Krím-félsziget

A Krím-félsziget etnikailag megosztott, függetlenedni vágyó terület volt mindig. Stratégiailag fontos terület volt a nagyhatalmak számára: Oroszországnak déli határait és a déli tengeri útvonalak biztosítását jelentette, míg ellenfeleinek, Törökországnak és az európai szövetségeseknek biztosítékot arra, hogy Oroszországot távol tartsák a Földközi-tengertől. A Szovjetunió egyik legfontosabb tengeri katonai bázisa települt ide, és bár a terület 1991-ben végleg elszakadt a föderációtól, a katonai város, Szevasztopol még évekig zárt város maradt, és a tartomány Ukrajnán belül a mai napig nagy önállóságot élvez.

A Krím-félszigeten már az ókorban görög kolónikák létesültek A népvándorlás idején mindenféle népek, besenyők, kunok, és a magyarok is megfordultak itt, de felhajózva idáig telepeket létesítettek a genovaiak is. (A pestis innen került Európába.) A területet huzamosabb ideig a krími tatárok ellenőrizték a XIII. századtól, a Krími Tatár Kánság pedig hol Törökországgal, hol Oroszországgal kötött szövetséget. (a krími tatárok nem azonosak a volgai tatárokkal)

Bahcsiszeráj – kán palotája Virágzott az iszlám kultúra a félszigeten, másfélezer vallási iskola és mecset működött itt. A 17. században Erdélyre is rátámadtak a krími tatárok, és nagy pusztítást végeztek arra is.

Oroszország a kozákok segítségével a 18 Oroszország a kozákok segítségével a 18. század végére ellenőrzése alá vont a félszigetet, amit aztán a 19. században több alkalommal (krími háború) is meg kellett védenie. Ekkor telepedtek le itt az oroszok, a krími tatárok pedig százezrével menekültek Bulgáriába, Törökországba a folyamatos háborúzás miatt. Szevasztopol 1855-ös eleste ellenére a félszigetet nem vesztette el I. Miklós cár, és Szevasztopolból az orosz honvédelem büszkesége lett. A tatár és orosz lakosság kb. egyenlő. Nevezetes üdülőkörzet lett a terület

A XX. század elején a Krímet a cári csapatok uralták, de nem sokáig tartották magukat. A szovjetek a magyar Kun Bélára bízták a bolsevik uralom megszilárdítását. A 1921-es nagy éhínség, a kommunista diktatúra első gazdasági kudarca, A második világháborúban Szevasztopol második alkalommal semmisült meg, amikor 1941-ben Hitler bevette a félszigetet, de csak három évig tartotta ellenőrzése alatt. Bár a krími tatároknak csak egy része harcolt az oroszok ellen, Sztálin kétszázezer krími tatárt deportált büntetésül, akiknek egy része csak a nyolcvanas évek végén költözhetett vissza. Sztálin tehát végleg az oroszok javára döntötte el a félsziget etnikai színezetét.

Jalta

Sztálin utóda a Szovjetunió élén az ukrán nemzetiségű Nyikita Hruscsov lett, aki a mai Ukrajnához csatolta a Krím-félszigetet. Szevasztopolt kivéve, amelyik 1948 óta különös, védett városi státuszt élvezett, mint a birodalom katonai kikötője. A félsziget a Szovjetunió legnagyobb strandjává vált. (Jaltai emlékek úttörőtáborból vagy családi nyaralásból). A Szovjetunió bukásakor, a 90-es évek elején újra aktuálissá vált Szevasztopol városának és a tartomány kérdése Ukrajna és Oroszország között. Jelenleg 2047-ig van bérleti szerződése a Fekete-tengeri orosz flottának a kikötő használatára, de a tartomány sorsáról két népszavazást is tartottak.

Úszóverseny 1955 Hruscsov képpel

A Szovjetunió bukása után 1991-ben 93%-a szavazott a krímieknek arról, hogy függetlenedjenek a Szovjetuniótól, majd egy évvel később arra szavazhattak, hogy Ukrajna szakadjon-e el Szovjetuniótól, ezt a lakosság 54%-a támogatta. Arról viszont nem tarthattak referendumot, hogy Ukrajnától függetlenedjen-e a Krím. A rendszerváltás után ráadásul tömegével költöztek vissza a krími tatárok, akik  egyre komolyabb politikai erőt kezdtek el képviselni az ott élő oroszokkal szemben, tovább bonyolítva a félsziget hatalmi játékait.

A félszigeten élők 97% egyébként oroszul beszél, Szevasztopol orosz állampolgárságú polgármestert választott magának (közfelkiáltással), a tartományi parlament pedig összeült, hogy visszatérjen az 1992-es alkotmányos megállapodáshoz, amely a félsziget státuszát autonóm tartománynak tekinti. A krími tatárok továbbra is az orosz befolyástól tartanak leginkább

Elvi problémák FÁK létrejöttekor deklarálják a határok elismerését (bár a határok un. alacsony történelmi legitimitással bírnak, államközi szerződésben kell megerősíteni) 1994 Budapesti memorandum garantálja Ukrajna területi sérthetetlenségét. 1997 orosz-ukrán barátsági szerződés

Krími Autonóm Köztársaság Területe: 27 ezer négyzetkilométer Lakosainak száma: 2,3 millió Etnikai összetétele: orosz (69 százalék), ukrán (15 százalék), krímitatár (12) százalék, belarusz (1,4)… A krími parlament nyilatkozatában az ENSZ-hez és minden országhoz fordul, kérve az új állam mielőbbi elismerését. Az ukrán állam joghatóságát február 21. utántól érvénytelennek tekinti a Krími Autonóm Köztársaság (AKR), amely saját irányítása alá vonja a területén lévő ukrán állami vagyont.

Hiába szólt a vasárnapi népszavazás a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról, a krími parlament olyan döntést választott, ami nem következik a Moszkva által támogatott, de senki más által el nem ismert referendumból: Krím mától független ország, amely csak ezután kéri felvételét az Orosz Föderációba. Vlagyimir Putyin orosz elnök az óriási többséggel az elszakadást támogató krími népszavazás után  Krím Köztársaság néven független államként ismerte el a Krímet. Az EU és a NATO ismételten jogellenesnek minősítette  a népszavazást, aminek nem fogadja el az eredményét sem.

Az orosz parlament elnöke hétfőn kijelentette, hogy Krím annektálása államközi szerződésen fog alapulni. A két állam Oroszország és a Krím. A Moszkvához való csatlakozás egyelőre csak az óraátállításban jön el: a 28 ezer négyzetkilométeres félsziget március 30-án átáll a moszkvai időzónára. 

Az államközi szerződés parafálásával tegnap megkezdődött a Krím csatlakozásának jogi folyamata Oroszországhoz. A Krím, amely eddig autonóm köztársaságként Ukrajna része volt köztársaságként csatlakozik Oroszországhoz, az Ukrajnában is különleges státusú város, az orosz flottának helyet adó Szevasztopol is megőrzi kiváltságait, Moszkvához és Szentpétervárhoz hasonlóan szövetségi alárendeltségű város lesz. Mindez azonban idő kérdése, a szerződés aláírásával csak elindult a folyamat, véglegesítéséhez több hónap szükséges annak ellenére, hogy az orosz duma gyorsított eljárásban kész ratifikálni a szerződést. Tervek szerint jövő év elejére sikerül befejezni a Krím gazdasági, pénzügyi, jogi, közigazgatási integrációját. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap a parlamentben elmondott beszédében kijelentette: nem sérti a nemzetközi jogot a krími referendum és történelmi pillanatnak nevezte a világ legtöbb országa által illegitimnek tartott népszavazást. A krímiek segítséget kértek Moszkvától, árulás lett volna megtagadni azt, szögezte le. Az orosz elnök többek között arra hivatkozott, hogy Ukrajna is a népek önrendelkezési jogára hivatkozva kiálthatta ki függetlenségét a Szovjetunió széthullásakor. Putyin emlékeztetett a Krím orosz voltára is és arra, hogy az csak Hruscsov kamarillapolitikájának köszönhetően lett Ukrajna része. Az orosz elnök bírálta a nyugatot is, amiért véleménye szerint az ukrán válság kezelésekor átlépett egy határt, nem vette figyelembe az orosz nemzeti érdekeket és kifogásolta a NATO keleti bővítését.