Kutatásmódszertani dilemmák Kocsis-Nagy Zsolt
A kutatásokról általában A tudományos kutatások célja: a valóság minél jobb megismerése; A tudomány a valóság objektív feltárására törekszik nehézséggel jár Különös nehézségek: ha a kutatás alanyai: emberek, embercsoportok; nagy számú változók miatt gyakran csak valószínűsíteni tudják,hogy egy adott okozatot milyen ok váltott ki kezdő kutató saját vizsgálatai alapján olyan összefüggéseket gondol szükségszerűnek, amelyek félreértés, vagy tévedés következményei. A kutató is ember!
Kutatásmódszertani hibák, azaz a kutató lehetséges befolyása a vizsgálati eredményre Robert Rosenthal szerint: Nem interakcionális hatások (függetlenek a vizsgálat alanyának viselkedésétől, a kutató nem gyakorol közvetlen hatást azokra a történésekre, amelyek feltárására törekszik) Interakcionális hatások (a kísérletet végző személy működésével befolyásolja az alany megnyilvánulásait).
Nem interakcionális hatások típusai Megfigyelő hatása: a megfigyeltek magatartása a megfigyelők hatására megváltozik. Interpretáló hatás – a vizsgálati eredmények magyarázatának lehetséges hibái: ugyanazokból az adatokból a kutatók különböző következtetéseket vonhatnak le. Intencionális (szándékos) hatások: a megfigyelőnek megmondják, hogy milyen eredményeket kell produkálnia.
Interakcionális hatások Bioszociális hatás: a kísérletvezető neme, kora és faja akaratlanul befolyásolhatja a kutatási eredményeket. Pszichoszociális hatás: a kísérletvezető személyisége szintén befolyásolhatja a kutatási eredményeket. A szituáció hatása: a kísérletvezetők tapasztalata közti különbség befolyásolja a válaszadást, ill. az első válaszok is befolyásolhatják a kísérletvezető viselkedését a későbbi válaszokat befolyásolják, stb.
Interakcionális hatások (folyt.) Modell-hatás: a kísérletvezető kipróbálja magán a feladatokat saját vélemény minta a válaszok értelmezéséhez. A kísérletvezetői elvárás hatás: a kísérletvezetői elvárásaival képes lehet befolyásolni a kutatás eredményeit. (pl.: viselkedéstudományokban befolyásolja a vizsgált alanyok megnyilvánulásait.
A kutatási eredményeket torzító hatások az adatgyűjtés során Számtalan változó befolyásolja a komplex jelenségeket A vizsgált populáció nagysága (pl.: túl kicsi nem mutathatók ki szignifikáns különbségek) A megfigyelő csak azokat a szituációkat választja ki, amelyek várhatóan igazolni fogják a hipotéziseit.
Kutatásmódszertani konzekvenciák Minden kutató vágya, hogy a valóságot a lehető legalaposabban ismerje meg. A kutató nem fényképezőgép vagy tükör módján képezi le az általa vizsgált valóságterületet. A kutató maga is befolyásolja a tanulmányozott valóságterületet. A kutatási eredmények torzításának néhány lehetséges veszélyét nagy mértékben csökkenteni lehet a kutatások gondos tervezésével.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!