Reform és növekedés Halmai Péter Szent István Egyetem 46. Közgazdász-vándorgyűlés Eger, június 26-28

Strukturális reformok és a növekedés A strukturális reformok végső célja a jólét fenntartható javítása. ahol a POP a lakosság, L a foglalkoztatottak száma Növekedés: –a munkatermelékenység növekedése és/vagy –a lakosság aktívan foglalkoztatott hányada növekedése útján

A gazdasági növekedés meghatározó tényezői Kínálati oldal munka-tényező tőke-tényező teljes tényezőtermelékenység növekedési számvitel, termelési függvény További tényezők kereslet kereskedelmi és földrajzi helyzet makrogazdasági politikák intézményi tényezők, stb.

Az EU15 növekedési összetevői ( ) Éves átlagos növekedési ütem a tényezők hozzájárulása szerint -1,0 -0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 reál GDP TFP tőke intenzitás munkaerő minősége átlagos heti munkaidő „bennszülött” népesség nettó migráció munkaképes korú népesség aránya fiatal népesség férfiak részesedése nők részesedése részesedése munkanélküliségi ráta munka input munkatermelékenység

Potenciális növekedési ütem Felzárkózó országok versus az euró-övezet többi része ÍrországGörögországSpanyolországPortugáliaAz euró-övezet többi országa

Növekedési jellemezők a „régi” konvergencia-országokban meghatározó a munka- és tőkeinput növekedése spanyol munkaerőpiaci reformok hatása (visszafogott reálbérek, növekvő foglakoztatás) teljes tényezőtermelékenység jelentős növekedése Írország esetében (FDI, csúcstechnológiák, emberi erőforrás intenzív fejlesztése stb.)

Potenciális növekedés és annak összetevői 0,20,11,92,60,90,70, ,40,60,83,81,31,11, TFP 1,01,61,31,80,61,50, ,3 0,81,10,81,20, tőke 0,72,00,61,90,31,60, ,31,00,41,30,10,80, munka A potenciális növekedés összetevői 1,93,73,96,51,83,82, ,12,92,16,52,23,02, Potenciális növekedés, éves %-ban PTESELIEEU-8EU-4euró-övezet

Növekedési jellemezők a „régi” konvergencia-országokban meghatározó a munka- és tőkeinput növekedése spanyol munkaerőpiaci reformok hatása (visszafogott reálbérek, növekvő foglakoztatás) teljes tényezőtermelékenység jelentős növekedése Írország esetében (FDI, csúcstechnológiák, emberi erőforrás intenzív fejlesztése stb.) pénzpiaci integráció hatása: –a kockázati prémium csökken, dezinfláció, csökkenő reálkamatok –csökkenő tőkeköltség –növekvő rés a tőke termelékenysége és költsége között

A tőkeköltség alakulása ÍrországGörögországSpanyolországPortugália Az euró-övezet további országai

Növekedési jellemezők a „régi” konvergencia-országokban meghatározó a munka- és tőkeinput növekedése spanyol munkaerőpiaci reformok hatása (visszafogott reálbérek, növekvő foglakoztatás) teljes tényezőtermelékenység jelentős növekedése Írország esetében (FDI, csúcstechnológiák, emberi erőforrás intenzív fejlesztése stb.) pénzpiaci integráció hatása: –a kockázati prémium csökken, dezinfláció, csökkenő reálkamatok –csökkenő tőkeköltség –növekvő rés a tőke termelékenysége és költsége között fiskális konszolidáció

Az államadóság és terhe a GDP %-ában 2,935,764,751,453,6Portugália 1,53,53,834,661,540,9Spanyolország 4,27,76,891,1102,565,7Görögország 0,92,47,726,94899,2Írország 2,94,14,765,274,855,4Euró-övezet KamatfizetésAdósság arány

Növekedési jellemezők a „régi” konvergencia-országokban meghatározó a munka- és tőkeinput növekedése spanyol munkaerőpiaci reformok hatása (visszafogott reálbérek, növekvő foglakoztatás) teljes tényezőtermelékenység jelentős növekedése Írország esetében (FDI, csúcstechnológiák, emberi erőforrás intenzív fejlesztése stb.) pénzpiaci integráció hatása: –a kockázati prémium csökken, dezinfláció, csökkenő reálkamatok –csökkenő tőkeköltség –növekvő rés a tőke termelékenysége és költsége között fiskális konszolidáció EU-transzferek a strukturális beilleszkedés előmozdítására, az állami beruházások 25-50%-a

Közberuházások és a strukturális alapok (a GDP%-ában) 2,22,42,24,4Portugália 1,10,74,03,3Spanyolország 1,72,33,03,2Görögország 0,61,74,43,1Írország --2,62,5Euró-övezet Strukturális alapokKözberuházások

Növekedési jellemezők a „régi” konvergencia-országokban meghatározó a munka- és tőkeinput növekedése spanyol munkaerőpiaci reformok hatása (visszafogott reálbérek, növekvő foglakoztatás) teljes tényezőtermelékenység jelentős növekedése Írország esetében (FDI, csúcstechnológiák, emberi erőforrás intenzív fejlesztése stb.) pénzpiaci integráció hatása: –a kockázati prémium csökken, dezinfláció, csökkenő reálkamatok –csökkenő tőkeköltség –növekvő rés a tőke termelékenysége és költsége között fiskális konszolidáció EU-transzferek a strukturális beilleszkedés előmozdítására, az állami beruházások 25-50%-a a várakozások, a hitelesség szerepe

SP/KP 1998SP/KP 1999SP/KP 2001SP/KP 2003 SP/KP 2005SP/KP 2006SP/KP 2007tényleges Az államháztartási egyenleg előirányzata a GDP %-ában (Portugália)

A konvergencia dinamikája ( ) Az egy főre jutó GDP 1999-ben (az euró övezet=100) Az egy főre jutó GDP növekedése összes ország (kivéve LU)

A munkatermelékenység növekedése 2,62,11,3 Egyesült Államok 3,93,2… EU10 1,11,62,2 EU

Az új tagországok átlagos felzárkózási rátája (évente %-ban) -9,54-3,90-3,64SI -7,35-1,45-2,08SK -2,57-0,48-2,55PL -5,21-2,95-1,21LT -5,65-2,40-2,56LV -0,24-4,59-0,86HU -7,82-4,28-2,44EE -6,51-1,970,71CZ -3,35-1,58-1,74EU

Az egy főre jutó GDP különbségek forrása az EU15-hoz képest (2006) -48%-39%-69%-67% Románia -39%-29%-55%-40% Észtország -35%-32%-55%-53% Lengyelország -32%-20%-45%-29% Csehország -28%-25%-45%-42% Magyarország -30%-22%-45%-43% Szlovákia -16% -29%-21% Szlovénia TFP Tőke- intenzitás Egy órára jutó munka- termelékenység Egy főre jutó GDP Forrás: Európai Bizottság

Közpénzügyek Költségvetési egyenleg (a GDP %-ban) államadósság (a GDP %-ban) euró-övezet

A potenciális növekedés ütemének alakulása CZEEHUPLROSKEU-15

A bruttó állóeszköz felhalmozás aránya (a GDP%-ában ) ESSICZHUSKEU-15

Potenciális növekedési ütem az EU-25-ben az EU-25 potenciális növekedési üteme csökken a csökkenés hosszú távon jóval nagyobb az EU-12 országaiban, mint az EU-15-ben az EU12 kibocsátása jóval gyorsabban bővül, mint az EU-15 országaiban a felzárkózás üteme az idő előrehaladásával mérséklődik (sőt a felzárkózás hosszabb távon megszakadhat) jelentős eltérések az egyes tagországok között (eltérő termelékenységi dinamika, illetve demográfiai tendenciák következtében) előrehaladó konvergencia

A potenciális növekedési ütem alakulása (évi átlag %-ban) 1,01,22,32,83,7Magyarország ,61,22,53,54,7EU ,31,21,42,12,2EU ,2 1,52,22,4EU - 25

Integrált struktúrális reformok Növekedés: –a termelékenység növekedése (a produktív rendszerek hatékonysága és innovatív kapacitása növekedése révén) –foglalkoztatási ráta emelése (új munkahelyek keletkezése, a ledolgozott összes munkamennyiség növekedése) Lisszaboni Stratégia: a piac működését javító strukturális reformok révén a foglalkoztatási ráta fenntartható növelése, a termelékenység gyorsabb növekedése.

A termékpiaci szabályozás indikátorai ELIEFRPTITATFIEABEESSEDEDKNLUSUK

A kereskedelmi integráció foka az EU-ban, illetve az USA-ban 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% EU25euró-övezetUSA Az export aránya az EU tagországok, illetve az USA tagállamok között

KÖLCSÖNHATÁSOK Termék- és munkaerőpiaci reformok együttes hatása → a termékpiaci verseny erősödése → csökken a gazdasági járadék → növekvő hatékonysági kényszer, innováció, a teljes tényező termelékenység (TFP) növekedése Termékpiaci dereguláció és integráció, a tudásba történő befektetés együttes hatása → szabályozási reformok  kedvezőbb, a beruházásokat ösztönző üzleti környezet előmozdítása → K+F kiadások endogén növekedését előmozdító feltételek előmozdítása

REFORM – SZINERGIA Strukturális reformok átfogó és koordinált alkalmazása  egymást erősítő szinergikus hatás Pozitív szinergiát előmozdító reformcsomagok alkalmazási tapasztalatai: –angolszász modell –skandináv modell Tovagyűrűző hatások: fiskális politikák, illetve termék-, tőke- és munkaerőpiaci struktúrális reformok  tagországok közötti gazdaságpolitikai koordináció (kooperatív többlet) pozitív tovagyűrűzés Eltérő tagországi hatások  Lisszabon-paradoxon

23,011,9Európai Unió 43,219,4 Magyarország 30,013,9Csehország 46,025,7Lengyelország 26,110,9Portugália 34,418,0Görögország 18,2 7,8Ausztria 27,610,7Írország 7,8 4,5Svédország 10,5 4,8Dánia 14,8 6,1Hollandia 36,018,4Olaszország 13,6 7,0Egyesült Királyság 22,813,1Franciaország 19,110,3Németország Felső sávAlsó sáv A GDP emelkedése 2025-re (%) Országok

Növekedési pályamódosítás alapelemei a humán tőke versenyképesség-alapú fejlesztése az aktivitási ráta emelése a belső megtakarítások ösztönzése a beruházási klíma javítása, a tőkevonzóképesség növelése, a felhalmozási ráta emelése átfogó strukturális reformok növekvő TFP fenntartható közpénzügyek gyors eurócsatlakozás

Tanulságok növekedési pályakorrekció igénye strukturális reformok kritikus tömege félelem a lemaradástól:erősödő populizmus EU, mint külső horgony: bátrabb reformokat tehet lehetővé, mint amelyeket az országon belüli politikai erők egyébként megvalósítanának a gyors euró-csatlakozás pótlólagos növekedési lehetőségeket teremthet

Reform és növekedés Halmai Péter 46. Közgazdász-vándorgyűlés Eger, június 26-28

A GDP alakulása Magyarországon ( ) belső felhasználásnettó exportGDP

A GDP növekedési ütemének alakulása Forrás: ECOSTAT 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5, Alapszcenárió"Rugalmatlan államszerkezet, ciklikus hatások" szcenárió