Vegetáció- és tájtörténet V.
Európa tájtörténete Az első betelepülő ember: valamelyik interglaciálisban Stabil populációk: a Würm vége felé (neandervölgyi ember) Homo sapiens: kb. 40 ezer éve van jelen Alacsonyabb tengerszint (kb. 100 m), fokozatos felmelegedés A holocén elején kiterjedő erdők, állatvándorlások Benépesülő tengerpartok, folyóvölgyek
Neolitikum A Kárpát-medencében a neolitikum kezdete óta folyamatos a földművelés Kr. e 10. évezred: Közel-Keleten és Anatóliában megindul az állatok és növények domesztikálása , „termékeny félhold” Kezdetleges bányászati tevékenység: kő, agyag, földfestékek Kultúrkörnyezet kialakulása az állandó településterületek mellett Európában a földművelés 6 – 8 ezer éves múltra tekint vissza A vándorló vadászó, gyűjtögető életmód helyébe a letelepült földművelő és állattenyésztő életmód lépett Az átmenet a két életforma között folyamatos és hosszú volt
Neolitikum A „termékeny félhold” területén a klíma csapadékosabb volt Itt voltak az ősi kultúrnövények géncentrumai Legkorábbi domesztikált növények: búza, árpa, rozs, alakor, borsó, lencse A gabonák háziasításának helyszínei: Észak-Szíria, Damaszkusz térsége, Jerikó, Catal Hüyük A földművelés terjedése > Közép-Európa, Közép – Ázsia, Indus, Nílus-völgy
alakor, egyszemű búza (Triticum monococcum)
Çatal hüyük
Neolitikum Kárpát-medence neolitikus kora részben egybeesik az atlantikus fázissal A kedvező klimatikus körülmények miatt a Kárpát-medence összekötő szerepet töltött be a „termékeny félhold” és Európa között Legkorábbi növénytermesztő Középkelet-Európában a Körös- kultúra volt (Kr.e. 6000-5400), mely a termékeny csernozjom talajokon telepedett meg Letelepedett életmód Kerámiák készítése
Neolitikum A telepek, néhány házból álló tanyák voltak A talajok gyorsan kimerültek > talajváltó gazdálkodás Alakor, tönke, búza, árpa, mák, len, törpe búza, borsó, lencse, köles termesztése Vadgyümölcsök fogyasztása (pl. mogyoró,húsos som, vadkörte, vadcseresznye, tölgymakk, kökény, ligeti szőlő)
Neolitikum Jellemző termésátlagok: 2,5 – 3 x Lakosság gyors növekedése Az ásatásokból kimutathatók a gabonatermesztéshez kapcsolódó gyomok is: galaj, konkoly, rozsnok, bükköny, szulák keserűfű, fehér libatop, kakaslábfű A balatoni üledékek pollenanalízise alapján, a tó környékén a késő-neolitikumban vált tömegessé a gabonatermesztés Jellemző eszközök: ásóbot, agancskapa, pattintott eszközök Korabeli technológiával végzett kísérletek
A neolitikumi erdőváltó földművelés bemutatása (RÖSCH 1990 nyomán)
Neolitikum – Állatok háziasítása A háziasítás csökkenti az egyedfenntartáshoz szükséges teret Nagy fajtaváltozatosságot eredményezhet „Evolúció” felgyorsítása Eredeti tulajdonságok megváltozása Szaporodási idő rugalmassá vált Kecske, juh később szarvasmarha, sertés
Neolitikum – Háziasítható állatfajok ismérvei Rugalmas étrend Viszonylag gyors növekedési ütem Fogságban való szaporodás képessége Kevéssé agresszív természet Nyugodt vérmérséklet Változtatható szociális szerkezet
India, Közel-Kelet és Szahara Zebu India Macska i. e. 7000 Kutya i. e. 15000 Több helyszín Kecske i. e. 10000 Ázsia és Közel-Kelet Juh i. e. 8000 Sertés Kína Szarvasmarha India, Közel-Kelet és Szahara Zebu India Macska i. e. 7000 Mediterrán-medence Házityúk i. e. 6000 India és Északkelet-Ázsia Tengerimalac i. e. 5000 Peru házikecske bezoárkecske
Ukrajna és Oroszország Háziméh Több helyszín Láma i. e. 3500 Peru Szamár i. e. 5000 Egyiptom Vízibivaly i. e. 4000 Kína Ló Ukrajna és Oroszország Háziméh Több helyszín Láma i. e. 3500 Peru Selyemhernyó i. e. 3000 Szirti galamb Egyiptom, Mediterrán-medence Ázsiai elefánt i. e. 2000 Indus völgye Kétpúpú teve i. e. 2500 Közép-Ázsia Egypúpú (arab) teve Arábia Jak Tibet Lúd i. e. 1500 Európa
Rézkor Kr. e. 4500 körül a gabonafélék pollenszáma a neolitikumhoz képest lecsökken Erre az időszakra, a szubboreális korra tehető az erdők kiterjedésének holocén kori maximuma (bükk I. kor) Hidegebb, nedvesebb klíma, bükk, gyertyán terjedése A növénytermesztés jelentősége a vándorló állattartáshoz képest visszaesett Juh, szarvasmarha maradványok Kevés növénytermesztésre utaló archeobotanikai lelet A késő-rézkorban klímajavulás tapasztalható Köles, árpa termesztése, búza visszaszorulása Vadgyümölcsök jelentősége
Rézkor Fémművesség kialakulása > faigény > erdőirtások Kunhalmok egy részének keletkezése Vegetációtípus Aránya Ősgyep 7% Bolygatott, gyomos gyep 23% Fa, cserje 3% Erdő Szántó 47% Kert 1% Kultúr jellegű Ismeretlen 9%
Kunhalmok Tell-telepek – lakófunkció Kurgánok – sírhalmok Őrhalmok Határdombok Legrégebbi kultúrtörténeti emlékek közé tartoznak Sajátos növényzet – menedékhelye Állatvilág Paleotalajok Régen kb. 40 000 lehetett a számuk, „ma” (2002) 1649 db-ot tartanak nyilván
Bronzkor A középső bronzkorra a letelepült földművelő, állattenyésztő életforma vált meghatározóvá (Alföld > Dunántúl) Ekés földművelés kezdetei a Kr. e. 3. évezred közepétől a Kárpát-medencében A települések jelentős része jól védhető magaslatokon helyezkedett el Az egykori földvárak lakói sokféle növényt termesztettek (hatsoros árpa, alakor, tönke) A bronzkori növénytermesztők környezetük mikroklimatikus és edafikus adottságai szerint választották ki a legalkalmasabb növényeket A gabonaféléket főként elegyesen vetették Hüvelyesek: lencse, borsó, lóbab, bükkönyök Olajnövények: len, mák, gomborka Egyes gyomnövényeket is fogyasztottak (pl. fehér libatop)
Bronzkor Gazdálkodási technológia: Égetés > tisztítás > művelés > talaj kimerülése > felhagyás Bulgária északi részén árasztásos mezőgazdálkodást végeztek Újabb klímaromlás a késői bronzkorban (Kr. e. 1450-1300-tól Kr. e. 800-600-ig) Erdőirtások fokozódása részben szántóterületek nyerése céljából, részben a hamvasztásos temetkezésekhez A késő bronzkor településszerkezete „erődítmény városokból” és kisebb paraszti gazdaságokból állhattak (Velem – Szt. Vid-hegy, Sopron -Vár-hely) A késő bronzkor népessége állattartással vegyes növénytermesztéssel foglalkozott Boksás kerámiaégetés > nagy mennyiségű faanyag > erdőirtások
Vaskor Kr. e. 800-600-tól szubatlanti fázis, bükk II. kor Szárazabb klíma, vízszint alászállása, fokozódó kontinentalitás Erdők visszahúzódása az alföldről, csernozjom talajok képződése Erdőirtások fokozódása, földművelés térhódítása Abrakzab, rozs, szilva, barack, dió (kelták), cseresznye, kökényszilva A szántóföldek javításának nyomai Szőlőtermesztés kezdeti szakaszának nyomai A kelták részt vettek a nemes szilva európai elterjesztésében. A szilva géncentruma a Balkán és a Kárpát-medence Jellegzetes, földhányással, kőfallal elválasztott parcellák kialakítása (pl Anglia) A vaskorban már az homokosabb, enyhén agyagos földet is feltörték
Vaskor Festőnövények: festő csülleng, festő rezeda
Római-kor - Pannónia A római hódítás több részletben történt Kr. e. 49-9 Kr. u. 383-tól Pannónia gabonát „exportál” a délebbi tartományok felé Nagy területű szőlőtelepítések (pl. korabeli feljegyzés 50 ha-os szőlőtelepítésről) Erdőirtások
Római-kor – Pannónia A rómaiak magas szintű mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek Római szakírók: Columella, Cato, Plinius, Varro Sok addig ismeretlen kultúrnövény került a Kárpát-medencébe Szőlő, dió, barack, körte, szilva, nemesített cseresznye szélesebb elterjedése Igényesebb csupasz búzák elterjedése, rozstermesztés Konyhakerti növények elterjedése Fejlett szőlő- és gyümölcstermesztés
Városias települések létrehozása Fejlett kereskedelem Jól kiépített úthálózat ( pl. Borostyánkő út) jelentősége, az utak mentén nyíllövésnyi távolságra leirtották az erdőket Városias települések létrehozása Fejlett kereskedelem Pannónia városai és úthálózata Mócsy nyomán (Póczy, 1976.)
Római limes Esztergom és Szentendre között (Soproni, 1978)
Római-kor – Pannónia - vízrendezések Sió-csatorna ősének megépítése Mocsárlecsapolás – Aquincum Vízvezetékek Principális-csatorna
Aquincum térségében víz és mocsár volt
A brigetioi aquaeductus nyomvonala a Fényes-forrástól Szőnyig (Póczy, 1980.)
Római-kor – Pannónia - bányászat Só (Erdély) Kőzet (Neszmély) Nemesfémek (Verespatak)
A népvándorlás kora Jazigok, roxolánok > szarmaták > hunok > avarok > magyarok Az I. sz.-ban megtelepedett szarmaták eredetileg állattartó nomádok voltak, a Kárpát-medencében áttértek a földművelésre Csörsz-árok építése (Ördögárok) a szarmata-római szövetség idejében 3 – 4 párhuzamos vonalból áll Az árok mélysége: 2–5 m Az árok szélessége: 5–8 m Az árokrendszer teljes hossza: ~1260 km A körbekerített terület nagysága: ~60-65.000 km2 A megmozgatott föld mennyisége: ~10 millió m3
Ördög árka Avarárok Ördögárok Ördögborozda Csörsz-árok Rasponné útja Ördögszántás Kakasborázda
A népvándorlás kora Rómainál szerényebb növénytermesztési technika Köles jelentősége A pásztornépek migrációja részben klimatikus okokra vezethetők vissza „Lassú felmelegedés” Kr. u. 370-1220, csapadékmennyiség csökkenése Kelet-Európában, Belső-Ázsiában Szárazság két hulláma: Kr. u. 300-400 + VII-VIII. sz. Alföld népvándorláskori képe: nyílt vizek, lápok, mocsarak, erdők, mezők Hunok: nagyállattartás + földművelés Gepidák: földművelés Avarok: nagyállattartás > növénytermesztés