A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban 13.
1. A fogalom jelentése Retorikai alakzatok: Nyelvi elemek tudatos elrendezése, ami által többlet jelentést érünk el A magyar nyelv alkalmas erre, mert nem kötött a szórend
2. Alakzatok nyelvi szintek szerint Hangalakzat pl.: „Nézni is tereh” (teher) Mondatalakzat pl.: „Balsors akit régen tép” (Akit régen tép a balsors) Gondolatalakzat pl.: „Haj, de…”
3. Amikor modalitást vált az alakzat Exklamáció (Fellkiáltás) Interrogáció (Kérdés) Apostrophe (Megszólítás)
4. Amikor többletet ad a szöveghez Ismétlés Anafora - katafora Refrén Keret versszak Halmozás (szinonimák egymás után) Felsorolás (más szavak egymás után) Fokozás
5. Eltűnik valami a szövegből Kihagyás (ellipszis): Balladai homály Célzás Többértelműség A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.
6. Sajátos architektúra épül fel Párhuzam (paralellizmus) [miközben nő, egyre csökken] Fordított párhuzam (khiazmus) [miközben csökken, egyre nő] Ellentét (kontraverzió) Szórendcsere (inverzió) [„Balsors, akit régen tép”]
7. Váratlan szövegelemek beépítése Oxymoron: vidám temetés Jelző és jelzett szó ellentéte Hiperbola: megöl ha nem teszem meg túlzás Paradoxon: Boldogok akik sírnak Ellentmondás, ami magasabb szinten feloldható
8. A szóképek is retorikai alakzatok, de külön szoktuk tárgyalni őket Metafora, metonímia is voltaképpen alakzatok De: külön tárgyaljuk őket