Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László 2014. április 10. Szeged

Az éghajlati rendszer

Hőmérséklet változékonysága ( -400 kév)

Az elmúlt 20 ezer év hőmérséklet-változásai Forrás: WMO, 2014

Évi középhőmérsékletek rangsora Forrás: WMO, 2014

Természeti paraméterek trendjei Globális átlaghőmérséklet Globális átlagos tengerszintváltozás Északi félteke hóborítottsága (március-április)

Szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid 1980-2013 Forrás: WMO, 2014

Légköri aeroszol részecskék globális transzportja NASA Goddard Earth Observing System Model GEOS-5, (Putman W., 2012)

Környezeti Kuznets-görbék Papp S. (2013), Grossman G.M. and Krueger A.B. (1995)

Légköri sugárzási kényszerek

Ózonlyuk kiterjedése Forrás: WMO, 2014

Klímamodellek fejlesztése és alkalmazása 4.4. Klímamodellek fejlesztése és alkalmazása éghajlati szcenáriók készítésére A klímaváltozás a mezőgazdasági potenciált, az árvízi gyakoriságot és intenzitást is nagymértékben befolyásolja. Az éghajlati szélsőségek közül az aszályosság és a hirtelen lehulló nagy csapadékok várható gyakoriságát és intenzitását vizsgáltuk. Különböző aszályindexen keresztül elemeztük a 2071-2100 között várhatóan kialakuló hazai aszályhelyzetet az 1961-1990 referencia periódushoz képest. Három globális kibocsátási forgatókönyvet vettünk figyelembe: SRES A2, A1B, B2. A havi idősorokat a PRECIS klímadinamikai modellel állítottuk elő, 25 km-es térbeli felbontásban.

Az átlagok és a szélsőségek várható változásai

Hőmérsékleti indexek várható változásai Magyarországon

Csapadék indexek várható változásai Magyarországon

Az időjárás hatása a közlekedési balesetek gyakoriságára Éghajlati szcenáriók lehetséges társadalmi hatásainak vizsgálatára alkalmas adatbázisok kialakításához kapcsolódó kutatások, és a várható klímaváltozások okozta társadalmi hatások elemzése A személyi sérüléssel járó közlekedés baleseti adatbázis elsődleges statisztikai elemzése, és az általában óránkénti megfigyelési adatokat tartalmazó meteorológiai adatbázisokkal történő összekapcsolás feltételeinek megteremtése készült el. A jövőbeni területi társadalmi-gazdasági trendek, forgatókönyvek empirikusan megalapozott felvázolását szolgáló adatbázisok kiépítése is folytatódott. A korábban 1980-ig visszamenőleg már teljeskörűen feltöltött települési, kistérségi és regionális adatbázisok kiegészültek a 2011. évi Népszámlálás, valamint a KSH TSTAR adatbázisának, az APEH személyi jövedelemadó és társasági adó adatbázisainak és az Országos Foglalkoztatási Hivatal a korábban rögzítettekkel azonos tartalmú 2010. évi adataival, s megkezdődött az 1980-2011, illetve az 1990-2011 közötti területi folyamatok regressziós elemzése.

Alkalmazkodási stratégia Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) Kármérséklés (dekarbonizáció) megújuló energiaforrások energiahatékonyság Alkalmazkodás (adaptáció) vízgazdálkodás mezőgazdaság élelmiszeripar humán-egészségügy állat-egészségügy levegőminőség-szabályozás

„Időjárás, klíma, környezet” EUMETSAT EPS Program Metop-A 2006 Metop-B 2012 Metop-C 2017 „Időjárás, klíma, környezet”

Köszönöm a figyelmet!