombban van  „állati elektromosság” Galvaninak igaza volt abban, hogy az izom- összehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, de az "állati elektromosság" feltételezése tévesnek bizonyult.

Nevéből számos elektromos jelenség elnevezése származik:  a galvanizálás  a galvanoplasztika  a galvánelem első- és másodrendű vezetők együttese a galvanoterápia Galvani neve összenőtt az elektromossággal, munkássága nyitotta meg az utat az izom- és idegfiziológia kutatása s az elektrofiziológia tudománya felé is.

Galvánelemek Galvánelem: Olyan berendezés, melyben ionképződés és ettől térben elválasztva ionok semlegesítődése megy végbe Tartós áramforrásként használható Kémiai energia rovására elektromos mező épül fel Akkumulátor: Olyan galvánelem, melyben az áramtermeléskor (kisüléskor) átalakult anyagok ellenkező irányú, ún. töltőáram átbocsátásával regenerálhatók. A mai elemek szárazelemek: kocsonyásított vagy papírba itatott elektrolitú Leclanché- elemek

A galvánelemekkel kapcsolatban fontos tudni, hogy amennyiben sokáig az áramkörben hagyjuk az elemet – a hosszú idejű folyamatos áramtermelés elpusztítja az elem burkolatát - sav kifolyhat az elemből és tönkre teheti a készüléket.   Arra is nagyon kell figyelni, hogy a használt elemeket nem szabad bedobni a szemetesbe, mert onnan a kukába kerül, majd a szeméttelepre, a sav belefolyik a földbe, az elem cink része mérgező, rengeteg növényt megöl. A környezetkárosító hatás csökkentésére a mai szárazelemek kadmium és higany mentesek.

A mai galvánelemek(elem merülése) A legtöbb kémiai reakció hő formájában termel energiát. Az elemek ezzel szemben elektromos energiát termelnek. Az elektrolit oxidálja a cinkből készült anódot. A mangán-dioxid/karbon katód reakciója az oxidált cinkkel elektromosságot eredményez Az elem kollektora kivezeti az elektromos áramot a külső áramkörhöz, így a kollektor csatlakozási pontot biztosít pl. egy zseblámpa izzójának vagy egy hordozható CD-lejátszónak A cink és az elektrolit kölcsönhatása olyan reakcióterméket hoz létre, amely fokozatosan lassítja a cella aktivitását és csökkenti a feszültségét. Mindeközben a mangándioxid lassan elfogy, és így egyre kevésbé képes a katód szerepét betölteni. Mindezek a folyamatok együtt azt eredményezik, hogy fokozatosan gyengül az elem feszültsége.

A galvánelem felhasználása Gyógyászatban Új lehetőség kínálkozik a fogamzásgátló spirálok alkalmazásának területén Korrózió a természetben:példaként a vasat vizsgálva a vas nedves környezetben hamar korrodálódik

Készítette: Klement Dávid Köszönöm a figyelmet! Készítette: Klement Dávid