A FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKA ADATGYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA Sándor György igazgató Piaci műveletek és statisztika december 8.

2 A fizetési mérleg adatszolgáltatás jogszabályi kötelezettség Jegybanktörvény alapján: az MNB feladatai ellátásához statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra MNB elnöki rendelet írja elő az adatszolgáltatási kötelezettséget Az EU a tagországok számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő

3 A fizetésimérleg-statisztikák jelentősége A gazdaság egyik lényeges egyensúlyi mutatója Az ország megítélése és a befektetői döntések szempontjából kiemelt jelentőségű A fizetésimérleg-statisztikák az eurozónában is megőrzik fontosságukat

4 A jogi és statisztikai környezet változása Az Európai Parlament és a Tanács rendelete szerint 2002-óta csak a euro értékhatár fölötti átutalásokra írható elő jogcímmegadási kötelezettség a fizetésimérleg-statisztika céljára Ez az értékhatár euróra emelkedik.

5 MNB céljai A statisztikák minősége javuljon Az adatszolgáltatók terhei csökkenjenek Nemzetgazdasági szintű költséghatékonyság

6 Adatszolgáltatási kötelezettség változik Új adatgyűjtések, nem a banki átutalásokat figyeljük meg, nem kell jogcímet megadni Az átálláskor az adatszolgáltatóknál költségek merülnek fel és többleterőforrás szükséges Hosszabb távon IT fejlesztés mellett csökken az erőforrás-igény Az MNB minden segítséget megad az adatszolgáltatóknak (helpdesk, oktatás, személyes konzultációk)

7 Az új adatgyűjtési rendszerre való felkészülés A nemzetközi gyakorlat –Az angolszász országokban mindig is közvetlen megkérdezés történt. –A többi országban folyamatos az átállás pl.: Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország, Ausztria –2006 végére a 25 tagország közül 10-nek új rendszere lesz A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a statisztika előállításának össztársadalmi költségei csökkennek

8 A közvetlen megkérdezéseken alapuló fizetési mérleg kialakítása hosszú folyamat eredménye KSH adatgyűjtések eredményeinek beépítése már megvalósult: áruforgalom(2003), idegenforgalom(2005), szolgáltatások (2006) 2008-tól az MNB felé csak azt kell jelenteni, amit a KSH adatgyűjtései nem fednek le

9 Az átalakítás befejezése: MNB adatgyűjtések a pénzügyi mérlegre 2006 A kísérleti adatgyűjtés végrehajtása a kiválasztott reprezentatív adatszolgáltatókkal A kérdőívek és a kitöltési útmutatók véglegesítése

10 Az átalakítás mérföldkövei 2007 Február: az új adatszolgáltatásokra vonatkozó MNB- rendelet kihirdetése Áprilistól: kísérleti adatszolgáltatások tesztelése Az új adatbefogadó és adatfeldolgozó informatikai rendszer tesztelése Az adatszolgáltatók és a referensek képzése, oktatása ( workshopok, e-learning, személyes konzultációk) 2008 Január: éles indulás

11 A 2008-tól érvényes adatszolgáltatások A gazdasági szereplők nem jogcímeket adnak meg átutalásaikról, hanem pénzügyi eszközeik állományairól és az azokat érintő tranzakcióikról jelentenek Új adatgyűjtések 6 fő témakör: –Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak –Tőkebefektetések –Értékpapír befektetések –Pénzügyi derivatívák –Egyéb befektetések –Tájékoztató mérlegadatok

12 Kinek és milyen gyakran kell jelentenie 2008-tól? Havi jelentés: –az MNB kijelöli és írásban értesíti a jelentésre kötelezett gazdasági szereplőket 2007 februárjában az MNB-rendelet kihirdetését követően Negyedéves és éves gyakoriságú jelentés: –a gazdasági szereplő felelőssége, hogy az egyes témakörökhöz meghatározott értékhatárok (ld. következő előadás) alapján jelentési kötelezettségét felismerje és annak eleget tegyen –az MNB-rendeletben nevesített további adatszolgáltatók (MÁK, APEH stb.) Az érintett gazdasági szereplők számára az adatszolgáltatás kötelező

13 Köszönjük az együttműködést!