Az eredő szakasz GE(s) átmeneti függvénye alapján

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szén nanocsövek STM leképezésének elméleti vizsgálata
Advertisements

Stabilitás vizsgálati módszerek
A szabályozott szakasz statikus tulajdonsága
A SZABÁLYOZOTT JELLEMZŐ MINŐSÉGI MUTATÓI
Irányítástechnika II. rész
Szabályozási Rendszerek
Összefogalás.
Kompenzációs feladat megoldás menete.  Labilis kompenzálatlan rendszer amplitúdó diagramja alapján rajzolja meg a fázis diagramját!  Jelölje meg a.
Diszkrét idejű bemenet kimenet modellek
Számítógépes algebrai problémák a geodéziában
Készítette: Glisics Sándor
Készítette: Glisics Sándor
Mágneses lebegtetés: érzékelés és irányítás
DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSA
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben Szegedi Tudományegyetem vállalja a felelősséget,
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
STATISZTIKA II. 5. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
Szabályozási Rendszerek
controller plant Gd(s) Gc(s) Ga(s) Gp0(s) Gt(s)
Kompenzálás a felnyitott hurok pólusai és fázistartaléka alapján
A jelátvivő tag Az irányítástechnika jelátvivő tagként vizsgál minden olyan alkatrészt (pl.: tranzisztor, szelep, stb.), elemet vagy szervet (pl.: jelillesztő,
Irányítástechnika 5. előadás
Az egyhurkos szabályozási kör statikus jellemzői
A GEOMETRIA MODELLEZÉSE
PNEUMATIKUS ARÁNYOS-INTEGRALÓ SZABÁLYOZÓ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A lineáris függvény NULLAHELYE
KÖZMŰ INFORMATIKA NUMERIKUS MÓDSZEREK I.
Munkapont - Szabályozás
Folyamatirányítás fermentációknál
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
E NERGETIKAI NAGYBERENDEZÉSEK MIKROSZERKEZET VIZSGÁLATA D R. G ÉMES G YÖRGY A NDRÁS AIB-V INCOTTE H UNGARY K FT. 6. AGY 2012.június Hotel Aquarell,
Számítógépes szimuláció A RITSIM-2000 rendszer ismertetése.
Hiba-előjel alapú spektrális megfigyelő Orosz György Konzulensek: Sujbert László, Péceli Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika.
A hiba-előjel alapú FxLMS algoritmus analízise Orosz György Konzulensek: Péceli Gábor, Sujbert László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika.
Gyengén nemlineáris rendszerek modellezése és mérése Készítette: Kis Gergely Konzulens: Dobrowieczki Tadeusz (MIT)
A műveleti erősítők alkalmazásai Az Elektronika 1-ben már szerepelt:
Számpélda a földelt emitteres erősítőre RBB’≈0; B=100; g22=10S;
Munkapont - Szabályozás
Lineáris programozás.
Érzékenységvizsgálat
Matematikai eszközök a környezeti modellezésben
Mérések.
 Farkas György : Méréstechnika
© Farkas György : Méréstechnika
BEVEZETŐ Dr. Turóczi Antal
Költség-minimalizálás az ellenőrző kártyák alkalmazásánál Feladatmegoldás, kiegészítés.
Kemény Sándor Doktoráns Konferencia 2007.
A KOMPLEX DÖNTÉSI MODELL MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE Hanyecz Lajos.
Szabályozási Rendszerek
A termelési függvény.
Mikroökonómia gyakorlat
Az egyhurkos LTI szabályozási kör
1. Erőmű automatizálási ismeretek2. Erőmű-/Blokkszabályozás3. Gőzkazánok szabályozása4. Atomerőmű szabályozásai 4. Gőzturbinák szabályozása 1.
Az egyhurkos szabályozási kör kompenzálása
Az egyhurkos szabályozási kör statikus jellemzői
A jelátvivő tag Az irányítástechnika jelátvivő tagként vizsgál minden olyan alkatrészt (pl.: tranzisztor, szelep, stb.), elemet vagy szervet (pl.: jelillesztő,
Technológiai folyamatok optimalizálása Dinamikus programozás Ráduly Botond Mészáros Sándor.
Operációkutatás I. 1. előadás
Potenciometria Elektroanalitika fogalma, Potenciometria fogalma, mérőcella felépítése, mérő- és összehasonlító elektródok, Közvetlen és közvetett potenciometria.
Klasszikus szabályozás elmélet
Klasszikus szabályozás elmélet
Klasszikus szabályozás elmélet
Klasszikus szabályozás elmélet
Filep Ádám, Dr. Mertinger Valéria
Szabályozott és képes termékek/szolgáltatások, folyamatok, rendszerek
Klasszikus szabályozás elmélet
Emlékeztető Az előző órán az adatok eloszlását Gauss-eloszlással közelítettük Célfüggvénynek a Maximum Likelihood kritériumot használtuk A paramétereket.
Gazdaságinformatika MSc labor
Készletek – Állandó felhasználási mennyiség (folyamatos)
A lineáris függvény NULLAHELYE
Előadás másolata:

Az eredő szakasz GE(s) átmeneti függvénye alapján Kompenzálás Az eredő szakasz GE(s) átmeneti függvénye alapján

Az átmeneti függvény elemzése Méréssel felvett vagy mért értékekből identifikált esetben is alkalmazható. Meg kell állapítani, hogy az eredő szakasz arányos vagy integráló jellegű. Tart-e egy új állandósult állapot felé vagy egyenletesen változik az amplitúdó. Meg kell állapítani az eredő szakasz közelítő modelljének az időállandóit. Ez szerkesztéssel lehetséges.

Önbeálló eredő szakasz PI vagy PIDT1 kompenzálás Európai struktúra

Önbeálló eredő szakasz Önbeálló jelleg esetén a PI a leggyakrabban alkalmazott kompenzáló struktúra, sok és/vagy egymáshoz közeli időállandó esetén PIDT1. Nagyon-nagy holtidő esetén I. A sok időállandót, a nagyobb látszólagos holtidő jelzi. Az integrál kritérium felhasználásával, analitikus optimum számítás módszerével, előre megadott célfüggvényhez lehet kompenzáló tag paramétereket keresni. Az eredményeket táblázatosan megadva kész a beállítási javaslat az üzembe-helyező mérnökök számára.

A kompenzáló tag átviteli függvényei PI PIDT1 PIDT1 kompenzáló tag esetén négy változó van. Ennyi független paramétert nem tudunk kiolvasni az átmeneti függvényből, ezért a differenciáló egytárolós csatorna T időállandóját az AD érték megválasztásával kell definiálni!

PI kompenzálás menete Ábrázolni kell a átmeneti függvényét. A válaszjel és a gerjesztő jel állandósult amplitúdó változásának aránya a KP. Meg kell keresni az átmeneti függvény inflexiós pontját. Meg kell szerkeszteni az inflexiós ponton átfektetett érintő metszéspontjait az átmeneti függvény kiindulási és végértékeivel. A metszéspontok segítségével definiálható a látszólagos holtidő Tu és a látszólagos egytárolós tag Tg időállandói.

HPT1 modell a zárt szabályozási kör átmeneti függvényéből

A mért értékekből szerkesztet paraméterek

A KP, Tu és a Tg meghatározása Az előbbi ábrák a Matlab programmal készültek. A Matlab program step parancsa, amit az ábrához használtunk úgy ábrázol, mintha a munkapontban lenne az origó és egységnyi a gerjesztő jel. A leolvasott KP = 0.72. A Tg és a Tu meghatározása szerkesztéssel elég pontatlan. Ha a mért értékeket Matlab programmal rajzoltatjuk ki, akkor a plot parancsot alkalmazhatjuk. A Piwinger ajánlás: 3.3 7.8 50 I PID PI

Chien-Hrones-Reswick A paraméter optimalizálás kiindulási feltételei: Az eredő szakasz ideális HPT1; A célfüggvény leggyorsabb aperiodikus beállás alapjel követéskor; Az optimalizálás a négyzetes integrál kritérium alapján.

A KC, és a TI meghatározása A leolvasott KP = 0.72, Tg = 10.6 sec., és Tu = 0.9 sec. Az időállandók aránya 11.8, és így PI kompenzálás javasolt. Az előbbi táblázat felhasználásával: A PI kompenzáló tag: 11

A szabályozási kör átmeneti függvénye Fontos: Ez nem optimális paraméter választás. 12

Chien-Hrones-Reswick A paraméter optimalizálás kiindulási feltételei: Az eredő szakasz ideális HPT1; A célfüggvény leggyorsabb aperiodikus, legfeljebb 20% túllövés; Az optimalizálás a négyzetes integrál kritérium alapján.

A KC, és a TI meghatározása A leolvasott KP = 0.72, Tg = 10.6 sec., és Tu = 0.9 sec. Az időállandók aránya 11.8, és így PI kompenzálás javasolt. Az előbbi táblázat felhasználásával: A PI kompenzáló tag: 14

A szabályozási kör átmeneti függvénye Látható, hogy a szakasz közelítés miatt, nem teljesül a célfüggvény. 15

N darab egytárolós taggal (PTn) modellezés

Determination of system parameters

Az eredő szakasz átmeneti függvénye

Az n, és a T meghatározása A leolvasott t10 = 1.95sec, t30 = 4 sec., és t70 = 10.1 sec. A szakasz erősítés KP = 0.72 A táblázat alapján legközelebb a PT2 közelítés van: n = 2. 19

Javasolt paraméterek PTn modellhez Leggyorsabb beállás, legfeljebb 20% túllövés, alapjel követés. Mivel n = 2, ezért PI.

A szabályozási kör átmeneti függvénye Összehasonlítva, ha nincs valódi holtidő a PTn modell jobb szakaszközelítést ad.

Integráló eredő szakasz P vagy PDT1 kompenzálás Európai struktúra

Integráló eredő szakasz Integráló jelleg esetén a P vagy ha kellően tiszta a válaszjel a PDT1 a leggyakrabban alkalmazott kompenzáló struktúra, de ez esetben alkalmazható a PIDT1 is. Az integrál kritérium felhasználásával analitikus optimum számítás módszerével, előre megadott célfüggvényhez lehet kompenzáló tag paramétereket keresni. Az eredményeket táblázatosan megadva kész a beállítási javaslat az üzembe-helyező mérnökök számára.

IT1 modell Az eredő szakasz átmeneti függvényből

Friedlich javaslata IT1 szakaszokra Típus KC TI TD P PDT1 Tg PIDT1 3.2Tg 0.8Tg Az eredő szakasz ideális IT1; A célfüggvény leggyorsabb aperiodikus, legfeljebb 20% túllövés; Az optimalizálás a négyzetes integrál kritérium alapján.

Az eredő szakasz átmeneti függvénye A kompenzáló tag típusa és a TI és Tg aránya között nincs kapcsolat.

A P, PDT1, és a PIDT1 kompenzáló tag paraméterei Lehet más AD érték is PDT PIDT

A P kompenzálás eredménye A maradó szabályozási eltérés 0; a szabályozási idő 11.4 sec.; a túllövés 6.1%

A PDT1 kompenzálás eredménye A maradó szabályozási eltérés 0; a szabályozási idő 10.1 sec.; nincs túllövés. 29

A PIDT1 kompenzálás eredménye Nagyon rossz. Célszerű a közelítő modell és a kompenzáló tag alkotta hurok átviteli függvény vizsgálatával ellenőrizni. 30

A PIDT1 és az eredő szakasz soros eredője (G0(s)) Látható, hogy a kompenzáló tag 3.15 értékű erősítését 5.6*3.15=17.4 értékűre növelve jobb fázistartalék értéket kapunk. 31

A PIDT1 új kompenzálás eredménye Jobb, de nem jó értékek. 32

A PDT1 kompenzálás javítása A KC az 2.8-szorosára növelhető csekély pm csökkenés mellett. A 85° fázistartalék majdnem mindig elég az aperiodikus beálláshoz! 33

A PDT1 kompenzálás javítása Nincs maradó hiba és túllövés, és ötödére csökkent a szabályozási idő. 34