A kelet-ázsiai magterület: Japán dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Kelet-Ázsia fogalma Határai Mérete: Részei: Vitatható É- és Belső-Ázsia felé: Szibéria, Mongólia, ÉNy-Kína, Tibet Mérete: 12 mó km2 (V8%) 1,6 Mrd fő (V23%) VR1. Részei: Túlnyomó része Kína: földrésznyi ország: 9,6 mó km2 (VR3.) részben Belső-Ázsia is (Tibet, ujgur régió) Tajvan, Hongkong (NIC1) Korea (NIC1): közepes méretű ázsiai ország (É-D: 1127, Ny-K: 645, 222 ezer km2, 75 mió lakos) Japán 2 2 2
Kelet-Ázsia: út a gazdasági hatalom felé Évtizedek óta a világ kiemelkedően gyorsan fejlődő gazdaságai Történelmileg páratlanul rövid idő alatt Egyetlen nem nyugati kultúrrégió a világgazdaság fókuszai között Egyetlen nem Ny-i civilizáció alapjairól indulva Saját kultúrájának, hagyományainak megőrzése Mongoloid nagyrassz Nemzetiségek 4 államalkotó kelet-ázsiai nemzet: mongol, kínai, koreai és japán Egyéb nemzetek alárendelt helyzetben (pl. tibeti, ujgur) Kultúra: Kínai kultúra hatásterülete (központban az evilági élet erkölcsi tanításai): buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus egymással összefonódva univerzizmus Japán: sintóizmus Kisebb-nagyobb helyi vallások 3 3
A japán gazdasági csoda fél évszázada 4 4
Japán: több mint 2000 éves történelmi múlt XVII. sz. első harmadáig: császárok (tenno) Kulturális és kereskedelmi kötődés Kelet-Ázsia térségeihez (főleg, Kína, de Korea elözönlése is) Főváros: Kyoto Hadsereg hatalma (vezére a sógun) teljes elszigeteltség (Tokugawa sógun-dinasztia) Központosított, feudális alapokon Főváros: Edo (ma Tokió) XVIII. sz. vége: eu-iak sikertelen gazd-i kapcsolat felvétele XIX. sz. közepe USA sikeres kapcsolatfelvétel Angolok, franciák, hollandok, oroszok is követik 1868–1912: császári hatalom visszaállítása (Mutsuhito tenno) Meidzsi (=felvilágosult) korszak 5 5
Japán: Meidzsi-reformok: polgári átalakulás, gyors felzárkózás Feudális földbirtok kisajátítása felszabadult jobbágyok olcsó munkaerő a modernizálódó gazdaságban Első manufaktúrák Kezdetben leggazdagabb feudális családokban termelőeszközök felhalmozódása monopolszervezetek kialakulása Állam szerepe Tőkés rend megszilárdítása Központi bank: nagyipar, közlekedés, hírközlés fejlesztése Hűbéri társadalmi hierarchia eltörlése, új közigazgatási rsz. 46 prefektúra Lakosság szabad mozgásának engedélyezése Belső vámok, forgalmi korlátozások eltörlése Egységes nemzeti piac 6 6
Japán oktatás reformja Addig lakosság döntően analfabéta volt Kötelező elemi oktatás bevezetése (több fejlett országot is megelőztek) 1880-as évek: 6–13 éves fiúk 54%-a, lányok 19%-a iskolába járt 1900: 95% írástudó Képzettebb munkaerő Ny-i technológiák átvétele 7 7
Gyors ipari fejlődés főleg a katonai erő fejlesztésére Területi hódítások 1870: Ryukyu-szk 1890: Tajvan és Korea Oroszok elleni győzelem D-Szahalin, Kuril-szk I. vh. után: Mariana-, Marshall- és Karolina-szk ‘30-as évek: Mandzsúria (cél: egész Kína) Konfliktusok az USA-val USA: stratégiailag fontos anyagok, eszközök szállításának leállítása 1941: Pearl Harbor csendes-óceáni háború 1945: atombomba Hiroshimára és Nagasakira Japán birodalom összeomlása Gazd-i potenciál megsemmisülése Külbirtokok elveszítése (1972: visszakapja USA-tól Ryukyu-szk-t, de Oroszo nem adja vissza Kuril-szk-t) 8 8
A japán gazdasági csoda fél évszázada Elvesztett háború nemzeti vagyon ¼-e megsemmisült Mélypont, ország felemelkedésének alapjai Szorgalom Takarékosság Tudás (korábban felhalmozott humántőke) Néhány év alatt megfontolt gazdasági tervezéssel és a világpolitikai erőviszonyok megváltozásával legfontosabb ágazatokat újjáélesztette 9 9
Megváltozott világpolitikai viszonyok következménye USA: nehézipar fejlesztését ellenőrzése alá vonta megszálló hatalomként USA: Kommunista Kínával konfliktus, majd 1950–1953 koreai háború nélkülözhetetlen Japán szerepvállalása támaszpontként és ellátó bázisként USA tőkeinjekciói az általa halálra ítélt Japán iparba Japán: kihasználta ezt gazdaság tudatos, gyors talpra állítása és fejlesztése eltérő időtartamú tervidőszakok, egymásra épülő célkitűzésekkel 10 10
A japán gazdasági csoda fél évszázada 1980–1995: 700 mrd $ külkereskedelmi többletből tőkére tett szert és 25–30%-os hazai beruházási ráta mellett világ legnagyobb hitelezője lett Kiemelt szerepet kapnak külföldi működőtőke beruházásai is főként Ázsia újonnan iparosodó országaiba Külföldi beruházási politikája is pontosan tervezett eltérő beruházásai hullámok 11 11
Beruházások 1. hulláma Nyersanyag- és energiaszállítást célozta nyersanyag lelőhelyek, kőolaj- és földgázmezők megnyitását finanszírozták Ausztráliában, Perzsa (Arab)-öböl, több DK-ázsiai országban Érctömörítőket, kohászati bázisokat hoztak létre a kitermelőhelyen csökkentsék a szállítandó nyersanyag tömegét és távol tartsák a környezetszennyezést 12 12
Beruházások 2. hulláma Kereskedelem- helyettesítő típusú importkorlátok, ill. vámfalak megkerülésére irányult gépkocsigyártó üzemek számos ázsiai országba, Ausztráliába, Európába, főként USA-ba Szomszédos országok olcsó munkaerejét kihasználva elektronikus háztartási, híradástechnikai, szórakoztató elektronikai gépek tömeggyártásának kezdete 13 13
Beruházások 3. hulláma Jen felértékelődése USA-ban előállított autó és máshol gyártott elektronikai cikkek olcsóbbak, mint a Japánban készült megfelelőik VISSZAEXPORT DK-ázsiai országok bankjainak, szállodáinak, kereskedelmi hálózatainak birtokbavételére irányult hosszú távú piacmegszerzés érdekében 14 14
A japán gazdasági csoda fél évszázada Hagyományos stratégia: növekvő ipari exportbevételekre alapozott hosszú távú fejlődés 1950–1960-as évek: átlag 10%-kal nő termelési teljesítmény De 1973 olajválság! elkövetkezendő két évtized: csak évi 5–6%-os növekedés 1990-es évek: világgazdasági eseményei: stagnálás várat magára a gazdaság új növekedési pályára történő állítása 15 15
Export gátló tényezők az 1990-es évektől Nagy külföldi üzemtelepítések megingott a gazd alapja: feldolgozóipar Fejlett partnerek erősödő piacvédelme Egyes japán termékek hirtelen megdrágultak Jen felértékelődése Hazai bérszínvonal emelkedése Befogadó országok olcsóbb munkaereje Stratégiai ágazatok versenyképessége csökken 16 16
Fordulat a gazdaságépítés stratégiájában Új stratégia: belső fogyasztásra történő átállás ennek kedvez a lakosság vásárlóerejének, életszínvonalának gyors javulása Világgazdasági súlya nem csökkent ennek ellenére sem 2009-ben a világ ipari termelésének 15,4%-át (VR2.) VR1.: Kína, 15, 6% (Forrás: UNIDO) A japán nemzeti össztermékben a mezőgazdaság jelentéktelen szerepet játszik, dezindusztrializáció, tercierizáció 1998: mg 2%; ipar 36%; szolgáltatások 62% 2009: mg 1,6%; ipar 23,1%; szolgáltatások 75,4% Új célok: monopolhelyzet az új technológiákban Belföldi fogyasztás serkentése Hazai jövedelmi és szociális kérdések Túlzott koncentráció csökkentése Technopolisz-program: high-tech iparágak 17 17