A magyarországi pártrendszerek változásai a 20. században Vázlat

A párt Olyan szervezet, amely jelölteket állít a választott törvényhozói és közhivatali pozíciókra, Ami még fontos Önkéntesség, A szervezettség, Közös ideológia, Érdek, Hatalomszerzés, Program Közhatalmi jogosítvánnyal nem rendelkeznek,

A pártok funkciói Közvetítés és képviselet, Érdekek artikulációja és aggregálása, Mobilizáció és integráció, A politikai vezetés rekrutációja és szelekciója, Kormányzati funkció, Politikaformálás, Legitimáció,

Pártok alaptípusai Rétegpárt, Aggregált gyűjtőpártok, Érték, Érdekalapú, Aggregált gyűjtőpártok, A fragmentált kontinentális pártrendszerben nagyon fontos megosztó erő; az ideológiai szempont,

Stein-Rokkan modellje A modern pártok fejlődésében kétszer két törésvonalat írt le; I. Az „ipari forradalom” jóvoltából a tőke – munka pártjai alapján rendeződnek az erők (tőke/polgár kontra munkás változatban) II. a város - vidék ellentétpárja és érdekellentéte adja, Mindkét változatban létezik mérsékelt és radikális változat,

Stein-Rokkan modellje

Stein-Rokkan modellje A modern pártok fejlődésében kétszer két törésvonalat írt le; A másik nagy törésvonalat a kulturális dimenziók adják, Az egyik az állam és az egyház viszonya – főleg katolikus államokban, A másik az erőforrások elosztásáról szól azaz a centrum és a periféria viszonyáról ez utóbbinál lehet etnikai jellegű is, amivel ő nem számolt, Mindkét változatban létezik mérséklet és radikális változat,

Stein-Rokkan modellje

Giovanni Sartori modellje 1. Egypártrendszer, Államszocializmus Szovjetunió, Magyar Népköztársaság, De voltak többpártiak is. pl. Lengyelország. Bulgária 2. Hegemón párt, Nincs érdemi vetélkedés a hatalomért, mert kimondatlan szabályok alapján a hegemón párt marad hatalmon, Működik több párt is, de szerepük színesíti a képletet, ennyi Pl. Magyarország 1922-1944

Giovanni Sartori modellje 3. Uralkodó párt, Választásról választásra ugyanaz a párt marad hatalmon, nem machinációknak és csalások miatt, hanem mert van támogatásuk, az uralkodó párt pluralisztikus, Versenyezni kell a hatalomért, Pl. Japán

Giovanni Sartori modellje 4. Kétpártrendszer, Angolszász országokban – egymást váltják, bár több párt is küzd a hatalomért, Pl. Nagy-Britannia, USA 5. Mérsékelt többpártrendszer, Sokan vannak és általában koalíciós kormányzás van, A kicsi pártok királycsinálók tudnak lenni, farok csóválja a kutyát, Pl. Magyarország 1990-2010 között, m

Giovanni Sartori modellje 6. Szélsőséges többpártrendszer, A sok párt miatt nehéz koalíciós kormányokat létrehozni, vagy azok nagyon ingatagok, Pl. Weimar alapesetben 7. Atomizáció, A politikai erők között olyan erős az ideológia szembeállás, hog ynem képesek tartósan kormányozni, ingataggá válik a rendszer, Pl. Weimar a végórákban m

A magyarországi pártrendszerek változásai 1. A dualista korszak 1900- 1918, 2. Az átmeneti korszak 1918-1922, 3. A hegemón pártrendszer 1922-1944, 4. Átmeneti erősen korlátozott mérsékelt többpártrendszer 1945- 1948, 5. Egypártrendszer 1948-1990, 6. Többpártrendszer 1990-