19. tétel: Terület és településfejlesztés Hajdú-Bihar megyében és Debrecenben

Debrecen elérhetősége – legfontosabb közúti kapcsolatai Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Debrecen, 2008. június, 53. p.

Hajdú-Bihar megye térszerkezete 1., országos térszerkezeti vonal 2., regionális térszerkezeti vonal 3., sűrűbb textúrájú területek 4., Hajdú-Bihar megye határa 5., nagyváros 6., kis- és középváros 7., falusi kulcstelepülés 8., községek 9., autópálya Forrás: Süli-Zakar I.

Debrecen a Nyírség DNy-i peremén

Debreceni Dózsa mester korában Debrecen települése Debreceni Dózsa mester korában (1340 körül) Forrás: Módy Gy., 1984

Debrecen mezőváros koraközépkori települési elődjei 1., Debrecen falva 2., Szentlászlófalva 3., Szentmihályfalva 4., Torna vagy Boldogasszonyfalva 5., Mesterfalva 6., Jakabfalva

Szent András templom a templom és a temetőkert alaprajza 1802 előtt (tollrajz) a templom nyugati oldala (Céhlevélről) a templom 1802 után

és épületek a mai Debrecen területén Koraközépkori falvak és épületek a mai Debrecen területén 1., Debrecen; 2., Szentlászlófalva; 3., Szentmihály; 4., Torna vagy Boldogasszonyfalva 5., Szent András templom (1297-1311); 6., Földesúri kúria vagy castellum (XIII-XV. század) 7., Domonkos kolostor (XIV. század); 8., Plébánia; 9., Mindenszentek kápolnája; 10., Szent Erzsébet kápolna; 11., Ferences kolostor; 12., Szent László egyháza 13., Szent Anna kápolna; 14., Szent Miklós kápolna; 15., Szent Joachim és Anna kápolna

A Debreceni Uradalom 1361 előtt Forrás: Zoltai L., Módy Gy., 1984

Települések, egyházas és egyháztalan falvak Debrecen város mai határának és külső birtokainak területén a XI-XV. században Forrás: Zoltai L., 1925

Debrecenhez tartozó birtokok és puszták 1680 körül

Az 1563-1564 között Vácott elvámolt szarvasmarhák származási helyei

Debrecen határhasználata a 18. században

A debreceni tűzvészek pusztítása Tűzvész 1640-ben Tűzvész 1802-ben

Debrecen térképe, 1771

Debrecen belterületének növekedése az újsorosi telkek révén, s a kertségek földrajzi elhelyezkedése az 1822. évi városrendezési terv alapján

A debreceni tanyák és majorok földrajzi elhelyezkedése a két világháború között 1 kis pont 1 tanyát, 1 nagy pont 1 majort jelent

A belső városrészek és a kertségek népessége 1 pont = 100 lakos 1 kör = 100 földműves Forrás: Mendöl T., 1930

A régi debreceni temetők elhelyezkedése

Mendöl Tibor funkcionális morfológiai térképe Debrecenről (1905-1966)

Ipartelepek földrajzi elhelyezkedése 1990-ben Forrás: Kozma G., 1993

Debrecen népességszámának alakulása 1869 – 1990 között Forrás: KSH statisztikai évkönyvei

A Debrecenbe naponta ingázók száma településenként (1980)

A Kossuth Lajos Tudományegyetem – KLTE (A Debreceni Egyetem egyik jogelődje) hallgatóinak lakóhely szerinti megoszlása 1997/98-ban 1 pont = 1 beiratkozott hallgató Szerkesztette: Teperics K.

A Kossuth Lajos Tudományegyetem vonzáskörzete – 1997/98-ban. Az egyes megyékből beiratkozottak aránya az egyetem összes hallgatójából (csak a magyar állampolgárságú hallgatók figyelembevétele alapján) Jelmagyarázat: 1-4., Az egyes megyék részesedése a hallgatók létszámából 5., Nappali tagozatos hallgatók megyénkénti abszolút száma Szerkesztette: Teperics K.

Debrecen funkcionális morfológiai térképe Jelmagyarázat 1., Nagyvárosi formacsoport 2., Kisvárosi formacsoport 3., Házgyári beépítés 4., Kertvárosi városnegyedek (esetenként falusias beépítés) 5., Nagy helyigényű közintézmények (egyetemek, klinikák, laktanyák) 6., Iparterületek 7., Parkok, erdők, mezőgazdasági területek

Debrecen regionális vonzáskörzete 1., Agglomerálódó területek 2., Sokszínű és igen intenzív kapcsolatok 3., Sokoldalú kiegyensúlyozott közepesen intenzív kapcsolatok 4., Hiányos és gyenge intenzitású kapcsolatok 5., Debrecen intenzív regionális vonzáskörzetének nyugati és déli határa

Az egyéb belterületi lakott helyek népességszáma Forrás: KSH, 1990

Kertvárosi-szuburbanizációs magok, illetve a leendő szuburbanizációs övezet kiterjedése Debrecen belvárosa körül

Leendő agglomerációs gyűrű Debrecen közigazgatási határán kívül Központi belterület Szuburbanizációs magok Egyéb települések Agglomerálódó települések, illetve agglomerálódó övezet

Kisvárosok bolygóvárosi településgyűrűje Debrecen körül Központi belterület Szuburbanizációs magok Bolygóvárosok Bolygóvárosi településgyűrű

A debreceni településegyüttes

Debrecen agglomerációs térképe Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Debrecen, 2008. június, 11. p.

Debrecen városrészei és az IVS városrészek Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Debrecen, 2008. június, 75. p.

Debrecen IVS városrészeinek jelenlegi és tervezett funkciói Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Debrecen, 2008. június, 121. p.

Debrecen megyei jogú város nemzetközi kapcsolatai Syktyvkar Jyväskylä Klaipeda Paderborn Lublin Košice/Kassa Debrecen Taitung (Taivan) New Brunswick (N.J., USA) Oradea/ Nagyvárad Rishon le-Zion (Izrael) Kartográfus: Németh G.

Debrecen megyei jogú város nemzetközi kapcsolatai (testvérvárosok) Jyväskylä Paderborn Syktyvkar Taitung New Brunswick Lublin Oradea (Nagyvárad) Košice (Kassa) Klaipeda Rishon le-Zion

Debrecen-Nagyvárad határon átívelő agglomerációja (Hajdú-Bihar – Bihor eurorégió) Nagyvárad / Oradea (Bihor) Forrás: Süli-Zakar I. Szerk.: Németh G.

Debrecen-Nagyvárad/Oradea határon átívelő város együttese Jövőkép: Debrecen-Nagyvárad/Oradea határon átívelő város együttese (2007-2013) Munkacsoportok terület és településfejlesztés fejlesztési pólusok - gazdaságfejlesztés humánerőforrás fejlesztés elérhetőség infrastruktúra fejlesztés migráció turizmus környezet-egészségügy régió és településmarketing biztonság identitás, interetnikus kapcsolatok CBC – határon átnyúló kapcsolatok Cél: Debrecen-Nagyvárad közös oktatási- kutatási-fejlesztési-egészségturisztikai (innovatív) klaszterének megteremtése