Az észak-amerikai gazdasági centrum dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Amerika fogalma, térfelosztásai

Amerika fogalma, felfedezése, főbb adatai Elnevezés: Amerigo Vespucci (név női változata: America) Újvilág Felfedezés: 30-40 ezer éve: Ázsia felől (indiánok ősei)  10 ezer éve: Patagóniát is elérték Viking halászok 1492.: Kolumbusz (nem tudta, hogy Amerika)  1497.: John Cabot (Észak-Amerika) Amerika egésze Kiterjedés: 42 millió km2 (28%) (VR2.) Lakosság: 870 millió fő (14%) Egy vagy két kontinens? Természet: két kontinens összekapcsolódása a földtörténet során Társadalom: egy kontinens kettéválása a gyarmatosítás során 3

Amerika térfelosztásai (1 vagy 2) Természetföldrajz: Észak, Dél Társadalomföldrajz: Észak, Latin 4

Amerika térfelosztásai (3 vagy 4) Észak, Közép, Dél természetföldrajz Észak, Közép, Dél társadalomföldrajz Észak, Közép, Dél, Karib társadalomföldrajz 5

Észak-Amerika déli határai K, NY és É irányába egyértelmű határok (csak Grönland vitatható) Csak D-i határa kérdéses Történelem: USA-n belül: hagyományos mexikói–USA határ (gyarmatosítástól 1849-ig) Társadalomföldrajz: mai mexikói–USA határ (Rio Grande) Természetföldrajz: Tehuantepeci-földszoros (216 km) Mexikón belül Külgazdaság: Mexikó déli határa: NAFTA, OECD 6

Észak-Amerika méretei Grönland, Kanada, USA Terület: 22 mió km2 (≈ Latin-Amerika) Európányi területű országok: Kanada VR2., USA VR4. Népesség: 350 mió fő Továbbra is nagy bevándorlás De: egyre inkább elmarad Latin-Amerikától Viszonylag alacsony népsűrűség: 16 fő/km2 Területileg szélsőségesen oszlik meg BosWash, ChiPitts: 50–50 mió, SanSan: 38 mió 7

Az észak-amerikai világgazdasági pólus kifejlődése 8 8

Az USA kialakulása É-Am: rövid idő alatt gyors fejlődés 400 éve: jelentéktelen periféria Ma: gazdasági centrum, politikai szuperhatalom Első brit telep (1607): Jamestown (Virginia) USA igazi megalapítóinak puritán szellemisége 1620: Mayflower (Új-Anglia – Massachusetts) Igaz: sok vallási üldözött is érkezett Konok kitartás, vállalkozó szellem, kemény munka De: „vad” őslakosság kiűzése is Emberfajták nem keveredtek (szemben Spo., Fro. gyarmatai) Kezdetben nehézségek: hajóút, fagy, éhínség, járványok XVIII. sz.: prosperáló 13 brit kolónia összefüggő területsáv Svéd, holland gyarmatok kiszorultak 9

Brit gyarmati gazdálkodás Dél gazdasági alapja: nagy ültetetvényeken folyó árutermelés (dohány, indigó, rizs) Eleinte az óceáni átkelés költségeit dolgozták le 1619: első afrikai rabszolgák (Virginia) Észak: gazdasági alapja: halászat, fakitermelés, kézműipar (kevés művelhető föld) XVIII. sz.: „háromszög kereskedelem” Délről Angliába: dohány, indigó, rum Angliából (Afrikán át) Délre: rabszolgák Érdekellentétek Angliával Adó Brit hajózási, kereskedelmi monopólium 1763.: királyi proklamáció 1776: Függetlenségi Nyilatkozat, 7 évnyi háború után USA megalakulása 10

Politikai hegemónia Észak-Amerikában Függetlenség után: nyugati terjeszkedés Mississippiig 1803.: Louisiana Franciaországtól 1819.: Florida Spanyolországtól 1818.: USA-kanadai határ 1845.: Texas (önként csatlakozott) 1849.: É-Mexikó (Kaliforniától Új-Mexikóig) 1853.: Dél-Arizóna Mexikótól 1867.: Alaszka Oroszországtól 1898: Hawaii-szk, Puerto Rico, Fülöp-szk. Ez már inkább világpolitikai szerep Terület (9,8 mió km2): VR4 (Oroszo., Kanada, Kína után) 50 tagállam (1959: 2 külbirtok is tagállam lett: Alaszka és Hawaii-szk.) 2 önkormányzattal rendelkező terület: Puerto Rico, Északi-Mariana-szk.) Stratégilailag fontos külbirtokok: Guam, Amerikai Szamoa, Amerikai Virgin-szk. 11

Az USA a világhatalommá válás útján 12 12

Dinamikus fejlődés a vadnyugat hőskorát követően 1861–1865 polgárháború: É győzelme, rabszolgaság eltörlése Intenzív személy- és áruforgalom a nyugati országrészek felé 1858: postakocsijáratok Vasúthálózat példátlanul gyors kiépítése 1850 14500 km (leghosszabb, több mint NBr) 1910: 386000 km (történelmi csúcspont) 1869 San Francisco elérése 1883-ig 4 K-Ny-i vasútvonal 1861: távíró SF és NY között 13

A XIX. sz-i kapitalizmus amerikai fejlődési pályájának tényezői Káprázatos ütemű haladás Óriási természeti erőforrások Szabad földterület Mezőgazdasági és ásványi nyersanyagok Bevándorlás  humán erőforrások (1850: 23,2 mió fő) Polgárháború  nincs import  van tőkeimport Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte (védővámok) Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823) 14

Kezdetben: „amerikai álom” = szabad földfoglalás Nagy, családi farmméret (65ha) Gazdálkodás gépesítése  állandó kereslet a mg-i termelőeszközök iránt  műszaki fejlődés Terménybőség  árutermelő farmok (önellátás helyett)  feldolgozóipar, élelmiszerellátás biztosítása Központi szerepkörű települések: felvásárlás, tárolás, értékesítés, eszköz- és hitelellátás  gyors városodás  tercier szektor Vidék népességvonzása, városi munkaerő elszívása  városokban munkaerőhiány  magasabb városi munkabérek Jólét  további bevándorlás  növekvő belső fogyasztópiac Drága élőmunka  technológiai fejlesztés 15

Világgazdaság egyetlen Európán kívüli fejlett centruma az ipari kapitalizmus korában 1820, GDP/fő USA > legfejlettebb Ny-eu-i országok Foglalkoztatás: még mg a legnagyobb De: termelési érték: ipar = mg X 2 1900: világ ipari termelésének 23,6%-a (NBr és No lemaradt) Vastermelés 14%-a (NBr. után VR2.) 1900: világ legerősebb gazdasága Föld más nagyrégiói: periféria 16

Ipari specializáció Hatalmas egységes piac előnye gyors tőkekoncentráció Első óriásbankok Velük összefonódó ipari, közlekedési és kereskedelmi nagyvállalatok Ipari övezet: É-atlanti partvidék és Nagy-tavak környéke Gyors urbanizáció Városok szakosodása Nyugati központok Csak kereskedelmi funkció XX. sz. eleje: új munkahelyek XX. sz. eleje: szabad földterületek elfogytak I. vh: nehézipar, hadi- és kereskedelmi flotta I. vh: USA beavatkozás döntő kimenetelű De: közvélemény ellenezte (izoláció) 17

Válság és konjunktúra a II. világháború végére Később bevándorlás korlátozása 1929–1933: gazdasági válság (konjunkturális) GDP 50%-ra csökkent Bankok, iparvállalatok csődje Munkanélküliség Kilábalás erőteles állami beavatkozással F. D. Roosevelt új gazdaságpolitikája (New Deal) Szövetségesek győzelme Hajó, tank, repülőgép és egyéb harci eszközök II. vh: konjunktúra Világ ipari termeléséből 31,4% (1938)  55,8% (1950) 18

Katonai és gazdasági világhatalmi szerep a II. világháború után 2 vh, hidegháború nyertese Közvéleménye elfogadja a globális szerepet Világpiacra termelő tnc-k érdekei is Kulcsszerep a háború utáni gazdasági és politikai világrend kialakításában Amerikai Államok Szervezete: befolyás a Ny-i féltekén 1940-es évek vége: NATO: SZU-ellenes katonai szövetség SZU felbomlása  Korunk egyetlen szuperhatalma (unilateralizmus) 2001: nemzetközi terrorizmus elleni harc – akár szövetségesek nélkül, egyoldalúan 2002–2003 GDP 3,7%-át fordították védelmi célokra (380 mrd $ – világ katonai kiadásainak 40%-a) 19

Sajátosan fejlett piacgazdaság (eltér EU-tól, Távol-Kelettől) Liberális elvekhez való erősebb ragaszkodás (magángazdaság, egyéni szabadság) Spontán piaci mechanizmusok érvényesülése Szűkebb hatókörű jóléti intézmények XX. sz. közepe: fordista tömegtermelés fénykora Marketing módszerekkel gerjesztett tömegfogyasztás Amerikai médiahatalom: fogyasztói kultúra 1970-es évek válsága  posztfordizmus Magas a szolgáltatások aránya (76–78%) Ipari foglalkoztatottak aránya csökken (1950: 28%, ma: 20%) Magas színvonalú szekunder ágazatok (nagy tudástartalmú termékek – termékéletciklus felszálló ága) Multinacionális mamut vállalatok világméretű terjeszkedése, de erősödő KKV-szekor is Világ 500 legnagyobb vállalatából 185 USA-székhelyű Cégek 87%-a 20 főnél kisebb  fogl 26%-a 20

Globalizáció folyamatának legfőbb mozgatója és haszonélvezője Ipari, majd információs társadalom Világ K+F kiadásainak 40%-a (szabadalmak alapján Eu 2-2,5X-e) Népesség (300 mió fő): VR3 (Kína, India) GDP (világrészesedése ≈ EU) 21

Az észak-amerikai metropolizáció 22 22

Gyors városodás – Chicago népességszámának alakulása, 1831–1930 23

Szomszédsági kapcsolatok és a szomszédsági hasonlóság az EU-ban és Észak-Amerikában É-Am: városok a perifériákon, több alhálózat, EU: középen sűrűsödő hálózat 24

A nagyváros–vidék kettősség Észak-Amerikában Városok aránya ország népesség GDP USA (SMA) 38% 49% Kanada (CMA) 45% 54% 25

A nemzetközi városhierarchia élén Világvárosok (John Friedman, 1986): Elsődleges (3): New York, Chicago és Los Angeles Másodlagos (4): Toronto, Miami, Houston, San Francisco Globális város (Saskia Sassen, 1991) (1): New York (később Los Angeles is) 26

New York 1626: holland alapítás (Új-Amszterdam), 24$ értékű üveggyöngyért  1664: angoloké Hudson-völgye: összeköti a Nagy-tavakat az Atlanti-óceánnal 1840-es évek: 500 ezer, 2010: 8,5 mió fő NY CMSA (Connecticut, New Yersey is): 20 mió fő BosWas megapolisz 50 mió USA gazdasági életének legfőbb irányító központja, nemzetközi pénzvilág Mekkája Wall Street értéktőzsde (VR1), 10 legnagyobb reklámcég 2000: világ 100 legnagyobb tnc-jéből 36 USA, 13 NY Világpolitikai rang: ENSZ székhelye Egyetemek (Columbia, Yale, Princeton)  szellemi potenciál 27

New York – Manhattan 1,5 mió lakos, de 1,8 mió munkahely Felhőkarcolók: Empire State Building (381m, 1931-től világrekord) World Trade Center (412m, 2001-ig) Jövedelmi polarizáció Átlagjöv országos átlag 2x-e Lakosság 1/5-e szegénységi küszöb alatt (slumok, bűnözés) Kevert lakosság: 30% spanyolajkú (Puerto Rico), 27% afroamerikai, 10% ázsiai Zsidók (Izrael után 2. legnagyobb közösség, főként K-Eu-ból) Szegregáció: Little Italy, Chinatown 28

Toronto Ontario-tó partján (Ontario állam székhelye) XIX. sz.: „kanadai Chicago”: ny-i terjeszkedés kiindulópontja + gazdasági centrum (húsipar) 5 mió (Kanada legnépesebb városa) Világ egyik legmultikulturálisabb városa (100 náció) Világ legélhetőbb városa (Economist, 1994) Ipar, keresk., pénzügyi élet vezető metropolisza Ipar: fémfeldolgozás (mg-i gépek, repülőgépek, elektromos berendezések, atomerőművi fűtőelemek), uránvegyészeti üzem, autóipar Világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje (Bay Street) Jelképe: CN Tower (553 m) 29

Városökológiai modellek Eu: feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni) Felső rétegek lakóhelye: hagyományosan a városközpont É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek Városökológia (humán-, vagy szociálökológia): Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát Chicago: kiváló terep városökológiai kutatások kiváló terepe Etnikai tarkaság Az 1920-as népszámlálástól kezdve részletes adatok állnak rendelkezésre a 70, (1930-ban már 75) városrészre „Chicagói Iskola”: városökológiai modellek sorát dolgozzák ki 30

Burgess–Park-féle koncentrikus modell (1925) Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) A város koncentrikus övezetre bontható CBD (Loop): magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus Átmeneti övezet: erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó Ipari munkásság lakóöve: XIX. vége: kétlakásos bérház Felsőbb osztályok lakóterülete: családi és társas ház, középosztály Ingázótelepülések: elővárosok (szubu.) Mezőgazdasági övezet: ellátóöv Metropolis hátországa: Vonzáskörzet Szukcesszió 31

Hoyt-féle szektorális modell (1939) Kérdés: mely városrészen élnek a magas státuszúak Burgess modelljéből indult ki 64 amerikai városon 3 időpontra Eredmények Koncentrikus körök helyett szektorok A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) Szektorok City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede 32

Harris–Ullman többmagvú modellje (1945) City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok 33