0. Tájékoztató a követelményekről 1. Bevezetés, alapfogalmak Hőtan BMEGEENATMH 0. Tájékoztató a követelményekről 1. Bevezetés, alapfogalmak
0. Tájékoztató 0.1. Oktatók 0.2. Követelmények 0.3. Zárthelyik 0.4. Aláírás és pótlás 0.5. Vizsga 0.6. Mentességek, kedvezmények 0.7. Tananyag
0.1. Oktatók Előadó, gyakorlatvezető: Dr. Kovács Viktória Barbara D. ép. 207/C 463 - 2592 konzultációs idő: Sz 08:00-10:00 Tárgyat oktató tanszék: Energetikai Gépek és Rendszerek www.energia.bme.hu; ftp.energia.bme.hu Műszaki hőtan tárgycsoport követelményrendszere: ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/muszaki_hotan/Hotan_targycsoport_kovetelmenyek_aktualis.pdf
0.2. Követelmények Vizsga, előtte aláírás megszerzése Jelenléti követelmény: gyakorlatok legalább 70%-án (max. 4 hiányzás) Tanulmányi követelmények: zárthelyik együttes legalább 50%-os teljesítése felkészült, aktív részvétel a gyakorlatokon (0..10% között értékeli a gyakorlatvezető) Opcionális (szorgalmi) lehetőség (házi feladat): team munka/projekt feladat 13-14. héten bemutatóval
0.3. Zárthelyik Ellenőrző dolgozat (kiszh, e.d., kzh) 1x súly, azaz 100 pont a 3. és 8. oktatási héten a gyakorlaton nincs minimális követelmény évközben nem pótolható elméleti anyag, kb. 10-15 min munkaidő Nagyzárthelyi (nagyzh, nzh) 4x súly, azaz 400 pont a 12. oktatási héten az előadáson Elméleti és gyakorlati anyag, 90 min munkaidő
0.4. Aláírás és pótlás Aláírás feltételei Pótlási lehetőségek max. 4 hiányzás a gyakorlatról „aktív” részvétel legalább 300 pont (50%) a kötelező számonkérésekből Pótlási lehetőségek hiányzás és „aktív” részvétel nem pótolható egy összevont pótzárthelyi a pótlási héten (általában csütörtökön)
0.5. Vizsga Vizsgajegy két részvizsga (írásbeli+szóbeli) alapján írásbeli: 40%-os súly (150 perces, 4 számpélda) szóbeli: 60%-os súly (kiadott tételsor szerint, elmélet) Érdemjegy megállapítása 50 alatt: elégtelen(1) 50..65: elégséges(2) 65..72,5: közepes(3) 72,5..85: jó(4) 85 felett: jeles(5)
0.6.Mentességek, kedvezmények I. Félévközi pontszám helyettesíti az írásbeli vizsgapontszámot Teljes vizsgamentesség jeles(5) érdemjeggyel összteljesítmény: legalább 90% minden számonkérés legalább 80%-os „aktív” részvétel (szóbeli produkció a gyakorlaton) Teljes vizsgamentesség jó(4) érdemjeggyel összteljesítmény: legalább 80% minden számonkérés legalább 70%-os
0.6. Mentességek, kedvezmények II. Teljes vizsgamentesség közepes(3) érdemjeggyel összteljesítmény: legalább 70% minden számonkérés legalább 65%-os „aktív” részvétel (szóbeli produkció a gyakorlaton) Teljes vizsgamentesség elégséges(2) érdemjeggyel összteljesítmény: legalább 55% minden számonkérés legalább 50%-os
0.7. Tananyag I. Jegyzet: hamarosan (elektronikus formában) Gyakorlati feladatgyűjtemény és Segédlet: ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/muszaki_hotan/ATMH_Gyakorlati_feladatok_gyujtemenye_es_Segedlet_hallgatoi-2013.pdf Korábbi vizsgák, ajánlott jegyzetek: ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/muszaki_hotan/ Szóbeli vizsga tételsora ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/muszaki_hotan/ATMH-Szobeli_kerdesek-2011.pdf
0.7. Tananyag II.
1. Bevezetés 1.1. Célkitűzés 1.2. Alapfogalmak 1.3. Termodinamikai modellek
1. 1. Célkitűzések 1.1.1. Mérnöki tevékenység 1.1.2. Kapcsolódások 1.1.3. Tantárgy célkitűzése 1.1.4. Elvárt tudás 1.1.5. Hőtan – Hol?
1.1.1. Mérnöki tevékenység Tervezés és üzemeltetés Termék, folyamat Funkció Megbíz-hatóság Biztonság FORMA Gazdasá-gosság Ergonómia Környezet-védelem Termék, folyamat Forma
Ha valamelyik kritérium hiányzik
1.1.2. Kapcsolódások Hő-közlés Kémia Fizika Mate-matika Áram-lástan Termo-dinamika Hő-közlés Hőtan Kémia Fizika Mate-matika Áram-lástan
1.1.3. Tantárgy célkitűzése Tévhitek: Valóság: Büfé kurzus Nem kell tudni semmit, mert úgysem értjük Nincs szükségünk erre a tudásra Valóság: „Szuper-intenzív” 14 hetes hőtan kurzus Ugyanazon jelenségek megértése kevesebb idő alatt Jelenségek fizikai tartalmának és az alkalmazott képeltek érvényességi tartományának ismerete
Forrás: Lajos Tamás - Áramlástan alapjai 1.1.4. Elvárt tudás Bernoulli-egyenlet általános alakja: Egyszerűsített alak: Használható a műszaki gyakorlatban, ha: Potenciálos erőtér Stacionárius áramlás Lehet az áramvonalon integrálni Állandó sűrűség Forrás: Lajos Tamás - Áramlástan alapjai
1.1.5. Hőtan – Hol? Biokémiai rendszerek: pl. tüdő hőátadás anyagátadás kémiai reakciók
1.1.5. Hőtan – Hol? Háztartási gépek: pl. hűtőgép, légkondicionáló 1927 hűtőgép ma fordított (munkafelvevő) körfolyamat hőátadás (forrás, kondenzáció stb.) anyagátadás (légkond.)
1.1.5. Hőtan – Hol? Közlekedés: pl. repülőgép, gépjármű stb. hűtő
1.1.5. Hőtan – Hol? Ipari energiaátalakítás: pl. (hő)erőmű
1.1.5. Hőtan – Hol? Elektronikai eszközök: pl. számítógép hagyományos hőcsöves
1.2. Alapfogalmak 1.2.1. Termodinamika 1.2.2. Alapfogalmak
1.2.1. Termodinamika Elnevezés eredete: θερμη (therme) + δυναμις (dinamisz) = hő+erő Valójában: termosztatika Az „igazi” termodinamika: nem-egyensúlyi termodinamika Vizsgálati terület: energiaátalakulások Módszer: modellek (rendszer, közeg, folyamat) axiómák (főtételek)
1.2.2. Alapfogalmak A termodinamika nyelvezete görög és latin eredetű kifejezések izotermikus = állandó hőmérsékletű adiatermikus = hőszigetelt mennyiségek rövidítése (jelölése) angol elnevezés alapján; minden SI szerint p (pressure): nyomás V (volume): térfogat T, t (temperature): hőmérséklet τ (time): idő W (work): munka E (energy): energia
1.3. Termodinamikai Modellek 1.3.1. Modellezés filozófiája 1.3.2. Modellalkotás folyamata 1.3.3. Termodinamikai modellek 1.3.3.1. Rendszermodell 1.3.3.2. Közegmodell 1.3.3.3. Folyamatmodell
1.3.1. Modellezés filozófiája Ockham (Occam) borotvája lex parsimoniae = takarékosság (tömörség) elve „Pluralitas non est ponenda sine necessitate” A sokaság szükségtelenül nem tételezendő általában az egyszerűbb megoldás a helyes William Ockham (kb. 1285–1348) angol nemzetiségű ferences rendi szerzetes
1.3.1. Modellezés filozófiája Neumann János a modellekről: „… a tudomány nem magyarázni próbál, alig próbál interpretálni – a tudomány főként modelleket állít fel. A modellen olyan matematikai konstrukciót értünk, amely – bizonyos szóbeli értelmezést hozzáadva – leírja a megfigyelt jelenségeket. Az ilyen matematikai konstrukciókat kizárólag és pontosan az igazolja, hogy működnek.” Budapest, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8., magyar származású matematikus
1.3.2. Modellalkotás folyamata Valóság (probléma) Fizikai modell Matematikai modell (megoldás) interpretáció egyszerűsödés, elhanyagolások
1.3.3. Termodinamikai Modellek Rendszer TERMODINAMIKAI RENDSZER KÖRNYEZET határoló felület kölcsönhatások
A TDR leírása Leíró jellemzők mikroszkopikus (belső felépítés, részecskék) statisztikus fizika [belső energia, entrópia] makroszkopikus (megfigyelhető, mérhető) műszaki termodinamika [nyomás, hőmérséklet] Fogalmak állapot állapotjelző állapotváltozás egyensúly, egyensúlyi állapot állapotváltozás, kvázistatikus állapotváltozás TDR-ben semmilyen folyamat nem játszódik le, az állapothatározói egy számértékkel jellemezhetők TDR leírására szolgál, annak TD szempontból lényeges tulajdonsága TDR állapotát a TDR és a K közötti kölcsönhatás megváltoztathatja TDR pillanatnyi anyag és energiaeloszlása TDR egyensúlyi állapotok folytonos sorozatás halad keresztül.
A TDR leírása Állapotjelzők Anyag- vagy fázisjellemzők Extenzív (m, V) Intenzív (p, T) fajlagos extenzív (v = V/m) Anyag- vagy fázisjellemzők TD-i tulajdonságok változási sebességét mutatják anyagtól és annak állapotától függnek
1.3.3. Termodinamikai Modellek Rendszer TERMODINAMIKAI RENDSZER KÖRNYEZET határoló felület kölcsönhatások
Kölcsönhatások Jelleg Típusok – határoló felület függvénye anyagi jellegű energia jellegű Típusok – határoló felület függvénye merev/deformálódó: mechanikai diatermikus/adiatermikus: termikus áteresztő/féligáteresztő/nem áteresztő: kémiai (anyagi) szigetelő/vezető: villamos árnyékoló/nem árnyékoló: mező jellegű kivétel: gravitációs
1.3.3.1. Rendszermodellek magára hagyott zárt nyitott anyag anyag anyag energia energia energia
1.3.3.1. Rendszermodellek ZÁRT rendszer = állandó tömeg egyszerűsítés – fizikai modell merev fal deformálódó fal közeg egyszerűsítés – matematikai modell henger merev fal dugattyú deformálódó fal energia (hő) energia (munka) gép (folyamat) energia (hő)
1.3.3.1. Rendszermodellek NYITOTT rendszer = ellenőrző térfogat (állandó) egyszerűsítés – fizikai modell
1.4.2. Rendszermodellek NYITOTT rendszer = ellenőrző térfogat (állandó) egyszerűsítés – matematikai modell energia (hő+anyag) energia (munka) gép (folyamat) energia (hő+anyag)
1.3.3.2. Közegmodellek Az anyag viselkedését írják le Fizikai modell matematikai modell állapotjelzők közötti függvénykapcsolat f(p,V,T,m…)=0 egyszerű modellek – tiszta anyagok Komponens (k), fázis (f), szabadságfok (sz) Gibbs-fázisszabály : f + sz = k +2 Ideális gáz fizikai modell matematikai modell: pV-mRT=0
1.3.3.3. Folyamatmodellek Megfordíthatóság: irreverzibilis Egyensúly: nem egyensúlyi kvázistatikus Létezés: létezik megközelíthető Disszipáció: van nincs Ábrázolás: csak a kezdeti és vég-állapot teljes folyamat
1.4.5. Folyamatmodellek Egyszerű állapotváltozások egy állapothatározó rögzített izobár = állandó nyomás izochor = állandó térfogat izotermikus = állandó hőmérséklet izentalpikus = állandó entalpia kölcsönhatások korlátozottak adiabatikus: csak mechanikai engedett izentrópikus: adiabatikus és reverzibilis
Hőtani kérdések Kérem az alábbi linken adja meg azokat a hőtani kérdéseket amikre Ön szerint a félév végére választ fog kapni.