Növényi rostok Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél szakaszokban lévő baktériumok termelnek celluláz enzimet

Hemicellulóz átmenet a vázalkotó és a tartalék szénhidrátok között vizet köt meg szerkezete kémiailag nem egységes (hexózok, de főleg pentózok, ribóz, xilóz, arabinóz polimerje) szintén csak a baktériumok bontják

Pektin a sejtfal kialakulásakor elsőként képződik a galakturonsav polimerje kolloid tulajdonságokkal rendelkezik jó vízmegkötő képességű jó étrendi hatás vízben oldódik, de az állatok saját enzimjeikkel nem bontják

Lignin a sejtfal fásodásakor épül be a növényi sejtekbe, a cellulózhoz kapcsolódva nem egységes szerkezetű, alkohol polimer vízben nem oldódik takarmányozási megítélése egyértelműen negatív

Egyéb rostalkotók -glükán (búza, árpa, rozs, zab) arabinoxylán (búza, árpa, rozs, zab) kutin (a növényi kutikula) szuberin (elparásodott növényi részek) mézgák (a növények sérülésekor képződő szénhidrát)

A növényi rostok szerepe a gazdasági állatok takarmányozásában energiaforrás, illó zsírsavak prekurzora rágás, kérődzés, nyáltermelés fenntartása bontása csak a bendőben és az utóbélszakaszokban bél-perisztaltika fenntartása szarvasmarha > ló > nyúl > sertés > baromfi a sok rost gátolja a többi táplálóanyag emésztését növeli az endogén veszteségeket gyorsítja a kimusz továbbítását csökkenti a takarmány koncentráltságát jóllakottsági érzés kialakulása

Növényi rostok és egyéb szénhidrátok lebomlása a bendőben, a ló és a nyúl vakbelében hemicellulóz CH3 cellulóz C=O pektin COOH ecetsav keményítő piroszőlősav propionsav szacharóz vajsav laktóz

Hiányakor a bendő működés zavara bélsárpangás (pl. kocák, kancák) étvágytalanság nyelőcső, gyomorfekély (fiatal állatoknál is)

Néhány takarmány nyersrost-tartalma (%) zöldlucerna (bimbós) 6,9 kukorica szilázs (viaszérés) 12,9 réti széna (jó minőségű) 25,8 árpa szalma 35,6 árpa 4,9 búza 2,6 kukorica szójabab extrahált napraforgó (I. osztályú) 13,5 cukorrépa 1,2 burgonya 0,7 tök 0,8

Gazdasági állataink rostigénye (%) malac (10-20 kg) 2,5 hízótáp (70-110 kg) 3,5 broiler csirke (0-3 hét) 2-3 broiler csirke (5-6 hét) 3-4 tojótyúk 5 ló 12-16 nyúl 11-12 tejelő tehén 17-23

A rostok szerepe táplálkozásunkban szükséglet: 30-40 g/nap fogyasztás: 15-25 g/nap A rosthiányos táplálkozás következményei: vastagbél betegségek (székrekedés, bélpolipok, vastagbél rák stb.) anyagcsere rendellenességek (elhízás, cukorbetegség, magas vér triglicerid szint, magas vér koleszterin szint)