Kollárné Hunek Klára, Stefler Sándor, Török János, Viczián Gergely

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Takács Béla  Legyen decentralizált, azaz ne egy központi géptől függjön minden!  Legyen csomagkapcsolt, hogy többen is tudják használni a hálózatot!
Advertisements

Az információ átviteli eljárásai és azok gyakorlata
Hálózati ismeretek.
A fizikai réteg Kajdocsi László A602 rs1.sze.hu/~kajdla.
Shannon Tétel A sávszélesség egy négy pólus jellemző, amit hertzben mérnek. A sávszélesség alapvető jelentőséggel bír több területen, legfontosabbak ezek.
PowerPoint animációk Hálózatok fizikai rétege
QAM és OFDM modulációs eljárások
Számítógép hálózatok.
HÁLÓZATOK.
Gábor Dénes Főiskola Informatikai Rendszerek Intézete Informatikai Alkalmazások Tanszék Infokommunikáció Beszédjelek Házman DIGITÁLIS BESZÉDJEL ÁTVITEL.
Vezeték nélküli hálózatok eszközei
Remembering The OSI Layers Various mnemonics have been created over the years to help remember the order of the OSI layers. Often cited are the following:
Fizikai hálózatok Készítette: Schubert Tamás (BMF)
Open System Interconnect
Optoelektronikai kommunikáció
Információ és közlemény
Hálózatok kábelei Takács Béla
Vezetékes átviteli közegek
Hálózatok.
HÁLÓZATOK.
QAM, QPSK és OFDM modulációs eljárások
Elektromos mennyiségek mérése
ZAJVÉDELEM Koren Edit 4..
Az Ethernet és az OSI modell
Hálózatok fajtái, topológiájuk, az Internet fizikai felépítése
Mintavételezési frekvencia
XDSL hálózatok 17. Szóbeli tétel.
Sebesség A gépeket összekötő eszköz egyik fontos jellemzője, hogy milyen mennyiségű jel haladhat rajta keresztül 1 másodperc alatt. Ezt átviteli sebességnek.
Számítógéphálózatok A hálózatok kialakulása A hálózatok osztályozása
Fizikai átviteli jellemzők, átviteli módok
Számítógépes hálózatok I.
A mikrofon -fij.
Ethernet – bevezetés.
Hálózati eszközök.
Teszt minta kérdések. Az alábbiak közül melyik korlátozza az optikai alapú Ethernet sebességét? Adótechnológia Az optikai szál abszolút fényvivő kapacitása.
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS TÁVIRATOZÁS A TÁVBESZÉLÉS KEZDETEI
Gábor Dénes Főiskola Informatikai Rendszerek Intézete Informatikai Alkalmazások Tanszék Infokommunikáció Beszédjelek Spisák 1. példa Beszéd 4,5 s hosszú.
21. Távközlő Hálózatok előadás
A hálózati kapcsolat fajtái
PC Hálózatok.
Mintavételezés Demó. Ha túl ritka a mintavétel A felvett 3 pontból nem mondható meg, hogy a három Közül melyik szinuszból vettük a mintát, esetleg valamilyen.
Házatok: egymással összekötött számítógépek. Ahhoz, hogy gépünket a hálózatra kapcsoljuk szükségünk van hálózati kártyára, és kábelre.
Hálózatok Kialakulásának okai: kommunikációs igény gépek közt,
Kódelmélet 1. előadás. A tárgy célja Az infokommunikációs rendszerek és szolgáltatások központi kérdése: Mindenki sávszélességet akar: minél többet; minél.
Hangszerkesztés elmélet
Kommunikáció a hálózaton Kommunikáció a hálózaton.
A hang digitalizálása.
Kommunikációs Rendszerek
Hálózatok osztályozása
1.Határozza meg a kapacitást két párhuzamos A felületű, d távolságú fémlemez között. Hanyagolja el a szélhatásokat, feltételezve, hogy a e lemez pár egy.
Számítógép-hálózatok Budai László. Alapfogalmak  Hálózat fogalma  Hálózati architektúrák  Hálózati topológiák  Szabványok  OSI modell 2.
Számítógép hálózatok.
Amplitúdó ábrázolás Egy szinusz rezgés amplitúdó ábrázolása T periódus idejű függvényre:
Adatátvitel elméleti alapjai
A DIGITÁLIS HANG.
Hírközlő hálózatok Stefler Sándor ...
A fizikai réteg. Az OSI modell első, avagy legalsó rétege Feladata a bitek kommunikációs csatornára való juttatása Ez a réteg határozza meg az eszközökkel.
Kötésfajták és megvalósításai
FARKAS VIVIEN. MINTAVÉTELEZÉSI FREKVENCIA  A digitalizálás során használt legfontosabb minőségi tényező a mintavételezési frekvencia, vagy mintavételezési.
ADSL alkalmazása xDSL frekvenciaosztásos elven működik, azaz különböző frekvencián továbbítja az előfizető és a szolgáltató felé haladó adatokat.
Rézkábelek 12. tétel.
A DIGITÁLIS HANG Mi a hang? A hang valamilyen rugalmas közegben terjedő rezgéshullám ami az élőlényekben hangérzetet kelt. A hang terjedési sebessége.
A számítógépes hálózatok
Szinuszos vivőjű hírközlési rendszerek
Számítógép-hálózatok
Multimédia.
Számítógépes hálózatok
Hálózatok.
A hang digitalizálása.
Digitális hangtechnikaH
Előadás másolata:

Kollárné Hunek Klára, Stefler Sándor, Török János, Viczián Gergely Számítógép hálózatok Kollárné Hunek Klára, Stefler Sándor, Török János, Viczián Gergely Irodalom: Andrew S. Tanenbaum: Számítógép hálózatok Panem, Prentice Hall, 1999. vagy későbbi, ISBN 063 545 2136

Definiciók Hirközlés: hirek, üzenetek, információk, időben változó adatok nagy távolságokra való eljuttatása (bármilyen, pl : mechanikus, optikai, vagy elektromos eszközzel) Távközlés: elektromos jelek nagy távolságú, pont-pont ill. pont-sokpont közti átvitele Infokommunikáció: a távközlés és a számitástechnika összefonódásából létrejövő, többcélú digitális jelek feldolgozása

Mi a hálózat? Hálózat topológiák Nagy számú hiradástechikai, távközlési, és/vagy számitástechnikai eszköz olyan célszerű összekapcsolási módja, mely az alap (jelátviteli-) funkciókat bonyolult rendszertechnikával, megbizhatóság-növelő kiegészitő funkciókkal (pl. távfelügyelet, menedzselés, stb) egésziti ki Hálózat topológiák Csillag: Fa-ág: Vegyes: Busz:

A többréteges kommunikáció elve A hely B hely (urdu, angol nyelvtudás) (kínai, francia nyelvtudás) I like rabbits Ik hou van konijnen Holland Fax # J’aime les lapins Ik hou van konijnen Holland Fax # Üzenet üzenetküldő rétege Információ a távoli tolmács számára tolmács rétege A tolmácsok változtathatják a közös nyelvet Információ a távoli titkár számára titkár rétege A titkárok változtathatják a távközlés módját Tanenbaum: 37, 49-57.old

Jelátvitel Információt úgy lehet vezetéken továbbítani, hogy valamilyen fizikai jellemzőt, pl. feszültséget vagy áramerősséget meg-változtatunk rajta. Minden csatorna torzítja a rajta áthaladó jelet A jel csillapodik Zaj jelenik meg a jelen Bizonyos frekvenciakomponenseket nem engednek át Mindig van felső korlát karakterisztika rendszer elemi mérete érzékelési lehetőség

Tanenbaum: 101-103.old Fourier-analízis Minden (szakaszonként folytonos) T periódusú függvény elő-állítható szinuszok és koszinuszok (ált. végtelen) összegeként. Egy T ideig tartó jel felfogható úgy, mint egy T periódusú

Példa Kódoljuk le digitálisan a b betűt. ASCII kódja 98 binárisan 01100010

Maximális adatsebesség Fizikai korlát jel/zaj viszony vágási frekvencia Eszközök korlátja szabványok adatfeldolgozás

Átviteli sebesség Példa: analóg telefonvonalnál: Minden csatorna csillapítja a jelet, különösen a magas frekvenciájú komponenseket Minden csatorna jellemezhető egy fc vágási frekvenciával, amely fölötti komponensek erősen csillapodnak A vágási frekvencia meghatározza az átviteli sebességet (legalább egy félhullámból kell, hogy álljon a jel) Az átviteli sebesség definíciója: Az egy másodperc alatt továbbított bitek száma. Mértékegysége a baud. H. Nyquist tétele: Egy fc sávszélességű aluláteresztő szűrőn átmenő jel másodpercenként 2 fc–szer vett mintából helyreállítható és ennél sűrűbb mintavétel felesleges. Példa: analóg telefonvonalnál: beszédre tervezett vágási frekvencia: fc=3000Hz kétszintű (0/1) jel esetén: 6000 bit/sec nyolcszintű jel esetén (bájt, 0-255): 18000 bit/sec

Zaj hatása a sávszélességre Az előbbiek ideális zajmentes csatornára vonatkoznak Shannon tétele: Ha a csatornában a jel teljesítménye S, a zajé pedig N, akkor az elméleti maximális átviteli sebességet a jelszintek számától és a mintavétel sűrűségétől függetlenül a következő képlet adja meg: baudmax=fc log2(1+S/N) [b/s] Példa: analóg telefonvonal esetén ha a vágási frekvencia: fc=3000Hz és az átlagos jel-zaj viszony: S/N=1000 az átviteli sebesség elméleti maximuma: 3000 log2(1001) ~30 000 baud

Vivőhullám Szinte mindig alkalmazzák Eredeti hullám frekvenciája nem megfelelő Korlátozott sávszélesség közegből szabványból Jobb jel/zaj viszony Magasabb frekvenciájú vivőhullámon alacsonyabb frekvenciájú jel Amplitúdó modulált Frekvencia modulált Fázis modulált Keverék (pl. modem)

Elektromos jelátvitel Tanenbaum: 134.old Elektromos jelátvitel Egyenáramú jelátvitel erős csillapítás Szinuszos vivőjel Frekvencia moduláció (rádió) Fázisugrás

Átviteli közegek Mágneses, vagy optikai adathordozó Tanenbaum: 105-125.old Átviteli közegek Mágneses, vagy optikai adathordozó (mágnesszalag, hordozható HD, írható CD, DVD) gyors, biztonságos nagy késleltetés korlátozott alkalmazhatóság Koaxiális kábel (árnyékolás) sebesség: 2-10 Mbit/sec (1-2 Gbit/sec) ált. lineáris felfűzés (sérülékeny, olcsó!) elektromos zavarokra érzékeny Csavart érpár (zavar egyszerre) sebesség: 10/100/1000 Mbit/sec csillagpontos felfűzés (drága) manapság a legelterjedtebb switch/hub

Átviteli közegek (folyt.) Fényvezető szálak - gyors >100 Mbit/sec kis veszteség, nagy távolság könnyű, elektromos zavarra nem érzékeny egy módusú nagy távolság (drága) drága a kiépítés és az eszközök Vezeték nélküli átvitel Rádiófrekvenciás <100MHz (hajók, amatőr rádiózás) Mikrohullám (egyenes vonal, TV, telefon) Infravörös (épületen belül) Lézeres (pontosan kell célozni)

Adatátvitel típusok Vonalkapcsolt Tanenbaum: 155-159.old Adatátvitel típusok Vonalkapcsolt ha nincs adat akkor is foglalja a sávszélességet a teljes sávszélesség biztosított pl. nyomtató, soros kapcsolat, telefon Csomag alapú a csomagnak kell fejléc sávmegosztás lehetséges a csomagokat tovább lehet vinni kis sávszélesség mellett is használható hibára kevésbé érzékeny (újraküldhető)

A „kezdetek” történelme Tanenbaum: 67-78.old 1957 – ARPA kezdődik 1969 – ARPANET, NCP protokoll, 4 egyetem, 56Kbps 1971 – e-mail 1974 – TCP specifikáció publikálva 1978 – TCP és IP szétválasztása 1980 – UDP specifikáció 1982 – ARP specifikáció 1983 – ARPANET TCP/IP-ra tér át 1983 – UNIX (v4.2 BSD) tartalmazza a TCP/IP-t 1987 – DNS specifikáció 1990 – gyorsabb NSF felváltja az ARPA-netet 1993 – Mosaic web-böngésző megjelenése 1995 – NAPs átveszi az NSF szerepét 1974-ben még nem volt IP! A 80-as évek elejére már minden kulcsfontosságú protokoll készenáll. Arpanet a mai internet őse. 83jan1-től TCP/IP. 83-ban a egyetemeken UNIX futott és összekapcsolódott. DNS már 87 előtt is volt, de akkor definiálták. 1. fázis ARPANET állami támogatású kutatási program (1957-től Sputnic fellövése) 2. Fázis 1988 NFS-net created (NFS-Backbone design) NFS=National Science Foundation 1990 Arpanet megszűnik (NFS-NET átvette a szerepét) 3. fázis 1993 NFS-backbone már nem elég – privatizálás – Network Access Points (4db: Chicago, San Francisco, Washington DC, New Jersey) Bárki elérheti az IN-et, egy ISP-n keresztül. Az ISP csatlakozik egy backbonehoz, a backboneok pedig az NAP-kon keresztül kapcsolódnak egymáshoz) 1995 NAP átveszi az NFS-Net szerepét, ettől kezdve ez az internet

A tárgy teljesítése Feladat beadása (a beszámoló időpontja előtt min. 2 munkanappal) egy választott témából az alábbi formák egyikében, Email-en keresztül 3-5 oldalas dolgozat Program + 1-3 oldalas programleírás Interaktív honlap készítése esetén a cím, ahol a honlap elérhető Beszámoló (vizsga) a választott témából Vizsgajelentkezés a Neptunon keresztül (egyetlen vizsganapot írok ki, a tényleges, egyénileg egyeztetett beszámoló időpontjától ez független) Sikeres beszámoló letétele Konzultációs lehetőség: Email-en egyeztetve (kollarne@mail.bme.hu) A tantárgy honlapja: http://knight.kit.bme.hu/Education/www_PhD http://goliat.eik.bme.hu/~kollarne/www_PhD