Középszint Írásos források, térképek, képek és filmrészletek alapján a világháborús magyar katonai részvétel elemzése: a háborúba való belépés körülményei,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
II. Világ Háború Fegyverei és csatái
Advertisements

Az 1. világháború.
Hazánk német megszállása és a nyilas uralom
A semlegességtől a doni katasztrófáig
A II. világháború és az azt lezáró békerendszerek
Az es szabadságharc.
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
A SZÖVETSÉGES DIPOMÁCIA
Szovjet-Finn határviták Balogh Márton. Finnország a tárgyalt korszakban Az ország 1918-ban nyerte el függetlenségét. (Tartui béke, 1920, október.
Az I. Világháború Békekötések.
Történelmünk viharos korszaka képekben 1920 – 1943 sodródás a háborúba (ítélje meg az utókor) jozefusz ) Korabeli beszédek és zene.
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között
Középszint Írásos források, térképek, képek és filmrészletek alapján a világháborús magyar katonai részvétel elemzése: a háborúba való belépés körülményei,
Magyarország népességének alakulása a honfoglalástól napjainkig
A HARMADIK BIRODALOM ÁRNYÉKÁBAN
Úton az újabb háború felé
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
HAZÁNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Az ellenforradalom és Horthy hatalomra jutása
1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi vonatkozása
A II. VILÁGHÁBORÚ Története Készítette: Orbán Balázs 9/A.
Benito Mussolini
1887. november 17-én Londonban született Henry Montgomery anglikán pap gyermekeként. Bernard Montgomery
A Tanácsköztársaság.
Magyarország az első világháborúban
8.1 Az OMM felbomlása és következményei
Lengyel menekültek és magyar barátaik
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Március 13.- ai budapesti kirándulás
Magyarország a II. világháborúban.
Ellenforradalom és konszolidáció
Pető Iván – Szakács Sándor A hazai gazdaság négy évtizedének története I. Az újjáépítés és a tervutasításos gazdálkodás időszaka A háborús.
A lengyel hadjárat előzményei augusztus 31-én történt gleiwitzi eset. Náci titkosszolgálat lengyel szabotőröknek álcázták magukat. Majd elfoglalták.
Egy kis ország nagy reményekkel 1956
„Ott föntről, ha ránk tekintenek a szüleink, örülnek.”
A II. világháború (2.) A keleti front
Magyarország a második világháborúban
A háború és következményei Magyarországon
Kistelek községben 1927-re készült el az első világháborúban elesett hősök tiszteletére épült emlékmű. A településről 1933 férfi vonult ki a frontra az.
Az i. Világháború hatása Szegedre
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között
Kecskemét az első világháború éveiben
HÁBORÚS RÉSZVÉTEL.
2. magyar hadsereg ..
Szeged az első világháborúban
Tk (Sz)-Történelem IV- 143/144 old, 178/179
A 2. világháború (1939. szept.1—1945. szept. 2.)
Út a szabadsághoz 1. Téma plakát feladatai. A totaliarianizmus A totalitarizmus csak a XX. században (az olasz fasizmus idején) jelent meg – először a.
Teleki Pál
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
Az es szabadságharc. Magyarország 1848 nyarán.
Magyarország a harmincas évek második felében.  Gömbös  Darányi min.elnök ( )  Elvárások  A rendszer megőrzése  Szélsőjobb visszaszorítása.
2016. Március 3.. A Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. Keretében magyarországi.
Magyarország a második világháborúban Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk - gyávaságból - a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet.
A második világháború kirobbanása.  Csehország  után  Lengyelország  Német követelések (március)  Danzig visszaadása, szföldi összeköttetés Kelet-Poroszo.-gal.
A tengelyhatalmak térnyerése. Az angliai csata Az USA a Monroe-elvet képviseli Hitler szeretne megállapodni a britekkel a germán rokonságra hivatkozva,
A szövetségesek győzelme Ki volt Wernher von Braun? Mi volt a Hannibal-hadművelet?
Kormányok
Kelet-Közép-Európa és a Balkán
ÚJRAKEZDÉS A HÁBORÚ UTÁN
A szabadság hősei Magyarország története a forradalom idején
A SEMLEGESSÉGTŐL A DONI KATASZTRÓFÁIG
AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ GYŐZELME
A II. világháború (1.) A háború első szakasza
A totális háború ( ) (Totális háború=kiterjedt minden földrészre, óceánra, országra, valamint a hátországokra is) Tankönyv oldal.
A holocaust áldozatainak emléknapja
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

Középszint Írásos források, térképek, képek és filmrészletek alapján a világháborús magyar katonai részvétel elemzése: a háborúba való belépés körülményei, a magyar hadsereg állapota, a Szovjetunió elleni háború és katonai következményei. Írásos források alapján a magyar elit kiútkereséseinek elemzése: a Kállay-kormány „hintapolitikája”, Magyarország diplomáciai és katonai lehetőségei. Írásos források alapján a háborúellenes törekvések elemzése: a polgári ellenzék törekvései, a Kommunista Párt politikája. 9.5 Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban Kállay Miklós miniszterelnöksége. Háborúellenes törekvések (pl. Magyar Történelmi Emlék­bizottság, szárszói találkozó). Történelem 6 (Herber, Martos, Moss, Tisza)- Tk 6 Történelem 4(Száray Miklós)- Tk 4 (Sz)

harmadik zsidótörvények Revízió 1938.nov.2 Kállay Miklós Teleki Pál „Kállay-kettős” „Hintapolitika” Fegyveres semlegesség 1939. Március 15 Kárpátalja 1943. január 1940.aug.30. Erdély Voronyezstől Don-kanyarban Második zsidótörvény 1944 márc.19 német megszállás Háborúba sodródás (Tk. (Sz)-132.old Adolf Eichmann Bárdossy László gettó Tk (Sz) -Revízió- első bécsi döntés Tk (Sz)- 104.old/ Teleki-132.old - Háborúba sodrodás -132.old -Kállay hintapolitikája -139.old - Német megszállás- 143.old Kassa Sztójay Döme deportálás 1941. Június 26 Lakatos Géza harmadik zsidótörvények kiugrási kísérlet 1944.okt.15 nyilas uralom Dálnoki Miklós Béla

KÁLLAY HINTAPOLIIKÁJA REVÍZIÓ Háborúba sodródás KÁLLAY HINTAPOLIIKÁJA KIUGRÁSI KÍSÉRLET

Magyarország 1914-től 1945-ig

Győri fegyverkezési program Tk.6.-152.old: Darányi kezdetben arra törekedett, hogy Gömbös nyomdokain haladva fenntartsa a német orientációt, de közben próbált figyelni London állásfoglalásaira is. A németek számára hamar nyilvánvalóvá vált a magyar külpolitika " kétkulacsossága", Rosenberg a Völkischer Beobachterben figyelmeztette Magyarországot, hogy a határok kiigazítása szükséges ugyan, de nem minden arányban. Darányi értett a szóból, s inkább megpróbálta rendezni viszonyát a kisantat államokkal mintsem, hogy felajánlkozzon Németországnak . A hűvösebb német-magyar viszony idején persze kapóra jött volna a "jól bevált" olaszbarátság, de Mussolini 1937-ben kilépett a Népszövetségből, s elfogadta az Anschlusst, Nagy-Britannia új miniszterelnöke Chamberlain pedig megbékélési politika jegyében szabad kezet adott Hitlernek. Budapesten megértették , hogy a revízióútja Berlinen keresztül vezet. Darányi külügyminisztere, Kánya Kálmán társaságában a német fővárosba látogatott, ahol megegyeztek abban, hogy Magyarországot Csehszlovákia elleni terveiben támogatja a birodalom, ha hajlandó viszonyát normalizálni Jugoszláviával és Romániával . Ezzel lényegében a hadsereg radikálisainak álláspontja győzedelmeskedett. Magyarország megkezdhette a katonai erejének felkészítését a várható erőpróbába. Több nagyléptékű tervezet után Darányi 1938. márc. 5-én Győrön tartott beszédében bejelentette, hogy a hadsereg 1 milliárd pengőt- amit az Imrédy Béla vezette Nemzeti Bank biztosít- kap fejlesztésre. Győri fegyverkezési program Darányi Kálmán miniszterelnök (1936-1938) Imrédy Béla miniszterelnök (1938 májustól-1939. februárig) Horthy és Imrédy Béla miniszterelnök ugyanis 1938 augusztusában hivatalos látogatáson járt Hitlernél, aki tudatta velük Csehszlovákia elleni terveit. A jelen lévő Kánya Kálmán szerint a náci vezér azt akarta, hogy Magyarország robbantsa ki a konfliktust, cserébe Szlovákia teljes területét ígérte. A kormányzó visszautasította . . A müncheni kézfogás. Chamberlain angol miniszterelnök és Hitler A magyar külpolitika megpróbált távolodnia a német befolyástól. Felújították a tárgyalásokat a Kisantanttal. Augusztus végére elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, cserébe Magyarország lemondott az erőszak alkalmazásáról. Viszont az egyezmény életbelépése a kisebbségi kérdés kétoldalú rendezésétől függött, ami megoldatlan maradt. Ebbe a helyzetbe robbant bele München

I. bécsi döntés 1938. nov.2 Felvidék Első zsidó törvény Ciano és Ribbentrop aláírja az I. bécsi döntés Ünneplő tömeg fogadja a bevonuló magyar katonákat Kassán. 1938. nov.2 Felvidék http://www.rovart.com/hu/az-els-becsi-dontes_1399 A nagyhatalmak összeültek Münchenben, hogy tárgyalásos úton rendezzék a vitás kérdést. Az érintett cseheket nem hívták meg. 1938. szeptember 29-én Chamberlain, Daladier, Mussolini és Hitler aláírták a müncheni egyezményt. A németek megkapták a Szudéta-vidéket. Ekkor még ugyan nem esett szét Csehszlovákia, de a kisantant ezzel igen.       Magyarország, mely a vázolt okok miatt csak a tárgyalásos megoldásban bízott, szintén területi igénnyel lépett fel Csehszlovákiával szemben. Így tett Lengyelország is. Mindketten a müncheni konferenciához fordultak. A nagyhatalmak  az érintett feleket kétoldalú tárgyalásokra szólították fel, azzal a kikötéssel, ha nem tudnak megegyezni, három hónap múlva újra összeülnek. Lengyelország, mely ekkor sokkal inkább számított németbarátnak, mint Magyarország, meg is kapta a Teschen-vidéket a cseh kormánytól. Magyarország viszont a tárgyalásokon részt vevő szlovák küldöttek elutasító magatartása miatt semmit nem kapott Csehszlovákiától. De a müncheni konferencia nem ült újra össze, Anglia, Franciaország nem mutatott érdeklődést ilyen jelentéktelen ügy iránt, elfogadták, hogy a térségben Hitler az úr.  Így került sor az első bécsi döntésre. Magyarország, törekvései ellenére, csak Hitler és Mussolini támogatásával kapta vissza a Felvidéket, annak is csak a déli részét. Ugyanakkor a majd 20 éve várt siker feledtette ezeket a hiányosságokat.    Hitler ismét tovább ment, nem tűrte meg a maradék Csehszlovákiát a térképen. Támogatta a szlovák nacionalisták elszakadási törekvéseit, Prágát mozdulatlanságra kárhoztatva hatalomra segítette Jozef Tiso fasiszta bábkormányát, mely 1939. március 14-én kikiáltotta Szlovákia függetlenségét. A következő napon Hitler bevonult Prágába, s létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust. Ezzel Csehszlovákia megszűnt létezni. Magyarország, kihasználva a hatalmi vákuumot, önerőből visszafoglalta az ekkor Csehszlovákiához tartozó Kárpátalját, jóllehet ennek 600 ezer lakosából csak 40 ezer volt magyar. Kárpátalja bekebelezése az irredenta eszmék újabb sikerét jelentette, de érdekes mód, a mérsékeltebb politikai körök is helyeselték. Úgy gondolták, ezzel gátoljuk egy kicsit Hitler keleti térnyerését, s szerzünk néhány jó pontot az angolszászoknál. Nem így történt, nyugaton még csak nem is kommentálták az esetet, Hitlert pedig nem érdekelte.     Imrédy köztudottan angolbarát volt, s jó szigetországi kapcsolatokkal rendelkezett. 1938. május 14-től 1939. február 16-ig töltötte be a miniszterelnöki posztot. 1938 augusztusában látogatást tett Hitlernél Horthyval és Kányával. Hitler arra akarta rávenni őket, hogy Magyarország Németországgal együtt támadja meg Csehszlovákiát. A magyar vezetők nemet mondtak az irreális tervre.    A magyar külpolitika távolodni próbált a német befolyástól. A Németországból való hazatérés után Magyarország felújította a kisantanttal folytatott tárgyalásokat. Augusztus végére elértük azt, hogy elismerték fegyverkezési egyenjogúságunkat, cserébe Magyarország lemondott az erőszak alkalmazásáról. Viszont az egyezmény életbelépése a kisebbségi kérdés kétoldalú rendezésétől függött, ami megoldatlan maradt. Ebbe a helyzetbe robbant bele München, s a magyar külpolitika nem hagyhatta kihasználatlanul ezt a lehetőséget. Imrédy viszont, akarva-akaratlan, egyre inkább német bűvkörbe került. Horthy leváltotta, s egy közismerten mérsékelt politikust, a tragikus sorsú Teleki Pált nevezte ki helyére.    Magyarország, jóllehet 20 éve készült a területi revízióra, mégsem volt rá felkészülve. A visszaállított régi közigazgatás belső területekről vezényelt hivatalnokai elviselhetetlenül arrogáns magatartást tanúsítottak mind a szlovákokkal, ruszinokkal, mind az ottani magyarokkal szemben. A helyzet annyira elfajult, hogy Teleki kijelentette, ha nem történik változás, nem támogatja a további területi revíziót. Teleki türelmes nemzetiségi politikában látta a kiutat, nem a húsz év sérelmeinek megtorlásában. Kezdeményezte, hogy a zömmel ruszinok lakta Kárpátalja kapjon autonómiát. A trianoni trauma, s a korszak európai viszonyai miatt sajnálatos, de érthető, hogy nem sok híve akadt.    A második bécsi döntést követő észak-erdélyi bevonulást körültekintően készítette elő. A tiszteket, hivatalnokokat tanfolyamokon oktatták a tudnivalókra, a helyes, megbékélést hozó magatartásra. Teleki szóban és írásban is tett intézkedéseket erre vonatkozóan.    A német sikerek részegítő hatása viszont nem kedvezett a mérsékeltebb politikának. Magyarországon egyre nagyobb teret nyertek a feltétlen németbarátság hívei. Ugyanakkor csatlósságról csak a német megszállás után beszélhetünk. Tk 4 Salamon Konrád 124. old. ) Zsidó törvények 1938 május- a miniszterelnök váltás idején tárgyalták az első zsidó törvény tervezetét, mely szakított az állampolgári egyenlőségelvével. Lényege, hogy a legtöbb értelmiségi pályán a zsidók aránya nem haladhatja meg a 20%-ot. Zsidónak minősültek az izraelita vallásuak, akik a lakosság 5 %-át tették ki. A törvénytervezetet élesen bírálták a demokratikus erők, 59 „keresztény magyar író, művész és tudós” –köztük Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, -kiáltványban tiltakozott ellene. A szélső jobb viszont sokallta. Tk.Répánszky 139 old.):15 ezer míg a második 250 ezer munkavállaló és családjának megélhetését tette kérdésessé beszélhetünk. Első zsidó törvény . Imrédy viszont, akarva-akaratlan, egyre inkább német bűvkörbe került. Horthy leváltotta, s egy közismerten mérsékelt politikust, a tragikus sorsú Teleki Pált nevezte ki helyére.

Teleki Pál 1938-ban visszatér a politikába, először kultuszminiszterként. Az első bécsi döntés tárgyalásánál a magyar delegáció egyik vezetője volt. Az elvesztett területek visszaszerzése érdekében Németország és Olaszország, más szóval a tengelyhatalmak felé forduló Imrédy-kormánnyal szemben a meggyőződéses angolbarát volt. http://www.fn.hu/tudomany/20091009/hitler_utalta_magyarokat/ Később, 1939-ben Teleki Pál miniszterelnöksége alatt a magyar vezetés kereken nemet mondott a Lengyelország elleni támadásra, sőt, még azt sem engedte meg, hogy német csapatokat szállítsanak az országon keresztül a lengyel frontra. Ezt azzal „tetézték”, hogy befogadták és segítették a menekülő lengyel katonákat és polgári személyeket. a tragikus sorsú miniszterelnök és utódja; Bárdossy László, aki ekkor még külügyminiszter volt Tk (SZ-132.old. Imrédy lemondása után Teleki Pál az új miniszterelnök http://www.huszadikszazad.hu/1939-februar/politika/imredy-lemondasa-utan-teleki-pal-az-uj-miniszterelnok

1939. Március 15 Harckocsi század vonul be Husztra Kárpátalja

Választások 1939 második zsidótörvény Tk 4 Salamon Konrád 124. old. ) Zsidó törvények 1939. máj. az ogy. Elfogadta a”zsidók közéleleti és gazdasági térfoglalásáról” szóló törv. ( 2. zsidó törv.), amelyet még Imrédy miniszterelnöksége idején terjesztettek be. Az új faji törvény szerint zsidónak minősült vallástól függetlenül mindenki , akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt. A törvény alapján zsidókat állami vagy közintézményekben nem alkalmazhattak, nem lehettek lapszerkeztők, lapkiadók, értelmiségi és művészeti pályákon 20%-ról, 6% kellett csökkenteni arányukat, és korlátozták választójogukat. Választások 1939 70% kormány párt, legerősebb ellenzék19% szélsőjobboldal, 5% kisgazda, 2% szocdem második zsidótörvény

1940.aug.30. Erdély Fegyveres semlegesség . Tk.6-167. old : 1940 júniusában a szovjet kormány ultimátumban követelte Romániától Besszarábia és Észak- Bukovina átadását……. Magyarország felhasználva a kínálkozó lehetőségeket- a szovjet követelés keltette román válságot- és mintegy 500 ezer fős hadsereg tiszántúli összevonásával gyakorolt nyomást Romániára, hogy elismertesse revíziós igényeit Erdélyre. Németország ellenezte a Romániával szembeni magyar fellépést, ez ugyanis zavarhatta volna az angol garanciákat felmondó Károly királyt az ország stabilizálásában. A németek tudtul adták, hogy fegyveres konfliktus esetén Magyarország nem számíthat rájuk, de a békés területi revíziót Olaszországgal együtt támogatják. Mivel a magyar-román erőviszonyok még a kezdeti magyar sikereket is kétségessé tették, a magyar kormány hazardírozni kezdett. A mozgósítás fenntartása mellett tárgyalásokat kezdtek a román kormánnyal . Amikor ezek eredménytelenül megszakadtak, közölték a németekkel, hogy Magyarország fegyveres beavatkozásra szánta el magát. Ekkor a román kormány német-olasz döntőbíráskodást kért. 1940. augusztus 30.-án hirdették a második bécsi döntést. Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és Székelyföldet. . Fegyveres semlegesség 1940.aug.30. Erdély Ablonczy Balázs /A kegyelmes úr napjai* http://epa.oszk.hu/00400/00414/00012/pdf/08forrasok.pdf

Lengyel menekültek Magyarországon 1939-1946 címmel megjelent a témát feldolgozó, két évvel ezelőtt kiadott könyv második kötete. Grzegorz és Krystyna Lubczyk a II. világháború alatt Magyarországon menedéket találó lengyelek sorsát kutatja. A 2010 áprilisában megjelent első kötet után most a másodikat adták közre - mondta Felvidéki Eszter, a Lengyel Intézet sajtótitkára. http://www.mult-kor.hu/20120924_konyv_a_magyarorszagi_lengyel_menekultekrol

Szavári Attila / Teleki Pál Erdély-politikájáról: http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/pdf/006Szavari%20Attila.pdf

Háromhatalmi- egyezmény 1940. Szeptember Tk 6.-168. old: Németország, Olaszország és Japán az un. új rendszer bevezetésére Európában és a „nagy ázsiai térségben”, megkötötte a 10 évre szóló háromhatalmi egyezményt. 1941-ben azzal egészítette ki a szerződést , hogy egyetlen tag sem köthet békét vagy fegyverszünetet a szerződő partnerek jóváhagyása nélkül. 1940. november 20-án a magyar kormány csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, hogy kifogja a szelet kormánya külső és belső ellenzékének vitorlájából . Ezzel feladta a fegyveres semlegességet , de továbbra is azt remélte, hogy kimaradhat, egy esetleleges balkáni konfliktusból. Két napon belül Románia és Szlovákia , majd 1941 márciusában Bulgária és Jugoszlávia széthullása után Horvátország is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Magyarország, hogy rést haggyjon a német „élettérből” az angolszász világ felé, 1940 decemberében örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. … . 1940. november 20-án a magyar kormány csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, hogy kifogja a szelet kormánya külső és belső ellenzékének vitorlájából . Ezzel feladta a fegyveres semlegességet , de továbbra is azt remélte, hogy kimaradhat, egy esetleleges balkáni konfliktusból. Két napon belül Románia és Szlovákia , majd 1941 márciusában Bulgária és Jugoszlávia széthullása után Horvátország is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Magyarország, hogy rést haggyjon a német „élettérből” az angolszász világ felé, 1940 decemberében örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. … Háromhatalmi- egyezmény 1940.nov. Jugoszlávia 1941.ápr.3-án ….Látva, hogy Hitler Jugoszlávia elleni háborújától nem tudja távol tartani Magyarországot Teleki Pál öngyilkos lett Teleki Pál búcsúlevelei http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/teleki_pal_bucsulevelei.html

harmadik zsidótörvények Tk 6- 179.old. : 1942 januárjában Ribbentrop német külügyminiszter…….látogatásán Bárdossy megigérte, hogy Magyarország egy hasereget küld a keleti frontra. …az új miniszterelnök Kállay küldte ki júliusban, a főleg idősebb tartalékosokból és tartalékos tisztekből álló 2. magyar hadsereget, 200 ezer katonát és 50 ezer munkaszolgálatost a Don-kanyarba. 1941áprilisában a németek magyar segítséggel rohanták le Jugoszláviát Kassa Szovjetunió 1941. Június 26 USA Nagy-Brittania Bárdossy László harmadik zsidótörvények (1941. augusztus) Tk (Sz)-143.old Tk.4 Répánszky 148old.): A hatóságok 1941-ben 23600 magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidót kitoloncoltak Ukrajnába, ahol a németek -Kamenyec- Podolszkij térségében – lemészárolták http://www.mult-kor.hu/20110825_kamenyecpodolszkij_egy_elfelejtett_tragedia

http://mtdaportal.extra.hu/books/kozma_miklos_egy_csapattiszt_naploja.pdf Kozma Miklós: Egy csapat tiszt naplója 1914-18 az MTI elnöke, rövid ideig honvédelmi miniszter a Gömbös-kormányban, valamint belügyminiszter a Gömbös- és Darányi-kormányban. 1940-től kinevezték a trianoni békeszerződéssel 1920-ban Csehszlovákiához csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében ruszinok által lakott területen. Ragaszkodott a ruszin nyelv oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban. Kozma Miklós a Kárpátaljára a zöldhatáron át bemenekült, hivatalos iratokkal nem rendelkező úgynevezett hontalan zsidókat - mintegy 15 ezer embert - azonban a határon túlra visszatoloncoltatta. Jelentős részüket a német SS Einsatzgruppe az ott élő zsidókkal együtt később Kamenyec Podolszkijban (a mai ukrajnai Kamjanec-Pogyilszkijban) leöldöste. Ehhez a tömeggyilkossághoz a rágalmakkal szemben Kozmának semmi köze nem volt, a kitelepítés nem a zsidók kiirtásának céljával történt, és a németekkel sem volt egyeztetve. 1941-ben, 57 éves korában bekövetkezett korai halálában közrejátszhatott az a lelkifurdalás, amelyet a zsidók sorsa miatt érzett, amikor tudomást szerzett a tömegmészárlásról. Kozma Miklós Kamenyec -Podolszkij Ormos Mária: „Szent István-i gondolat toleráns szellemét komolyan vette. Mint új hivatalának elfoglalásakor kinyilatkoztatta: "A rutén néppel rövid időn belül anyanyelvén fogok beszélni, ugyanezt megkívánom a tisztviselőkartól is..." ….annak a 17-18 ezer kárpátaljai és részben menekült zsidónak a kitelepítését, akiknek a többsége azután Kamenyec Podolszkij térségében a németek áldozatává vált, maga is helyeselte. Hangsúlyozni kell azonban, hogy - mint a szerző bizonyítja - Kozma a kitelepítést helyeselte, s nem az augusztus végi mészárlást, amelyről nem volt előzetes tudomása. Ormos M: Egy magyar médiavezér http://epa.oszk.hu/00700/00775/00033/1010-1012.html Kozma Miklós: A visszacsatolt Kárpátalja http://www.karpataljalap.net/2010/04/16/kozma-miklos-visszacsatolt-karpatalja

"Az utolsó zsidó Vinnicijában" A II. világháború során rengeteg ikonikus fotó készült, melyek a kegyetlenséggel való szembenézés örök mementói maradtak az utókor számára. Ezek közé tartozik egy, az Einzatsgruppe náci 'munkacsoport' egyik tagjának 1941-es felvétele, amikor is az egyik tiszt éppen lelőni készül az utolsó életben maradt zsidó férfit az ukrajnai Vinnicijában. …Az ismeretlen nevű német fotós később ennyit írt a fotográfia hátlapjára: "Az utolsó zsidó Vinnicijában„ Az SS Kamenyec-Podolszkij közelében, 1941. augusztus 27-28-án, az ukrán milicistákkal együtt közvetlen közelről leadott tarkólövéssel végezte ki a védtelen áldozatokat. A meggyilkolt áldozatok számát Franz Jaeckeln SS-tábornok 23600-ra becsülte, ebből a magyarországi áldozatok számát 10-14 ezerre teszik. …a megmenekültek közül néhány túlélő sikeresen visszajutott Budapestre, ahol értesítették a zsidó szervezeteket. A hír hamarosan Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterhez is eljutott, aki augusztus 15-én leállíttatta a kitelepítési akciót.  Keresztes-Fischer Ferenc: 1938. május 24-től 1944. március 22-ig ismét belügyminiszter az Imrédy-, Teleki-, Bárdossy-, majd a Kállay-kormányban, valamint kétszer is ideiglenesen ellátta a miniszterelnöki teendőket: 1941. április 3-án, Teleki Pál öngyilkossága után és 1942. március 7.. és 9. között, Bárdossy László lemondását követően.  A politikai rendőrséget közvetlenül ellenőrzése alatt tartotta és személyesen irányította a bal- és jobboldali szélsőségesek (kommunisták, hungaristák) elleni rendőri fellépést. A második világháború idején, mint Horthy személyes környezetének tagja a Bethlen-Kállay-féle konzervatív csoporthoz tartozott, az angolszász orientáció képviselője volt. A német megszállás idején a Gestapo elfogta és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták el. 1945. április 30-án az amerikaiak a flossenbürgi tábort felszabadították, innen távozott el súlyos betegen. A háború után, habár a magyar kormány kikérte, mint háborús bűnöst, nem adták

Ellenállás, tüntetések: Tk 4 Salamon Konrád 124. old. ) Zsidó törvények 1938 május- a miniszterelnök váltás idején tárgyalták az első zsidó törvény tervezetét, mely szakított az állampolgári egyenlőségelvével. Lényege, hogy a legtöbb értelmiségi pályán a zsidók aránya nem haladhatja meg a 20%-ot. Zsidónak minősültek az izraelita vallásuak, akik a lakosság 5 %-át tették ki. A törvénytervezetet élesen bírálták a demokratikus erők, 59 „keresztény magyar író, művész és tudós” –köztük Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, -kiáltványban tiltakozott ellene. A szélső jobb viszont sokallta. Tk.Répánszky 139 old.):15 ezer míg a második 250 ezer munkavállaló és családjának megélhetését tette kérdésessé 1939. máj. az ogy. Elfogadta a”zsidók közéleleti és gazdasági térfoglalásáról” szóló törv. ( 2. zsidó törv.), amelyet még Imrédy miniszterelnöksége idején terjesztettek be. Az új faji törv szerint zsidónak minősült vallástól függetlenül mindenki , akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt. A törvény alapján zsidókat állami vagy közintézményekben nem alkalmazhattak, nem lehettek lapszerkeztők, lapkiadók, értelmiségi és művészeti pályákon 20%-ról, 6% kellett csökkenteniarányukat, és korlátozták választójogukat. Tk 4 Salamon- 151.old.)- 1942 októberében Berlin követelte, hogy Magyarországon távolítsák el a zsidókat a gazdasági és kulturális életből, tegyék kötelezővé számukra a sárga csillag viselését és kezdjék meg munkatáborokba szállításukat. Ezt annál is inkább szorgalmazták, mert a szomszédos országokban- Szlovákiában, Romániában, Horvátországban mindez már megtörtént, s ezekből az országokból mintegy 100 ezer zsidó menekült hazánkba. A Kállay-kormány visszautasította a német követeléseket, ez azonban nem jelentette a magyarországi zsidóság háborítatlanságát. 1941aug. Óta érvényben volt már a harmadik zsidótörvény mely megtiltotta a zsidók és a nem zsidók közti házasságot. Ugyancsak 1941-ben az immár megnagyobbodott Magyarország területéről 20 ezer zsidót deportáltak galíciai hadműveleti területekre, ahol többségük elpusztult Tk.4 Répánszky 139 old.): az első zsidó törvény15 ezer míg a második 250 ezer munkavállaló és családjának megélhetését tette kérdésessé, legalábbis a végrehajtásra előirányzott többéves átmeneti időszak után. Tk.4 Répánszky 148old.): 1942-43-ban Magyarország mind több szemráhányást kapott Berlinből és a hazai szélső jobboldaltól a „zsidókérdés terén mutatott elmaradás miatt. A háború alatt ugyan sokat romlott a zsidóság helyzete –a férfiakak egy részét fegyvernélküli munkaszolgálatosokank (korabeli elnevezéssel: muszosoknak) hívták be, azzal az alig titkolt szándékkal, hogy elpusztuljanak a keleti fronton. –de a zsidóság többségének életét egyenlőre nem fenyegette veszély. A viszonylagos biztonság miatt a szomszédos országokból a háború kezdetén mintegy 100 ezer zsidó menekült Magyarországra. A hatóságok 1941-ben 23600 magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidót kitoloncoltak Ukrajnába, ahol a németek -Kamenyec- Podolszkij térségében – lemészárolták 1939 május új választások: 70% korm párt, legerősebb ellenzék19%szélsőjobboldal, 5% kisgazda, 2% szocdem Ellenállás, tüntetések: 1941.okt.6.Batthány-örökmécses 1941.nov.Telki Pál sírjánál széles, népfront jellegű a Népszava karácsonyi száma, Magyar Történelmi Emlékbizottság létrehozása – legjelentősebb háború ellenes tüntetés 1942. márc.15.-én Petőfi - szobornál Németh László küzdelme a magyar jövőért Pomogáts Béla http://www.varad.ro/?q=node/896

1942 „Kállay-kettős” „Hintapolitika” Kállay Miklós Tk 4 Salamon- 151.old.)- 1942 októberében Berlin követelte, hogy Magyarországon távolítsák el a zsidókat a gazdasági és kulturális életből, tegyék kötelezővé számukra a sárga csillag viselését és kezdjék meg munkatáborokba szállításukat. Ezt annál is inkább szorgalmazták, mert a szomszédos országokban- Szlovákiában, Romániában, Horvátországban mindez már megtörtént, s ezekből az országokból mintegy 100 ezer zsidó menekült hazánkba. A Kállay-kormány visszautasította a német követeléseket, ez azonban nem jelentette a magyarországi zsidóság háborítatlanságát. „Kállay-kettős” „Hintapolitika” Kállay Miklós Titokban a szövetségesekkel kötendő fegyverszünetre törekedett, miközben kiszolgálta a németeket Tk 6- 179.old. : 1942 januárjában Ribbentrop német külügyminiszter…….látogatásán Bárdossy megigérte, hogy Magyarország egy hadsereget küld a keleti frontra. …az új miniszterelnök Kállay küldte ki júliusban, a főleg idősebb tartalékosokból és tartalékos tisztekből álló 2. magyar hadsereget, 200 ezer katonát és 50 ezer munkaszolgálatost a Don-kanyarba.

1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, ahol pár napok alatt óriási veszteségeket szenvedett el a kétszázezres 2. magyar hadsereg. Miért? – A 2. magyar hadsereg http://www.youtube.com/watch?v=RMgGmkKNSFQ Cseh Tamás – Táborilap Karádi Katalinnak http://www.youtube.com/watch?v=fZJ1WEp-2gs

Sinkovics Ferenc: Mennyire volt perdöntő a későbbi katasztrófa szempontjából a magyar 2. hadsereg elhelyezkedése, mélységi tagolás nélküli védelme a Donnál? Szakály Sándor: - Meghatározó volt. Egy több mint 200 kilométeres arcvonalszakasz jutott Jány Gusztáv hadseregére, ami irreális volt, különösen ha hozzávesszük ehhez a fegyverzetben, különösen a harckocsikban és a páncéltörő ágyúkban mutatkozó hiányt. Ráadásul ezen az arcvonalszakaszon két jelentős - és néhány kisebb - hídfőt is a kezükben tartottak a szovjetek a Don innenső partján, később ezekből, konkrétan Urivból és Scsucsjéből indították a támadásukat január 12-én, illetve ja­nuár 14-én. Ne feledjük azt sem, hogy Sztálingrádtól északra helyezkedett el a magyar hadsereg, ott pedig sorra vereséget szenvednek a fegyvertárs országok, így a németek, az olaszok és a románok is. Itt tehát nem egyedül a magyar 2. hadsereg összeroppanásáról van szó. - S.inkovics Ferenc:.Ezt a vereséget egyenesen Mo­hács tragédiájához szokták hason­lítani… - Szakály Sándor S. Felesleges összehasonlításokat tenni. A doni magyar vereség csupán egy apró epizód volt a keleti hadműveleti területen, egy nagyobb szovjet támadási terv kisebb mozaikdarabja. Az már más kérdés, hogy a magyaroknak mit jelentett az, amikor elveszítették a legerősebb hadseregük negyven százalékát. De legalább ekkora veszteség érte később, 1944. nyarán a Kárpátok előterében a magyar 1. hadsereget, s ha a százalékokban kifejezhető arányokat tekintjük, akkor kimagas­lóan magasnak látjuk a Budapestet védő honvédegységek veszteségeit is! - Mégis mitől került akkor ennyire előtérbe a doni katasztrófa? - Furcsa, de attól, hogy a három magyar hadsereg közül csak Jány Gusztáv hadseregének maradtak meg az iratanyagai. Már az 1950-es években feldolgozták ezt az akkori történészek, de ezek alapján írta meg Nemeskürty István híressé vált könyvét 1972-ben. Így juthattunk el oda, hogy a magyar 2. hadsereg veszteségei jelképezik a magyar nép világháborús veszteségeit, s mélyen be is ivódott a köztudatba. - Ez az iratanyag tálcán kínálta magát a szocialista propagandának. - Abszolút. Ebben találták meg Jány elhíresült parancsát, amelyben azt írja, hogy a hadsereg elvesztette a becsületét. Ezt a parancsot aztán nemcsak Jány s nemcsak a magyar tisztikar, de az egész Horthy-rendszer erkölcsi lejáratására használta a szocialista propaganda. Függetlenül attól, hogy amint megismerte a hadsereg emberfeletti teljesítményét, vissza is vonta ezt a parancsot, megkövette katonáit. - Ez a parancs volt a legfőbb vád ellene, amikor 1946-ban perbe fogták? - Nem. Az volt a legfőbb vád, hogy el akarta pusztítani a hadseregét. Illetve azt a hadsereget, amelyet a pártállami idők felfogása szerint úgy válogattak össze, s azért dobtak oda a szovjet elleni háborúban, hogy a rendszer megszabaduljon a baloldali ellenállás tagjaitól s a szegényparasztságtól, amely potenciális támogatója és harcosa lehetett volna ennek az ellenállásnak. Valójában teljesen átlagos volt a magyar 2. hadsereg összetétele, minden ízében, eresztékében megfelelt az érvényes előírásoknak. Tény, hogy különösen a munkaszolgálatos alakulatokba bekerült néhány illegális kommunista és néhány szociál­demokrata ember is, mint ahogy az is tény, hogy a hadsereg legénységi állományában döntő volt a parasztság, a szegényparasztság aránya. Ez így volt mindenütt a világon. Egy képzett esztergályost mindig nehezebben nélkülöz egy hadban álló ország, mint egy bérest vagy aratómunkást. - A nyári, nagy veszteségekkel és nehezen megvívott hídfőcsaták nem hatottak figyelmeztető jelként a magyar vezetésre? - Hadtörténész kollégám, Szabó Péter, a Don-kanyar című kitűnő, több kiadást megért könyvében erről is részletesen írt. Szerinte itt nagyon komoly teljesítményt nyújtottak a magyar katonák, s itt fordult elő egyébként, hogy a munkaszolgálatos alakulat tagjai is fegyvert fogtak, s ők is harcoltak a szovjetek ellen. A kitűzött célt azonban nem érte el a hadsereg. Később, amikor a Honvéd Vezérkar főnöke és a honvédelmi miniszter is kint járt a fronton, Jány elmondta nekik a bajokat. Amikor látta, hogy semmi sem történik, még a felmentését is kérte, ám Nagy Vilmos honvédelmi miniszter nem továbbította ezt a kérelmet Horthy Miklós felé, mondván, nincs senki, aki Jányt pótolná. Jány nemcsak kiképzési és felszerelésbeli hiányosságokat említett, de fiatalabb katonákat is kért, mondván az idősebbek törődöttebbek, nem bírják a harccal járó megpróbáltatásokat, nehézségeket. Jány csataszerű, repülőkkel, harckocsikkal zajló kiképzést sürgetett. Nem véletlenül. Trianon miatt húsz éven át aludta Csipkerózsika-álmát a honvédség; az 1920-as években kereplőkkel helyettesítették a géppuskát a kiképzés során! - Meglepetésként érte a hadsereget a szovjet támadás? - Nem, Lajtos Árpád vezérkari százados felderítő repülést is végzett a támadás előtt, s látta az árulkodó jeleket odalent. Másfelől pedig a magyar egységek sok vállalkozást hajtottak végre, „nyelveket” hoztak odaátról, belőlük is ki lehetett szedni ezt-azt. Arról nem is beszélve, hogy a január 12. előtti napokban éjszakánként felerősödött a motorzaj a másik oldalon! Szállítások, átcsoportosítások… Bizonyos feltételezések szerint a szovjetek csak egy nagyobb felderítőakciót indítottak a magyar 2. hadsereg ellen, de látva a sikereket gyorsan általános támadássá fejlesztették azt. - Horthy hogyan reagált? - Hitler azt kérte tőle 1942. decemberében, hogy ha megindul a szovjet támadás, a végsőkig tartson ki a magyar 2. hadsereg. Horthy ezt tudomásul vette, Jány megkapta a parancsot. - Tehetséges ember volt? - Jó harcásznak tartották, tehát egy hadosztályt ügyesen elvezett volna, de hadseregparancsnoknak - ha a vereséget nézzük - nem vált be. Hogy mennyire volt tehetséges, azt nem lehet tudni. Nem kapott önálló döntési lehetőségeket, mindenben a német B hadseregcsoporttól függött, amikor ott még egy ezred mozgatásához is Hitler engedélyére volt szükség. - Miért nem értenek egyet a történészek a veszteségek mértékében? - Ma már a szakma egyetért ebben, de a politika mindig igazítani szeretne az adatokon, ahogy érdekei kívánják. Az 1950-es években 140 ezer főt is meghaladó veszteségekről is írtak, de még ma is sok laikus azt hiszi, hogy úgy, ahogy volt, odaveszett az egész hadsereg. A valóságban 96 016 fő hiányzott az 1943. január 1-jén regisztrált 204 334 fős létszámból az év áprilisában. Ebből 28 044 ezer fő volt a hazaszállított sebesültek száma. A szovjet rádió szerint 26 ezer hadifoglyot ejtett a Vörös Hadsereg, és 41 972 volt az elesettek és az eltűntek száma. A politika visszataszító játékot űzött ezekkel az emberekkel. De mára eljutottunk oda, hogy január 12-én hősként emlékezhetünk az elesett magyar honvédekre és munkaszolgálatosokra.   Jány Gusztáv Egy több mint 200 kilométeres arcvonalszakasz jutott Jány Gusztáv hadseregére, ami irreális volt, különösen ha hozzávesszük ehhez a fegyverzetben, különösen a harckocsikban és a páncéltörő ágyúkban mutatkozó hiányt. Ráadásul ezen az arcvonalszakaszon két jelentős - és néhány kisebb - hídfőt is a kezükben tartottak a szovjetek a Don innenső partján, később ezekből, konkrétan Urivból és Scsucsjéből indították a támadásukat január 12-én, illetve január 14-én. Szakály Sándor

Szakály Sándor „A doni magyar vereség csupán egy apró epizód volt a keleti hadműveleti területen, egy nagyobb szovjet támadási terv kisebb mozaikdarabja. Az már más kérdés, hogy a magyaroknak mit jelentett az, amikor elveszítették a legerősebb hadseregük negyven százalékát. De legalább ekkora veszteség érte később, 1944. nyarán a Kárpátok előterében a magyar 1. hadsereget, s ha a százalékokban kifejezhető arányokat tekintjük, akkor kimagaslóan magasnak látjuk a Budapestet védő honvédegységek veszteségeit is!” „Ott a messzi Donnál” / MTV videótár/ http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/01/12/17/_Ott_a_messzi_Donnal____2013_.aspx

Requiem egy hadseregért http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/01/17/mitoszok_a_don-kanyarrol/ Ungváry Krisztián: Mítoszok a Don-kanyarról Az első mítosz megteremtése Nemeskürty István nevéhez fűződik. Nemeskürty „Requiem egy hadseregért” című könyvének komoly érdemei vannak abban, hogy a II. világháború magyar áldozatait meg lehetett egyáltalán siratni. 1945 után egészen műve 1972-es megjelenéséig a háború magyar halottai nem szerepelhettek a mindennapi emlékezetkultúrában. Csak az „antifasiszta” áldozatokat lehetett megsiratni, mindenki más egy bűnös fasiszta rendszer segédjének, tehát bűntettesnek számított, akiről jó esetben hallgatni lehet, rosszabb esetben pedig megbélyegzésükről írt a propaganda. Nemeskürty az MSZMP kultúrpolitikusainak támogatásával szakíthatott ezzel a szemlélettel, amennyiben kimondhatta: a magyar katonákat is el kell siratni, mert zömükben áldozatok voltak és tragédiájuk valójában egy második Mohács. Nemeskürty műve első megjelenése óta jelentős példányszámban hat kiadásban jelent meg (legutoljára 1999-ben), ezért mind a mai napig befolyásolja a témáról folytatott közbeszédet. Mindezt azért is ki kell emelni, mert a progresszív mondanivaló mellett Nemeskürty sok valótlanságot is elterjesztett és ezekből mind a mai napig semmit sem vont vissza. Furcsa ez, mert a legendák születésükkor nyilvánvalóan azért kellettek, hogy a könyvet egyáltalán kiadhatóvá tegyék. Nemeskürty ugyanis azon az áron emelte fel a második magyar hadsereg halottait, hogy cserébe a Horthy-rendszerről megsemmisítő és igazságtalan bírálatot mondott. Ő terjesztette el a köztudatban azt a legendát, hogy azt a hadsereget szándékosan meghalni küldték a Donhoz, hogy a katonák mindenből csak a legrosszabb felszerelést kapták meg. Hiába cáfolták ezeket az állításokat már 1972-ben is többen (például azzal hogy az ország teljes fegyverkészletének felét ez a hadsereg kapta), a kritikusok nem kaphattak nagy nyilvánosságot. „Nemeskürty Istvánnak komoly érdemei vannak abban, hogy a II. világháború magyar áldozatait meg lehetett egyáltalán siratni.” Requiem egy hadseregért http://mek.oszk.hu/08500/08575/08575.htm „Nemeskürty műve első megjelenése óta jelentős példányszámban hat kiadásban jelent meg (legutoljára 1999-ben), ezért mind a mai napig befolyásolja a témáról folytatott közbeszédet. Mindezt azért is ki kell emelni, mert a progresszív mondanivaló mellett Nemeskürty sok valótlanságot is elterjesztett és ezekből mind a mai napig semmit sem vont vissza” Ungváry Krisztián Ungváry Krisztián – Mítoszok a Don-kanyarról http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/01/17/mitoszok_a_don-kanyarrol/

„Az az érdem, hogy a 2. magyar hadsereg szenvedéstörténete generációk számára kézzel foghatóvá is vált, Sára Sándoré és munkatársaié, akik közül a rövidség kedvéért most csak Csoóri Sándort, Hanák Gábort és Marx Józsefet említem. Krónika című 1982-es huszonöt részes tévésorozatukat már az első néhány rész levetítése után is cenzúrázták, majd a tizenötödik rész után betiltották. Sára Sándor Krónika a Második magyar hadseregről bevezető http://www.youtube.com/watch?v=ECjf54VGXv4 „….. a legtöbb visszaemlékező harci élményeit eltorzítva, csonkán adta elő és elsősorban arra helyezte a hangsúlyt, hogy a hadsereg felbomlását, az özönlésszerű visszavonulást mutassa be. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk meg az eseményeket, nyilvánvalóvá válik, hogy ez a kép a valóságnak egy felnagyított szelete csupán. Ha a magyar katonák csakugyan komolyabb harc nélkül özönlöttek hátra, akkor hogyan lehetséges, hogy a támadás első három napja alatt az urivi hídfőből támadó 132 szovjet harckocsiból 83 megsemmisült? Ha nem volt néven nevezhető ellenállás, akkor egyáltalán miért menekült meg bárki is a hadsereg katonái közül?” Ungváry Krisztián

Miért? Veiszer Alinda Ungváry Krisztián Szakály Sándor http://www.youtube.com/watch?v=4PI2rYrI4IQ Miért? – 2. magyar hadsereg http://www.youtube.com/watch?v=4PI2rYrI4IQ 2. magyar hadsereg (3. rész) http://www.youtube.com/watch?v=uI8d-GXzfbM 2. magyar hadsereg (4. rész) http://www.youtube.com/watch?v=H0TfBcZ-ugU 2. magyar hadsereg (5. rész)

Múlt-kor: A megfilmesíthetetlen borzalom Márta Sándor ezredes memoárjában így próbálta meg visszaadni ezeknek a napoknak a hangulatát: “Nagy vesztesége hadtörténelmünknek, hogy [...] filmoperatőrök nem kísérték a széthullott III. hadtest maradványait Kocsatovkától Obojánig vezető kálváriás útján. Ezt a ‘dokumentációs’ filmet elszoruló szívvel, zokogva nézné a közönség. Láthatná a fergeteges, végtelen hómezőket, a hótorlaszos utakat, az utak mellett heverő halottakat és lótetemeket, a halottakon közönyösen, részvét nélkül keresztülgázoló szánkókat, lövegeket, gépkocsikat. Láthatná a kimerültségtől összeeső embereket, a tántorgó sebesülteket, és hallhatná azok segítségért könyörgő nyöszörgését. A lelke mélyéig megrendítené e film nézőit az a megrázó jelenet, amelyik a havon ülő vagy puskájára támaszkodó katonát vetíti, aki üvegesedő szemekkel bámul a semmibe, várja a fagyhalált, akinek már minden mindegy. [...] Pereg a film. A még menni tudók törtetnek a lázálmukban maguk elé képzelt ‘határ’ felé, könyörtelenül haladnak el a haldoklók mellett, senki, de senki sem hajol le összeesett ismerőséhez, hogy azt felemelje, vagy azért, hogy a halottaktól elvegye igazolványaikat! Sok ezren láttuk azokat a magyar, német és orosz halottakat, akiknek tetemeit a szánkók talpai, a járművek kerekei szétnyírták, s a keletkezett ‘résen’ zökkenőmentesen csúsztak át azok, de nem volt annyi fizikai és erkölcsi erőnk, hogy könyörületből, szánalomból elgördítettük volna az útról a halottakat. [...] De nincs az a film, amelyik érzékeltetni tudná a tartós koplalás marcangoló kínjait, vagy hogy mit jelent 40 fokos hidegben a szabad ég alatt éjjelezni, melynek hatása alatt a gyengébbeken kitör az őrület! Feljegyeztem annak idején, hogy voltak útszakaszok, ahol átlag minden száz lépésre egy-egy elhullott ló hevert, s combjaikból az emberek szuronyokkal, késekkel szaggatták ki az éhséget csillapító adagokat. És ami megrendítőbb volt, egy 4-5 km-es útrészen, egymástól 80-150 méterre halott honvédek tetemei jelezték a nyugat felé vezető utat…” A szemtanúk és elemzők arról tudósítanak, hogy a magyar katonák tisztességgel megfeleltek minden elvárható követelménynek, azt azonban senki sem állítja, hogy lelkesedtek volna a hazájuktól elmondhatatlan távolságban kanyargó Don folyó birtokba vételéért. Arra pedig egyáltalán nem voltak készek, hogy nyitott szemmel meneteljenek a biztos és már katonai szempontból is értelmetlen halálba. Azt nem lehet megállapítani, hogy mennyire hatott vagy nem hatott a honvédek körében a bolsevizmustól való félelem. Sok jele van mindenesetre annak, hogy ha talán meg is volt a maguk elítélő véleménye a rendszerről, azt nem azonosították sem az orosz átlagkatonával, “Ivánnal”, sem – és még kevésbé – a lakossággal. Végül is összesen közel 150 ezer halott, sebesült, hadifogoly és eltűnt került a honvédség veszteségi listájára (ebből kb. 40 ezer halott és kb. 60 ezer hadifogoly), és több, mint 40 ezer munkaszolgálatos jutott ugyanerre a sorsra. A menekülőket utóbb összerendezték, egy részük hazatért, más részük – kisebb kiegészítéssel – továbbra is a Szovjetunióban maradt, de már csak megszállási, főleg vasút-biztosítási és partizán-elhárítási feladatokkal. Az utóbbit azonban feljegyzések és visszaemlékezések szerint a magyar egységek lanyhán látták el. Az ukrán nemzeti partizánalakulatokkal helyi megegyezések, majd, úgy tűnik, hogy általános jellegű, felső szintű megállapodás is született arról, hogy egymást igyekeznek elkerülni. A II. hadsereg pusztulása – bár a veszteségek valós mértékéről a hivatalos közleményekből nem, hanem csak a londoni és a moszkvai rádió adásából lehetett értesülni – az egész ország lakosságát megrázta. Szinte minden család gyászolta vagy aggódva várta vissza valakijét: apját, fiát, testvérét, rokonát, férjét vagy vőlegényét. A budapesti hivatalos értékelések általában optimisták voltak, és a fronton tapasztalt drasztikus eszközökre és szélsőséges megoldásokra nem tértek ki. Jány 1943. május 15-én érkezett meg a Keleti-pályaudvarra, ahol a miniszterelnök fogadta. Bár a németek kitüntették, hadseregparancsa miatt Horthy eljárást akart indíttatni ellen, nyugállományba vonult. A háború végén nyugatra menekült, ám 1946-ban hazatért, tudva, hogy perbe fogják. Erre sor is került: a fő vád ellen sváb származása volt, valós ügyeivel nem foglalkoztak, végül 1947. november 26-án végezték ki, 1991-ben pedig rehabilitálták. A II. hadsereg pusztulása – bár a veszteségek valós mértékéről a hivatalos közleményekből nem, hanem csak a londoni és a moszkvai rádió adásából lehetett értesülni – az egész ország lakosságát megrázta. Szinte minden család gyászolta vagy aggódva várta vissza valakijét: apját, fiát, testvérét, rokonát, férjét vagy vőlegényét.

Bajcsy-Zsilinszki Endrét 1944 márc.19 Tk 6-196 Német megszállás Sztójay Döme A polgári pártokat, a kisgazdapártot feloszlatták, a baloldali és demokratikus lapokat betiltották. Baloldali és ellenzéki politikusokat letartoztattak, köztük a fegyveres ellenállást tanúsító Bajcsy-Zsilinszki Endrét Adolf Eichmann 440000 deportálások Budapesti zsidóság deportálását 1944 június elején a kormányzó leállítatta

1944.okt.15 Kiugrási kísérlet Lakatos Géza Dálnoki Miklós Béla 1944. szept. már Magyarországon zajlottak a harcok 1944.okt.15 Kiugrási kísérlet A kormány és a tisztek többsége Németek hívei Lakatos Géza A városparancsnok, Horthy fia Elrabolják a németek Dálnoki Miklós Béla

Tk 6 -200. old) 1944 decemberének utolsó napjaiban a 2. és 3 Tk 6 -200. old) 1944 decemberének utolsó napjaiban a 2. és 3. Ukrán Front (Malinovszkij és Tolbuhin marsall) csapatai bezárták az ostromgyűrűt a fővárosban maradt 50 ezer német és 30 ezer magyar katona körül. Miután Hitler Budapestet „erőddé” (Budapest-Festung) nyilvánította, melyet „ háztól-házig” kell védeni, a második világháború befejező szakaszának egyik legdrámaibb, időben és térben is a legkiterjedtebb csatája zajlott le a következő hat hétben. A németek felmentő támadásai sorra kudarcot vallottak, és a szovjet csapatok január 18-ra elfoglalták Pestet. Február 10-én már csak a várat és a Citadellát tartották a németek, mikor – Hitler határozott tiltása ellenére- Pfeffer Wildenbruch tábornok a védseregéből megmaradt 43.900 katonájával a kitörés mellett döntött, de csak kevesebb mint 800-an érték el közülük a német vonalakat. Február 13-án befejeződött a Budapestért vívott csata.

Néhány hetes erőgyűjtés után március elején a Balaton és a Velencei-tó között a németek megindították a világháború utolsó jelentős ellentámadását (Frühlingserwachen- Tavaszi ébredés). Az offenzíva hamarosan elakadt, a 68 tonnás Királytigrisek megrekedtek a sárban, de arra is volt példa hogy üzemanyaghiány miatt leállt páncélosaikat maguk a németek robbantották fel, nehogy azok a szovjetek kezére kerüljenek. A német támadás tizedik napján Tolbuhin marsall megindította a nagy offenzíváját Bécs ellen. Április 4-én Nemesmedves elfoglalásakor a szovjetek bejelentették „ Magyarország fasiszta iga alóli felszabadítását”, bár az ország csak április 13-e és 15-e között jutott teljes egészében a Vörös Hadsereg kezére. Ekkor már Bécs fölött is vörös lobogót fújt a szél. Sára Sándor- A vád http://www.youtube.com/watch?v=1BRC_mwpMcs

Ember veszteség Kb. 1 millió fő A)Harci cselekmények (tk-143.old. T- - (1944.okt. 15, kiugrásikísérlet, nyilasuralom, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszki Endre Ország hadszíntér- Budapest körülzárása, ostroma, ostromgyűrű áttörésére tett sikertelen kísérletek, felszabadítás/megszállás, (tk/f-144, f-182old.) -1945 április B)Háborús veszteségek (tk-143-144 old. Emberáldozatok és veszteségek, elesettek, deportáltak, kivégzettek, civiláldozatok, hadifoglyok, emigráltak Anyagi károk, nemzeti vagyon, ipari és közlekedési létesítmények, állatállomány 1944. Október 15 Szálasi Ferenc 1945. április Horthy Miklós SZEB Veszteségek Szovjet hadifogság emigráltak ANYAGI KÁROK Háborús pusztítás Hadsereg ellátása Ember veszteség Kb. 1 millió fő Katonák fosztogatásai Felszabadítás/megszállás Jóvátételi szállítások

Érettségi feladatok

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a II. világháború utolsó szakaszának magyarországi eseményeit tárgyalja, elsősorban a szovjethadsereg tevékenységét értékeli katonai szempontból, megszálló funkcióiban és a civil lakossághoz való magatartását illetően. Ebben a keretben értelmezi a forrásokat. 8 Tájékozódás térben és időben M A témát elhelyezi térben és időben.F: A szovjet hadsereg magyarországi szerepét 1944-1945-ben vizsgálja, elsősorban a jelenlegi ország területen. 4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a szovjet hadsereg magyarországi hadműveleteihez, valamint a megszálláshoz tartozó történelmi fogalmakat. T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. hadművelet, felszabadítás, megszállás, nemzeti vagyon, civil lakosság; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. hadifogság, deportálás. 4 ∗ Források használata M A válaszba beépülnek a forrásokból kibontható információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von le. T Pl.: rögzíti, hogy a magyar lakosság egy része felszabadítóként várta a szovjet hadsereget, és megállapítja, hogy a visszavonuló német katonaság kifosztotta az országot. T Pl.: rögzíti a fontosabb hadműveletek lefolyását (történelmi atlasz), és megállapítja ezek szerepét a háború menetében. T Pl.: rögzíti a szovjet megszállás tényét, és utal a kiábrándultságra, amelyet az ország szervezett kifosztása és a katonák szervezetlen rablásai és erőszakcselekményei váltottak ki. 8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A válasz bemutatja, milyen körülmények miatt tekinthették a kortársak a szovjet jelenlétet egyszerre felszabadításnak és megszállásnak. T Pl.: rögzíti, hogy a hadműveletek során a szovjet hadsereg felszabadította az országot a német megszállástól, és megállapítja, hogy ezzel megszűnt a nyilas diktatúra és pl. a zsidók elhurcolása. T Pl.: rögzíti, hogy a Szovjetunió a szövetséges hatalmak döntése értelmében jogot kapott a megszállt Magyarország, mint legyőzött tengelyhatalom életének irányítására, és megállapítja, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány is csak a megszálló hatalom jóváhagyásával alakulhatott meg és működhetett. T Pl.: rögzíti, hogy bár a Szovjetunió segítséget nyújtott az ország életének újraindításához (pl. politikai pártok, 1945-ös választások), de megállapítja, hogy tevékenységének negatív hozadéka az ország intézményes kifosztása, civilek elhurcolása, a diktatúrára törekvő MKP támogatása. T Pl.: rögzíti a korszak néhány meghatározó politikai és katonai eseményét (nyilas diktatúra, Budapest ostroma, fegyverszünet), és megállapítja, hogy a magyar politikai vezetés nem tudott a problémákra hatékonyan reagálni. 10 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. 2007/május 20. A feladat Magyarország II. világháborús történetéhez kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be Magyarország felszabadításának hadműveleteit és a szovjet megszállás körülményeit 1944-45-ben! Térjen ki a Vörös Hadsereg politikai szerepére, és mutassa be a lakossághoz való viszonyát! Használja a történelmi atlaszt!

„A németek valóban varázslók „A németek valóban varázslók. Sikerült megvalósítaniuk a csodát, hogy minden tisztességes ember őszintén és forró reménykedéssel várja az oroszokat, a bolsevistákat, akik valóságosan mint felszabadítók érkeznek. Én is így vártam az oroszokat.” (Márai Sándor: Napló; 1944. október 17.)„ „A nyilas hatalomátvétel után és a visszavonulások során az országot a Wehrmacht szisztematikusan kifosztotta. Ennek során számos erőszakoskodás és egyéni rablás is történt. A magyar államvasutak guruló állományának 70%-a, az iparkészleteinek és gépparkjának jelentős része a Birodalomba került [...]. A háború utolsó hat hónapjában a szarvasmarha-állomány 44%-a, a lóállomány 56%-a, a juhállomány 80%-a és a nemzeti vagyon 40%-a semmisült meg vagy került elhurcolásra.” (Ungváry Krisztián történész)

A Magyarország területén szembenálló szovjet és német erők 1944 végén Élő erők és eszközök Szovjet csapatok Német-magyar csapatok (Wehrmacht és Magyar Királyi Honvédség Arány Személyi állomány 528 000 127 000 4 : 1 Lövegek 10 867 2 800 3 : 1 Aknavetők 3 974 880 9 : 2 Harckocsik 565 kb 140

„A három csatorna, melyeken át a magyar nemzeti vagyon nagy része ezekben az években elszivárgott a Szovjetunióba – a harcokat követő helyi zsákmányolás, aztán a jóvátétel és a potsdami határozat alapján »közös« német-magyar javakból a szovjetnek juttatott gyárak, kisajátított iparvállalatok, ez volt a három csatorna -, azokban a hetekben még szervezetlen volt, csak a »zabra«, a zsákmányolás ipara működött tökéletesen… Mindent vittek, amit láttak. A szomszédos villaházat szemem láttára, fényes nappal ürítették ki; elvitték, teherautóra rakták a bútorokat, a berendezési tárgyakat, még a parkettát is felszedték és a Bergmann-csöveket is kiszakították a falakból: csak a könyveket hagyták a polcokon… A falu, a környék lakóhelyei hamarosan hangos, siránkozó panaszkodástól visszhangzottak. A parasztság mentette értékeit, ahogy tudta; elásták a búzát, a bort, a burgonyát, erdőbe rejtették a tehenet, a disznót, a lovat, bekormozták a lányok arcát, »stary babá«-nak, öregasszonynak álcázták, kendőzték a fiatalabb, szemrevaló személyeket, ahogy a fiatal férfiak ijedtükben szakállt növesztettek, »stary papá«-nak, öregembernek mutatták magukat, mert híre járt, hogy az oroszok összeszedik és elviszik a fiatalabb férfiakat. [...] A parasztok […] hamarosan észrevették, hogy a legtöbb orosz nemcsak kapzsi és harácsoló martalóc, hanem korrupt is: tehát trafikálni kezdettek velük. Az orosz elvitte a lovakat, de másnap új karaván érkezett, zsákmányolt lovak ezreit hajtották pálinkára szomjas muszkák, és a parasztok egy liter pálinkáért – ez volt az ára – vásároltak egy másik lovat.” (Márai Sándor: Föld, föld!...)

A budai Alagút bejárata 1945 februárjában

Egyéb

Werth Henrik és Szombathelyi Ferenc http://www.fn.hu/tudomany/20091009/hitler_utalta_magyarokat/ ( Szakály A Werth Henrik vezette honvéd vezérkar azon a véleményen volt, hogy a keleti hadjáratban minél több katonával kell részt venni, így biztosítva az ország helyzetét Románia és Szlovákia előtt a németek szemében. A politika azonban más állásponton volt: minél több erőt kell épségben megőrizni Magyarországon, hogy később, a győzelem után felkészülten várjunk egy esetleges román vagy szlovák támadást. Nem ismétlődhet meg az első világháború utáni helyzet, amikor a kivérzett országgal a szomszédok és a nagyhatalmak gyakorlatilag azt tettek, amit akartak. Ne felejtsük el, hogy hazánk ekkor közel 160 ezer négyzetkilométeres területével európai középhatalomnak számított. Az első időkben győzött a „politikusi” álláspont, a Szovjetunió ellen csupán néhány 10 ezer magyar katona vonult fel, ők is többségében megszállt területek biztosításában vettek részt. Szeptember 6-án a kormányzó a németbarát Werth Henrik Werth Henrik és Szombathelyi Ferenc

Dombrády Lóránd (2007) könyve a háborús bűnösként bíróság elé citált, majd elítélt egykori vezérkari főnök, Szombathelyi Ferenc elleni eljárást veszi górcső alá. Megvizsgálja egyebek mellett azt, mennyire volt törvényszerű, hogy Szombathelyi legyen az egyik „bűnbakja” a magyar tisztikarnak. Különösen érdekes áttekinteni az eljárást annak ismeretében, hogy 1994-ben a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, és felmentette a vádlottat. Szintén figyelemre méltó a délvidéki magyar háborús bűncselekmények és Szombathelyi viszonya, hiszen az ez ügyben képviselt bírósági álláspont (is) vezetett kiadatásához és kivégzéséhez.

Jány Gusztáv http://www.had.eoldal.hu/cikkek/hadvezerek/magyar-hadvezerek01 A hadszíntéren gyakran látogatta a csapatokat, egy szemléje során, 1942. augusztus 25-én egy aknavető lövedék szilánkjától megsebesült. Budapesti gyógykezelése alatt, augusztus 28. és október 7. között Csatay Lajos altábornagy helyettesítette. Az 1942. nyári, Don melletti hídfőcsatában súlyos anyagi és személyi veszteségeket szenvedett el hadserege, az utánpótlás helyzete miatt pedig lőszerben, élelmiszerben és üzemanyagban súlyos hiány mutatkozott. A mindössze 80-90 ezer fő által védett arcvonal irreálisan széles volt, a személyi állomány hangulata pedig katasztrofális. 1942 őszén – a hadszíntérre látogató Nagy Vilmos honvédelmi miniszter közbenjárásával – felmentését kérte Horthy Miklós kormányzótól, tiltakozásul a német hadvezetés által a magyar hadseregtől megkövetelt, végrehajthatatlanul nehéz feladatokra, amelyek mellé a kért támogatást a hadsereg nem kapta meg a német vezetéstől a hadsereg fegyverzetének és felszerelésének megerősítésére, arcvonal mögötti kiképzésére. Kérelmét Horthy elutasította. A Honvéd Vezérkar főnöke Adolf Hitler követelésére 1942. december 27-én elrendelte a doni hídfőállások feltétlen tartását, ami kivihetetlen feladatnak bizonyult a gyengén kiépített védőállásokban, hiányos felszereléssel rendelkező hadseregnek a kemény télre felkészített orosz haderővel szemben. 1943. január 14-én, az arcvonal kettős áttörését követően a hadsereget már a bekerítés fenyegette. 1943. január 24-én, hadseregének felbomlása után kiadta „A 2. magyar hds. elvesztette becsületét…” kezdetű hírhedt parancsát, amely egyrészt a kilátástalanul küzdő magyar honvédek számára megalázó volt, másrészt hivatkozási alapot adott a németeknek. Idézet Jány Gusztáv Hadparancsából HADPARANCS [...] 2. Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit. Azon a területen, hol gyülekezésünket elrendelték, hol az újjászervezést végrehajtjuk, ott marad mindenki, míg meg nem gyógyul, vagy el nem pusztul. 3. A rendet és a vas fegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani. Ennél kivétel nincs, legyen az tiszt vagy rendfokozat nélküli honvéd, aki parancsomnak nem engedelmeskedik, az nem érdemli meg, hogy nyomorult életét tovább tengesse és nem engedem, hogy szégyenünket bárki is tovább nagyobbítsa. [...] Ezt a parancsát később hatályon kívül helyezte.

harmadik zsidótörvények Revízió 1938.nov.2 Kállay Miklós Teleki Pál „Kállay-kettős” „Hintapolitika” Fegyveres semlegesség 1939. Március 15 Kárpátalja 1943. január 1940.aug.30. Erdély Voronyezstől Don-kanyarban Második zsidótörvény 1944 márc.19 német megszállás Háborúba sodródás (Tk. (Sz)-132.old Adolf Eichmann Bárdossy László gettó Tk (Sz) -Revízió- első bécsi döntés Tk (Sz)- 104.old/ Teleki-132.old - Háborúba sodrodás -132.old -Kállay hintapolitikája -139.old - Német megszállás- 143.old Kassa Sztójay Döme deportálás 1941. Június 26 Lakatos Géza harmadik zsidótörvények kiugrási kísérlet 1944.okt.15 nyilas uralom Dálnoki Miklós Béla

harmadik zsidótörvények Revízió 1938.nov.2 Kállay Miklós Teleki Pál „Kállay-kettős” „Hintapolitika” Fegyveres semlegesség 1939. Március 15 Kárpátalja 1943. január Voronyezs Második zsidótörvény Don-kanyar 1940.aug.30. Erdély Háborúba sodródás (Tk. (Sz)-132.old 1944 márc.19 német megszállás Bárdossy László Adolf Eichmann gettó Tk (Sz) -Revízió- első bécsi döntés Tk (Sz)- 104.old/ Teleki-132.old - Háborúba sodrodás -132.old -Kállay hintapolitikája -139.old - Német megszállás- 143.old Sztójay Döme deportálás Kassa 1941. Június 26 Lakatos Géza harmadik zsidótörvények kiugrási kísérlet 1944.okt.15 nyilas uralom Dálnoki Miklós Béla

Magyarország háborúba sodródása Bel és külpolitikai okai 24. lecke: Magyarország háborúba sodródása Teleki Pál kísérlete a fegyveres semlegesség fenntartására, a német befolyás ellensúlyozására, és a revízió sikeres folytatására. Magyarország háborúba sodródásának bel- és külpolitikai okai, körülményei. F: Berlin–Róma tengely, fegyveres semlegesség, örökbarátsági szerződés, N: Bárdossy László É: 1939. március, 1940. aug. 30., 1941. ápr., T: Kárpátalja, Észak-Erdély, Székelyföld, Muraköz, Baranyai háromszög, Bácska Tudjon magyar történelmi eseményekhez egyetemes, egyetemes történelmi eseményekhez magyar eseményeket rendelni, időbeli közelség alapján. Legyen képes források segítségével történelmi személyeknek az események alakulásában betöltött szerepét több szempontból bemutatni. http://mult-kor.hu/20110609_lengyel_kozepiskola_balatonboglaron_a_masodik_vilaghaboru_alatt http://tortenelemportal.hu/2011/12/karacsony-az-ostromlott-budapesten/ Magyarország háborúba sodródása Bel és külpolitikai okai A halálra ítélt zászlóalj http://www.youtube.com/watch?v=APb8lrDJCJw