Vállalatgazdaságtan 5. szeminárium 2008.10.14.

A „beszerzés” hatékonysága Kire költöm? Kinek a pénzét költöm? Magamra Másra Saját I II III IV Más Haszonmaximalizálás? Költségminimalizálás? Szabó Ágnes

Az állami szabályozás tökéletlensége Emberi döntések, nem mechanizmusok A bürokrácia kiterjesztésére törekvés Politikai ciklusok Költségesség Szabó Ágnes

mennyire egyszerű a cégalapítás, (87.) A Vállalkozás 2007 tanulmány 10 különböző tényező alapján vizsgálta, hogy az adott országban mennyire könnyű illetve nehéz dolga van az üzletembereknek, vállalkozóknak.  175 ország – Magyarország 66. Mérték, hogy mennyire egyszerű a cégalapítás, (87.) a szükséges engedélyek beszerzése, (143.) az emberek alkalmazása, (90.) a tulajdon bejegyzése, (103.) a hitelfelvétel, (21.) mennyire védik a befektetőket, (118.) mennyi teherrel jár az adózás, (118.) milyenek a külkereskedés feltételei, (76.) a bíróságokon mekkora erőfeszítéssel jár egy szerződés betartásának kikényszerítése, (12.) milyen körülmények között lehet bezárni egy üzletet. (48.) Szabó Ágnes

Globalizáció Szabó Ágnes

Globalizáció Kérdés: Mi a globalizáció? Válasz: Diana hercegnő halála Kérdés: Mire alapozza a feltevését? Válasz: Egy angol hercegnő egyiptomi barátjával karambolozott egy francia alagútban, egy német autóval utazva, amelyben holland motor ketyegett, amit egy belga sofőr vezetett, aki skót whiskey-t piált, és egy japán motoron utazó olasz paparazzi követett, majd amerikai doktor akarta megmenteni brazil gyógyszerekkel. És mindezt elküldték Neked, egy magyarnak, aki kínai ruhákban ülve taiwani monitort bambulsz...  :) Szabó Ágnes

http://www.youtube.com/watch?v=R3O4AWN2CcM Szabó Ágnes

A globalizáció logikája a tőke maximális megtérülésére törekvése akadályok lebontása nemzeti határok a piaci koordináció nemzetköziesedése (bürokratikus koordináció helyét veszi át) Szabó Ágnes

Globalizáció-”formák” Politikai Gazdasági Társadalmi-kulturális Technológiai Szabó Ágnes

A világ összezsugorodik Informatika – „információ-vándorlás” Globalizáció A világ összezsugorodik Informatika – „információ-vándorlás” Logisztika (holland virágtermelés Afrikában, kínai textilipar,„Made in” szerepe????) - „termék-vándorlás” Jövedelem átcsoportosítás országok, vállalatok között – „tőke-vándorlás” „Munkaerő-vándorlás” (nagyon alacsony és nagyon magas képzettségű) Szabó Ágnes

Információ és globalizáció 19. század – rádió 20. század – tv 21. század – korlátlan információ (Internet) + logisztika (kereskedelem) – minden mindenhová eljuthat egyidejűség Mi fontos, mi nem? Ki dönti el? Ki válogat? bizonytalanság Szabó Ágnes

A globalizáció „eredményei” Nemzetközi szervezetek Nemzetközi Valutaalap (IMF) Világbank Világkereskedelmi Szervezet (WTO) G8 Multinacionális, transznacionális vállalatok Szabó Ágnes

Szabó Ágnes

Államok versenye! Szabó Ágnes

India – olcsó, jól képzett munkaerő, szoftver és szolgáltatóipar Fontos szereplők Kína - tömegtermelés India – olcsó, jól képzett munkaerő, szoftver és szolgáltatóipar Brazília Oroszo. (BRIC-országok!) Szabó Ágnes

Olcsó munkaerő – tömegtermelés (ktgcsökkentés outsourcing) Globalizáció és Kína Gyors növekedés (10%) Olcsó munkaerő – tömegtermelés (ktgcsökkentés outsourcing) Olcsó áruk exportja Kézműipari óriás (esély, hogy szolgáltató óriássá váljon) Hatalmas piaci potenciálok (2 éven belül a 350 millió mobil 600 millióvá nő, autók, stb.) Ami gond lehet: Inkább átvesznek (ellopnak), mint kitalálnak Infrastruktúra, oktatás egyenlőtlen Jogállamiság hiánya Bürokrácia – korlátozások Környezetterhelés Szabó Ágnes

A vállalat társadalmi felelőssége Felelős vállalat Szabó Ágnes

Bevezető A standard közgazdaságtanban a gazdaság, a társadalom és a természet egymástól elkülönülő saját, önálló logika szerint működő rendszerek. Gazdaság inputokat használ fel a társadalmi és természeti rendszerekből és outputokat juttat vissza azokba, figyelmen kívül hagyva őket. Ezzel szemben az alternatív közgazdaságtan szerint ezen rendszerek egymásba ágyazottak. A gazdaság saját fennmaradása érdekében nem rombolhatja a társadalmat és a természetet. Szabó Ágnes

Az egyéni cselekvés motívumai X-saját előny, Y-a másik fél előnye egoizmus: önmegtagadás: altruizmus: agresszivitás: kooperáció: verseny: Szabó Ágnes

Az egyéni cselekvés motívumai X-saját előny, Y-a másik fél előnye egoizmus: Xmax önmegtagadás: X  min altruizmus: Y  max agresszivitás: Y  min kooperáció: (X+Y)  max verseny: (X-Y)  max Szabó Ágnes

Lehet-e egy vállalatnak lelkiismerete? Goodpaster, K.E. – Matthews, J.B. (1993), in: Czakó – Kocsis (szerk): A vállalat működése, Aula Kiadó, Budapest, 49-60.o. A szervezetekre is kiterjeszti az erkölcsi tulajdonságokat, a vállalatnak is kell, hogy legyen lelkiismerete, felelősen kell viselkednie. Szabó Ágnes

A felelősség értelmezései Oksági-korábbi cselekedetekért Kitől lehet számon kérni az adott helyzet kialakulását, pl. károkozást? Normakövetéssel összefüggésben-társadalmi és jogi normák betartása Szülői, orvosi, ügyvédi felelősség Döntéshozatallal összefüggésben-racionalitás és respektus elvárása Szabó Ágnes

A felelős vállalat A vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében működése során mintegy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között. A döntéshozatalban a racionalitás és a respektus kerül érvényesítésre. Szabó Ágnes

„The business of business is business.” /Friedman/ tulajdonosi érték – érintett érték shareholder value – stakeholder value Szabó Ágnes

Az erkölcsi felelősség kiterjesztése A „láthatatlan kéz” doktrínája (Adam Smith, Milton Friedman): Önérdek + szabad versenyközjó Az önérdek szabad piaci körülmények között elvezet a közjóhoz. A „kormányzat keze” doktrínája (Galbraith): Piac + törvényhozás és kormányzatközjó A kormányzat tereli a gazdasági viselkedést a közjó irányába A „vállalatvezetés keze” doktrínája: Racionalitás + respektusfelelős döntés A felelős gazdasági döntéshozatal szükséges és elégséges feltétele a racionalitás és a respektus. Szabó Ágnes

A vállalat felelősségének értelmezései Vállalatfilozófiai irányzat A legfontosabb érték A felelősség értelmezése Láthatatlan kéz Látható kéz Felelős vállalat koncepció Szabó Ágnes

A vállalat felelősségének értelmezései Vállalatfilozófiai irányzat A legfontosabb érték A felelősség értelmezése Láthatatlan kéz profit és maximalizálása oksági Látható kéz profit a törvényes működési kereteken belül normakövetéssel összefüggően Felelős vállalat koncepció társadalmi felelősség és nyereség a döntéshozatallal összefüggésben Szabó Ágnes

A vállalat társadalmi felelőssége –kinek tartozik felelősséggel a vállalat? 1. tulajdonos(ok)nak - profitmaximalizálás 2. közvetlen érintetteknek - tulajdonosok és munkavállalók, valamint a közvetlen érintett csoportok 3. az összes érintetteknek - a tulajdonos minden más érintettel egyenrangú. Kiterjed tehát: Helyi közösségekre Önkéntes állampolgári csoportosulásokra Természeti környezetre is!!!! Tulajdonképpen minden érintettre!!!! Szabó Ágnes

Vállalati társadalmi felelősségvállalás =corporate social responsibility (CSR) a vállalatok a jogi kötelezettségeiken felül önkéntesen integrálnak szociális és környezeti szempontokat üzleti működésükbe, és ezen elvek mentén alakítják kapcsolataikat a tevékenységüket érintő csoportokkal (fogyasztókkal, alkalmazottakkal, beszállítókkal stb.) Másként viszonyulnak a munkavállalói jogokhoz, a környezetvédelemhez, az egészségvédelemhez, az emberi jogokhoz, a korrupcióellenességhez és az üzleti etikához, mint a kizárólag profitorientáltak nemcsak a minimális törvényes elvárásoknak felelnek meg, hanem ezeken túllépve a szélesebb társadalom érdekeit is szolgálják Szabó Ágnes

Az etikus magatartás ösztönzői az üzleti logikában Jó üzlet etikusnak lenni - Üzleti partnerek és fogyasztók bizalmából eredő gazdasági előnyök Nem etikus magatartás költségeinek elkerülése, csökkentése vállalati kultúra erősítése, jó lelkiismeret Szabó Ágnes

Ellenvélemények Michael Jensen: a legfontosabb a profitmaximalizálás, a részvényesek és nem az érintettek szem előtt tartása Guido Rossi: a CSR elmélete szerinte nem más, mint olcsó fecsegés, mert az önszabályozás nem működik, ehelyett erős külső szabályokra van szükség Szabó Ágnes

CSR és Magyarország szükséges a fejlődés: a jogi környezet az adórendszer az oktatás területén, valamint változnia kell a média CSR-rel kapcsolatos témákhoz való viszonyulásán is. Ma a Magyarországon tevékenységet folytató vállalatok közül mindössze 35 készít vagy készített az elmúlt öt év folyamán legalább egyszer CSR-jelentést Szabó Ágnes

CSR megjelenése „Nyugaton” Forrás: Observatory of European SMEs 2002/No. 4: European SMEs and social and environmental responsibility. European Commission Szabó Ágnes

Feladat: a MU érintettjei Érintettek azonosítása csoportosítása (aktív-passzív, belső-külső, piaci-nem piaci) jellemzői eddigi „tevékenysége” szerepe Milyen céljaik, érdekeik és elvárásaik vannak az egyes érintetteknek? Milyen hatalommal rendelkeznek? Szabó Ágnes

Példa1. Cristiano Ronaldo 2012-ig kötelezte el magát a MU-hoz, (pedig a Real Madrid 40 millió fontos átigazolási világrekordot ajánlott érte), 2003 nyara óta a MU játékosa, 11,9 millió eurót keres egy idényben, 2007 gólkirálya, a Nike külön szerződést kötött vele belső, piaci, aktív érintett (alkalmazott) CÉLJAI: jövedelme növelése (megfelelő szerződés), „márkaértékének” növelése, presztízs szerzése, megtartása, szponzorok szerzése, jó játék (minél több gól, szép játék, gólkirályság), válogatottsága megtartása, fejlődési lehetőség, jó csapat, jó légkör Érdeke: MU minél jobb szereplése mind otthon, mind a BL-ben, valamint a portugál válogatott minél jobb szereplése HATALMA: gazdasági és befolyásolási Szabó Ágnes

Használandó/Ajánlott: Eduard R. Freeman: Stakeholder-menedzsment, in: A vállalat és működése (szerk.: Czakó Erzsébet-Kocsis Károly), AULA 1993, 81-94.old Radácsi László: A vállalatok Stakeholder-elmélet, in: Bada Zsolt- Radácsi László: Vállalati etika, BKE Vezetőképző Int., 1996., 79-92.old. Gazdasági sajtó cikkei MU honlapja Szabó Ágnes

Határidő: 2008. 10. 21. szeminárium eleje Terjedelem: 3-8. oldal 12-es betűméret, másfeles sortávolság, géppel írva!!! Maximálisan elérhető pontszám: 15 pont Szabó Ágnes

„…we each of us have our personal legend to fulfil, and that is all „…we each of us have our personal legend to fulfil, and that is all. It doesn’t matter if other people support us or criticize us, or ignore us, or put up with us – we are doing it because that is our destiny on this earth, and teh fount of all joy.” (Coelho, Like the flowing river, p.55.) Szabó Ágnes

Köszönöm a figyelmet! Szabó Ágnes